A végleges hangos szöveg létrehozásához számos közreműködő munkája szükséges, többek között a színészé, a rendezőé és a fordítóé. És a szereplők feladata sokkal felelősségteljesebbé vált, mint korábban.

Egy kis történelem

Magyarországon a szinkron története a moziéval összeforrva indult el. Az első szinkronizálást a Magyar Film Iroda műtermében Lakner Artúr nevéhez fűződik, aki a Négy és fél muskétás című német vígjátékot ültette át magyar nyelvre. Az eredeti szöveg hosszúságát követő magyar fordítás nyolc napig készült, ezt követően kérték fel a szinkronszínészeket, hogy adják elő a magyar szöveget. A két világháború között virágkorát élő magyar filmgyártás mellett azonban a szinkron nem tudott áttörni.
A háború után azonban, a nagy tömegű orosz nyelvű film beérkezésével, és később még inkább a televízió elterjedésével, sokkal nagyobb igény keletkezett a szinkronizált tartalmak iránt. Az első, kizárólag szinkrongyártással foglalkozó stúdió a Magyar Szinkronfilmgyártó Vállalat volt, amely 1951-ben alakult meg. A magyar közönség azóta is elválaszthatatlan a szinkrontól, amelynek kialakultak a maga fórumai, folyóiratai és szakmai közössége is. Természetesen ma már nem a kezdeti idők papírra lejegyzett szövegeit kell felolvasnia a színészeknek, hanem erre a célra kialakított stúdiókban dolgoznak.

Hangos színészet

Minden látszat ellenére a szinkronizálás korántsem egyszerű munka, több mint közönséges hangalámondás. Gyakran feszített tempójú, több órás munkát jelent, ami nem könnyíti meg a színészek dolgát. A hangjukkal teljes beleéléssel hitelesen kell megformálnia az adott karakter érzelmeit vagy hangszínét. Át kell élniük az adott helyzetet, amihez ugyanaz az intuíciós képesség szükséges, mint a színházi színészetnél. Kevesen gondolnak bele, de a jó minőségű munka részét képezi a kiváló ritmusérzék is, hiszen a filmszínész szájmozgását a magyar szinkronszínésznek le kell követnie.

A magyar szinkront történetében számos híres „páros” alakult ki. Alighanem mindenki fel tudná idézni a férfi szinkronhangok közül azt, hogy Woody Allent Kern András, Bud Spencert Bujtor István játszotta, de a női szinkronhangok közül Tóth Enikő rendszeresen szólaltatja meg Julia Robertset, ahogy Pápai Erika Nicole Kidmant.

A televízión túl

Egy szinkronstúdió munkája ma már természetesen nem merül ki a tévében látott filmekkel kapcsolatos tevékenységben. A legtöbbet talán azokkal a magyar nyelvre átültetett reklámokkal szoktunk találkozni, amelyek a televízióban vagy az interneten jelennek meg. Bár egy fokkal könnyebb feladatnak tűnik, egyáltalán nem egyszerűbb egy reklám magyar változatát létrehozni, a szokásos feladatok mellett többek között a marketingtartalomra is figyelni kell.

De a szinkronstúdiók készítik a manapság egyre népszerűbb hangoskönyveket is. Ezeket elkészítheti egyetlen szinkronszínész is, különböző hangon megjelenítve a szereplőket, de léteznek olyan kiadások is, amelyekben a főbb karakterek és a narrátor önálló hangot kap.



A nyelvművelés első lépcsője

A szülők és az iskola mellett a gyerekekre a legfontosabb nyelvi hatást a szinkronizált tartalmak fejtik ki. A legfiatalabbak például a külföldi gyártású meséket nem idegen nyelven nézik. De azok a felnőttek, akik elsősorban szinkronizált műsorokat néznek, szintén sokszor támaszkodnak az ott hallott kifejezésekre. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy egy szinkronstúdió milyen munkát végez, hiszen ezek döntően befolyásolhatják a társadalmat érő nyelvi mintákat, noha erre talán csak kevesen gondolnak.
Meglepő, de sokan fogyasztanak úgy tartalmat Magyarországon, hogy a szinkron az egyetlen nyelvileg is gondozott szöveg, amivel találkoznak.