Az ünnepi műsor részeként Csadi Zoltán színművész, a Móricz Zsigmond Általános Iskola kórusának, és a Széchenyi István Gimnázium tehetséges diákjainak előadását láthatták a meghívott vendégek, majd Cserna Gábor, Dunaújváros polgármestere lépett a mikrofonhoz, s mindenképpen példaértékű, s számos üzenetet magában rejtő gondolatot adott közre. Érdemes elolvasni...

"A hagyományteremtés szándékával hívtam Önöket a mai napon a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házába.
Második polgármesteri ciklusomat töltve úgy érzem, helyes és illő, hogy beszámoljak Önöknek, a város gazdasági életének meghatározó szereplői, az egészségügyi, oktatási, kulturális, szociális szféra intézményvezetői, a sokszínű feladatokat ellátó egyesületek, a történelmi egyházak képviselői, a Dunaújváros fejlődéséért lobbizni tudó személyek előtt az elmúlt esztendőnkről és a 2017-ben előttünk álló feladatokról.

Ha évet értékelünk és az elkövetkező hónapokat fürkésszük, mindenekelőtt arra a kérdésre kell válaszolnunk, hol tartunk most?
A választ nem adhatjuk meg úgy, hogy csak Dunaújvárosra fókuszálunk, hiszen Dunaújváros a keresztény alapokon álló polgári Magyarország része, megyei jogú városként fontos alkotóeleme. Fejlődésünk, sikereink leképezik az Orbán-kormány intézkedéseit.
Ezt 2014-ben, az önkormányzati választásokat megelőző kampányban úgy fogalmaztam meg, hogy „előttünk a város, mögöttünk a kormány”.

Hol tartunk tehát most?
Magyarországra tekintve elmondhatjuk, hogy megtörtént a gazdasági, a közigazgatási, az oktatási, az egészségügyi, a kulturális és a földbirtokrendszer átalakításának tetemes része.
A kormány rezsicsökkentő politikájának köszönhetően a magyar családok biztonságban érezhetik magukat, tervezhetőbbnek látják jövőjüket.
Úgy gondoljuk, vannak olyan gazdaságszervezési kérdések, így példáulaz energiaárak megállapítása, amelyek nemzeti hatáskörbe tartoznak.
Ezért innen is arra kérjük Magyarország kormányát, hogy Brüsszel „energiauniós” elképzeléseivel szemben védje meg a magyar családokat.
2017 a rezsicsökkentés megőrzésének esztendeje kell legyen.

Kiemelt fontosságú, hogy a nyugdíjak reálértékét sikerült megőrizni, és a kormány adókedvezménnyel, otthonteremtési lehetőséggel támogatja a családokat.
Helyreállt a közrend, a rendőrség viszakapta önbecsülését, felépült a terrorelhárítási és katasztrófavédelmi rendszerünk.
A kórházak és az iskolák állami fenntartás alá kerültek.
A piac diktálta kívánalmakhoz igazodik a szakképzés, több pénz jut az egészségügyi alapellátásra.

A vidéki kórházak jelentős többségében, így nálunk a Szent Pantaleon Kórházban is, XXI. századi körülmények fogadják a betegeket.
Folyamatosak és jelentősek a béremelések, elismerve a pedagógusok, az egészségügyi és a szociális ágazatban dolgozók, a kormánytisztviselők, a rendőrök és katonák, a kulturális intézményekben dolgozó közalkalmazottak, illetve a NAV-nál dolgozók munkáját.

2017. január 1-től nagymértékben emelkedik a minimálbér, illetve a szakmunkás garantált bérminimum, amelynek fedezetét a kormány és a szociális partnerek által aláírt bérmegállapodás biztosítja.
Ez a béremelés 1 millió 250 ezer munkavállalót hoz kedvezőbb helyzetbe hazánkban.
Büszkék lehetünk arra, hogy Magyarországon minden évben mindenki léphet egyet előre. Ám a lépések hosszát, vagyis a béremelések mértékét és ütemét a gazdaság mindenkori teljesítménye szabja meg. Csakis olyan bérnövekedés képzelhető el, amelynek megvan a gazdasági fedezete, amely mögött a gazdaság növekvő teljesítménye áll.
Béremelést, Hölgyeim és Uraim, nem szabad úgy véghez vinni, ahogyan a szocialisták tették: felvenni egy kocsideréknyi hitelt, szétosztani segélyként vagy egyszeri béremelésként, mert így lehet szétverni a nemzetgazdaságot. Emlékeztetem Önöket, ez történt 2003-ban.

Hallani a kormány béreket növelő intézkedéseivel szemben ellenvetést is.
A kétkedők szerint a „lehetetlen” kategóriájába tartozik a jövedelmek ilyen mértékű emelése. Inkább az a trend - hangoztatják –, hogy akik elöl vannak, még feljebb jutnak, akik hátul, még inkább leszakadnak.
Meglehet, máshol ez így megy, nálunk azonban nem.
Hogy miért nem?
Elmondok erre egy helyi példát.
Van egy nagy tiszteletben álló orvos. Dunaújvárosi. Nem éppen tinédzser, már háromgyermekes családapa. Belgyógyász főorvos. Évek kemény munkáját megkoronázva tavaly teljesítette az Athén és Spárta közötti 246 kilométeres futótávot. Ez a verseny az egyik legkeményebb ultramaratoni futás a világon.
A mi dokink nem hivatásos atléta. Kitűzött maga elé egy célt, és éveken át dolgozott érte. Ő dr. Szabó Zoltán.
Az ő történetéből én azt olvasom ki, hogy mifelénk a „lehetetlen” csak egy vélemény.
A valóság mást mutat.

Hölgyeim és Uraim!

Minden nép, így mi, magyarok is igyekszünk önmagunkra igazított társadalmi, gazdasági modellt kialakítani. Hogy az a munka, amelyet az elmúlt években elvégzett az országgyűlés, a kormány, és elvégeztek az önkormányzatok, kiérdemli-e a magyar modell minősítést, ma még nem tudhatjuk.
Tény, hogy vannak eredményeink, amelyek további munkára sarkallnak bennünket.
Az is tény, hogy mindezen vívmányainkat veszély fenyegeti.
Veszély fenyegeti a pénzügyi stabilitást, a megindult gazdasági felzárkózást, a gondosan felépített nemzeti külpolitikát, a magára találó nemzeti kultúránkat.
A veszély neve: népvándorlás, terrorizmus.
Szembe kell néznünk azzal, hogy a modern kori népvándorlás nem békés természetű.
Amikor nagy tömegek elindulnak új hazát keresni, az óhatatlanul konfliktushoz vezet, mert olyan helyet akarnak elfoglalni, ahol már mi, európai nemzetek élünk, mi pedig meg akarjuk védeni otthonainkat, kultúránkat, életformánkat.
Aligha a migránsokra kell haragudnunk. Többségük maga is áldozat. Áldozatai hazájuk összeomló kormányainak, rossz nemzetközi döntéseknek, áldozatai az embercsempészeknek.

Budapesten, Varsóban, Prágában, Pozsonyban és Dunaújvárosban is nehéz megérteni, hogyan juthattunk el odáig, hogy aki más földrészekről és más kultúrákból ide akar jönni, azt ellenőrzés nélkül kellene beengednünk.
Éppen ezért a magyar emberek, köztük mi, dunaújvárosiak is, tavaly markáns döntést hoztunk. Nem adjuk fel azt a jogunkat, hogy mi magunk dönthessük el, kivel akarunk együtt élni és kivel nem.
A népakarat, Hölgyeim és Uraim, a demokrácia ősforrása.
Ebből következik, hogy határaink védelme továbbra is kiemelt nemzetbiztonsági ügy.
Brüsszelnek, az embercsempészeknek és a migránsoknak is meg kell tanulniuk, hogy Magyarország szuverén ország. Területére csak úgy lehet lépni, ha betartják törvényeinket és engedelmeskednek egyenruhásainknak.
Rendőreink és katonáink kiválóan dolgoznak, köszönet érte.
Köszönet a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság személyi állományának, akik kemény munkát végeznek a határok védelmében, az itthon maradottak pedig az ő helyettesítésükben.
A dunaújvárosi rendőrök helytállásának is köszönhető, hogy Magyarországon nincsenek és nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, nincsenek és nem lesznek zavargások, felgyújtott menekülttáborok, és nem vadásznak feleségeinkre, lányainkra.

Hölgyeim és Uraim!

A következőkben Dunaújváros jelenéről, majd jövőbeni kilátásairól szeretnék szólni.
Először is beszéljenek a tények. Amelyek -bár olykor száraznak tűnnek –, mégis fontosak a mi életünkben.
A város 2017. évi költségvetésében bevételi oldalon 14 milliárd forint áll rendelkezésünkre, amely az állami támogatás mellett saját, helyi bevételeinket is magában foglalja.
Biztosított a város mindennapjainak üzemeltetése és jut fejlesztési forrásokra is. Fontosnak tartom leszögezni, hogy hitelfelvételt nem tervezünk, és a 2017-es esztendőre új adónem bevezetésével sem számolunk.

Városüzemeltetési feladataink ellátását teljes egészében saját, főként adóbevételből finanszírozzuk. Ezekre a feladatokra idén a 2016. évi összegnél többet, mintegy 1,5 milliárd forintot tudunk fordítani.

A már elvégzett munkáinkból a teljesség igénye nélkül emelek ki néhányat:
- Utak, járdák, lépcsők hidak fejlesztése: például a Vásártér, az erdei tornapálya csapadékvíz elvezetése, járdák felújítása mind a tíz körzetben, térköves park a zeneiskola mellett.
- Parkolók felújítása: például az Apáczai Csere János utcában.
- Gyalogátkelőhelyek kialakítása: mint a Venyimi úton.
- Intézmények fejlesztése: azaz bútorok cseréje az Arany, a Szilágyi, a Vasvári iskolában, a középiskolai kollégiumokban, tetőfelújítás és nyílászárócsere a zeneiskolában, az MMK épületének felújítása.
- Szaunapark a Szalki-szigeten.
- Sportlétesítmények felújítása: például az uszoda állagmegóvási munkálatai, a kézilabdacsarnok tetőszigetelése.
- Ide tartoznak a vis major események is. Ilyen volt 2016-ban az az Alsófoki patak mederoldalának helyreállítása.
A városüzemeltetés feladatainak ellátásában megbízható partner a DVG Zrt., a Hátrányos Helyzetűek Foglalkoztatásáért Közhasznú Nonprofit Kft.

Intézményműködtetési kiadásaink meghaladják a 4 milliárd forintot, melynek több, mint 50 százalékát önkormányzati forrásból biztosítjuk. Megjegyzem, ezen a területen jelentős változást hozott a 2017-es év, mert a köznevelési intézmények működtetését január 1-jével átvette az állam.
Bölcsődéinkben minden 3 év alatti kisgyermek elhelyezését biztosítjuk.
Változatlanul önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés, melyet az állami költségvetés részben támogat. Ahogyan 2016-ban, úgy ebben az esztendőben is biztosítjuk minden szünidei időszakra az ellátást.
Szociális feladatainknak a segélyezéssel és az intézmények fenntartásával változatlanul eleget teszünk.

Önként vállalt feladatként idén is megoldjuk az időskorúak egyszeri pénzbeli támogatását és az iskolakezdési támogatást.

Kulturális feladatainkat a színház, a könyvtár, a múzeum, a Munkásművelődési Központ működtetése útján látjuk el.
Meg kell jegyezzem, ezen intézményeink kifejezetten igényes, nívós programokkal, szórakozási lehetőségek tárházával várják Dunaújváros polgárait.
Kínálatukat számos pályázati forrás bevonzásával folyamatosan bővítik.

Ha már egyszer programok, kiemelem a számomra oly kedves nagyrendezvényeket, amelyek 2017-ben már hagyományként kerültek be a naptárba. A Parázs-Varázs Grillparti, az Ezer Lámpás Éjszakája, a Petőfi Művészeti Liget, a Rockmaraton, az Augusztális, Advent 4 hete, a szilveszteri parti... Ezek a rendezvények tömegeket vonzanak minden korosztályból, igazolva, hogy Dunaújváros polgárai igénylik a színvonalas, igényes programokat, a kulturált kikapcsolódást.
A nagyrendezvények előkészítője és lebonyolítója a Tourinform Iroda.

Hölgyeim és Uraim!

Szót ejtenék két intézményről, amelyeket nem az önkormányzat működtet, mégis a sajátunknak érezzük őket, mert fontosak a dunaújvárosi családok, a dunaújvárosi fiatalok életében.
Az egyik intézmény a Dunaújvárosi Egyetem, amelyre már azért is büszkék vagyunk, mert az alkalmazott tudományok egyetemeként működik
2016. január 1-je óta.
Az egyetem az innovatív felsőfokú oktatás bázisa, városunk és a térség elismert szellemi központja. Szakmai együttműködése a piac szereplőivel példamutató. Nyitott a jövő, az elektromobilitás kutatási és képzési irányai felé.
A kormány segítségével megszabadult a számára legnagyobb terhet jelentő PPP-s projektjétől, ami 900 millió forint megtakarítást jelent az intézménynek, és már megkezdték a maradék projektek kiváltásának előkészületeit.

Ugyancsak büszkék vagyunk a Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézetre, amely 2016-ban elnyerte a Kiváló Városi Kórház elismerést, a legjobbnak bizonyult a hazai egészségügyi ellátóknak, orvosoknak, háttéripari cégeknek meghirdetett versenyen a városi kórházak kategóriájában.
Ugyancsak a gyógyító munka elismerése, hogy az intézmény elnyerte a Semmelweis Egyetem Gyakorló Kórháza címet.
Mérföldkő az intézmény életében, hogy uniós pályázat eredményeként visszakerült Kulcsról a mozgásszervi és begyógyászati rehabilitációs ellátás.

Hölgyeim és Uraim!

Vallom, hogy Magyarország egy olyan ország, ahol a kormány nélkül nem lehet várost fejleszteni. Vannak olyan nagyságrendű fejlesztések, amelyeket a kormányzattal való együttműködés nélkül egyszerűen nem lehet megvalósítani. Tehát nekem, illetve a városvezetésnek az a dolgunk, hogy keressük az együttműködést a kormánnyal annak érdekében, hogy Dunaújváros Megyei Jogú Város fejlesztéséhez a saját forrásainkon túl nemzeti forrásokat is el tudjunk érni.

Dunaújváros jövőjét, a fejlődés irányát a „Modern Városok Program” szabja meg. Orbán Viktor miniszterelnök úrral 2016. május 31-én írtuk alá a „Modern Városok Program” dunaújvárosi fejezetét.
A szerződés aláírását hónapokon át tartó előkészítő munka és tárgyalások előzték meg, ugyanis a kormány meghallgatott minket, mire van szükségünk nekünk, dunaújvárosiaknak.

A megállapodás tükrözi a mi felfogásunkat.
Dunaújváros a fejlesztések eredményeként modern ipari várossá válik, amelyben polgári életminőséget érnek el az itt élő emberek.
A program számos, a város hosszú távú fejlesztését megalapozó döntést foglal magában.
A megvalósítandó beruházások összértéke meghaladja a 30 milliárd forintot.

A polgári életminőséget javító komoly beruházások lesznek az uszoda, a sportcsarnok, a radari sporttelep, az arborétum felújítása, egy városi szálloda építése.
A gazdaságfejlesztés érdekében áruforgalmi csomópontot alakítunk ki, elektromos hajtású buszokat állítunk be a helyi közlekedésbe. Felújítjuk a térség úthálózatát, hogy javuljanak a munkába járás feltételei.
A fejlesztések megvalósításáért is komoly előkészítő munka folyik a háttérben, rendszeresek az egyeztetések a kormányzattal.

A „Modern Városok Programból” már rendeződni látszik a zöld SZTK ügye.
A város szégyenfoltjának számító épületet önkormányzatunk tavaly novemberben megvásárolta. További hasznosításáról most zajlanak a tárgyalások.
Reménykedhetünk abban, hogy az évek óta lelakatolt élményfürdő
2017-ben már valódi élményt is nyújt, vagyis újra birtokba vehetik a látogatók.

A „Modern Városok Program” alapvetően formálja Dunaújváros jövőjét.
Ám ezen felül is megragadunk minden lehetőséget a város fejlesztéséért.
Olyan volumenekről beszélek, amelyek előteremtéséhez önkormányzatunk saját ereje kevés, tehát fontos minél több pályázati forrást ide hozni.
Ezen projektek közül fontos:
- Az ELENA Program, amely Kaposvár, Veszprém, Nagykanizsa, Tatabánya, Zalaegerszeg és Dunaújváros megyei jogú városok konzorciumban végzett munkáját jelenti. Sikeres pályázatot kívánunk benyújtani a megújuló energiatermelés, az energiahatékonyság és a közlekedés területén tervezett beruházások végrehajtásához.
- Indokolt a csatornahálózat bővítése Dunaújváros északkeleti városrészében, mert folyamatosan nő az ingatlanok, az ott élők száma.
- Még az idén elkezdjük a Családok Átmeneti Otthona épületének teljes korszerűsítését.
- Elbírálás alatt áll a 4 db. kültéri sportpark és 1 db. 400 méteres futókör kialakítására beadott pályázatunk, illetve az energiatudatos gondolkodást és életmódot elősegítő „Egyetlen Föld – az élő bolygónk” projektünk.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, népszerű nevén
TOP-os pályázati felhívások közül önkormányzatunk 12 programra pályázott 2016-ban. Sikerként élem meg, hogy mindegyik pályázatunk pozitív elbírálás alá esett. Az elnyert támogatás 785 millió forintot tesz ki.
Ezek közül említek néhányat:
- Elkészült Dunaújváros mobilitási terve, a benne foglaltak érintik a közösségi, az egyéni, a személy- és teherszállítás kérdéseit.
- Önkormányzatunk felújítja a nyáron a Makk Marci bölcsődét, az Aprók Háza és a Napsugár tagóvodákat.
- A DUNA-MUNKA-TOP projekt 453 fő képzését, vállalkozóvá válását támogatja 2020 végéig.
- Megkezdődhet a Szigeti út, a Ruhagyári út, a Budai Nagy Antal út és a Dózsa György út egy szakaszának felújítása, valamint a Déli Iparterület gyűjtőút kiépítése.
- Megújul a Vasmű úti zöld sáv, a Duna-parti sétányok, sőt a Dózsa Mozicentrum épülete is.
- Felújulhat az Egyesített Szociális intézet Batsányi utcai és Magyar úti telephelye, az Útkeresés Segítő Szolgálat épülete, valamint mikrobuszt kap a Jószolgálati Otthon Közalapítvány.
- Három iskola, a Dózsa, a Vasvári és a Petőfi épületeinek energetikai korszerűsítésére 2018. nyarán kerül sor.
- A Limes Program 2020-ig megvalósítandó turisztikai fejlesztést tesz lehetővé. A támogatott világörökségi helyszínek egyike Dunaújváros.
- Megkezdődik a labdarúgó stadion fejlesztésének 2. üteme, vagyis az öltözők, a vizesblokkok, a tv-s közvetítő állomások, parkolók építése.

Hölgyeim és Uraim!

A polgári világban, Magyarországon és Dunaújvárosban is minden nap újra és újra meg kell küzdeni a bizalomért és az elismeréséért.
Dolgoznunk kell nap mint nap Dunaújváros fejlődéséért, hogy élhető, szerethető környezetet biztosítsunk a város polgárai számára.
A közös munka folytatására buzdítom Önöket, önkormányzatunk és a polgármesteri hivatal tisztségviselőit, a város gazdasági életének meghatározó szereplőt, az intézményvezetőket, a rendvédelmi szervek és a történelmi egyházak képviselőit!

Itt is megköszönöm dr. Dorkota Lajos elnök úr, Dunaújváros és Fejér megye Díszpolgára, és dr. Galambos Dénes úr, országgyűlési képviselőnk munkáját, amelyet az elmúlt években Dunaújváros és térsége fejlődéséért végeztek. Segítő együttműködésükre a jövőben is számítok, számítunk.

Dolgozni a városért, Hölgyeim és Uraim, csakis együtt lehet, csak így érdemes.
Ennek van itt az ideje most, és nem később.
Amiről egy példát mondanék Önöknek:

„Egyszer egy tanítvány megkérdezte a mestert:
- Sokat kell még várni, hogy a dolgok jobbra forduljanak?
Mire a mester azt mondta:
- Hát, ha várunk, akkor sokat.”

Hölgyeim és Uraim!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!"

8