A Vasas Táncegyüttes ünnepi műsora idézte fel az 1848-as eseményeket.

Majd az ünnepi szónoklatot Cserna Gábor, városunk polgármestere tartotta:

" Ma, 169 év múltán felszabadult örömmel ünnepelünk a Kárpát-medencében, ünnepelünk Dunaújvárosban.

Ünnepeljük a forradalom és a szabadság diadalát, a magyar lélek újjászületésének pillanatát.

1848. március 15-e a a magyar történelem vezércsillaga.
A szabadság, a nemzet függetlenségének páros csillaga.
Az örök zsinórmérték, amellyel a magyarok minden nemzedéke megmérettetik.

Hölgyeim és Uraim!
Tisztelt Ünneplő Dunaújvárosiak!

Ezerszáz éves történetünket Európa földrajzi közepén, birodalmak határvidékén, kultúrák találkozási pontján éljük.
Bécs, Berlin, Moszkva és Sztambul...
Közöttük itt állunk mi.
Egy nép, amely sosem vágyott arra, ami a másé. Egy nép, amely sosem akart mást, mint megtartani azt, ami az övé. Egy nép, amely tudja, hogy ami az övé, azt még a hatalmas birodalmak szorításában is meg kell tartania.
Egy nép.... Mi, büszke magyarok.

Sorsunk örökös harc.
Függetlennek maradni a nálunknál nagyobbak között.
Földet, hazát megvédeni.
Szabad magyar világot teremteni.
Ez a mi történelmünk parancsolata.
Ezerszáz éve tanuljuk, hogy a mi nemzetünk csak akkor lehet szabad, ha elég bátor. Ha felvesszük a versenyt azért, hogy egyenrangú partnerként tekintsenek ránk a nálunknál nagyobbak.
Egyenrangúként tudásban, lélekben, emberségben.

1848. március 15-e azt bizonyítja, hogy ez sikerülhet.
Ezért rajongunk érte 169 éve.

Ezt a forradalmat, tisztelt Ünneplők, már az első napon megnyertük.
1848. március 15-én.
Ahogyan Tompa Mihály írja:
„Új időknek nagy története szép leckét adott.”

A győzelemért nagy árat fizettünk. A miniszterelnök, a legnagyobb magyar költő, az aradi vértanúk, 25 ezer honvéd adta életét a hazáért és a szabadságért.
De sohasem kételkedtünk. Tudtuk, pusztán idő kérdése, és az ország felszabadul. Tudtuk, hogy mi magyarok a győztesek közé tartozunk, mert egyszerre szerethetjük a hazánkat és az igazságot.

Hölgyeim és Uraim!
Tisztelt Ünneplők!

A világ sokat változott 169 év alatt.
Ám a magyar sors lényege jottányit sem.
Mi magyarok keményen dolgozunk a biztonságunkért, a megbecsülésért.
Családunk és gyermekeink boldogulásáért.
Helytállásunkért elvárjuk a tiszteletet, ami megillet minket.

Mindig is ezt akartuk.
'48-ban, amikor szabadulni akartunk a jobbágysorból, a Habsburgok szorításából.
A kiegyezés után, amikor olyan országot és fővárost építettünk, hogy csodájára járt a világ.
Ezt akartuk az országvesztés után, és ennek útjait kerestük a szocializmus szürkeségében is.
A rendszerváltáskor is a boldogulásért, a biztonságért, az elismerésért hoztunk áldozatot.
Együtt tanultuk meg, hogyha nem fogunk össze, ha nincs erős kormányunk és nemzeti törvényhozásunk, ha nem állunk a sarkunkra és nem vesszük kezünkbe sorsunk irányítását, akkor minden munka és helytállás hiábavaló.
Húsz év kellett hozzá, hogy ezt belássuk, mire egyetértésre jutottunk.
Ma már egyetértünk abban, hogy munkából élni becsület és büszkeség. Nyíltan ki kell állni magunkért, az ország érdekeiért. Munkánknak a család és a gyermekünk ad értelmet, ezért ők megérdemlik a védelmet.
Egyetértünk abban is, hogy mi magyarok, éljünk a világ bármely részén, egy nemzetet alkotunk, ezért minden magyar felelős minden magyarért.

Tisztelt Ünneplő Dunaújvárosiak!

Az Önök bizalmából 2010 óta a szabad, az egész világban megbecsült hazáért dolgozunk.
Az Önök bizalmából 2010 óta a sikeres, fejlődő Dunaújvárosért munkálkodunk.
Ám az elmúlt évek történései miatt megint aktuális Petőfi Sándor kérdése:
„Rabok legyünk vagy szabadok?”

A mi sorsunk, tisztelt Dunaújvárosi Polgárok, összefonódott Európa népeivel.
Ma egyetlen európai nép, így mi magyarok sem lehetünk szabadok, ha Európa nem az.
A szabadság az igazság kimondásával kezdődik, ezért kimondom: ma Európa nem szabad.

Európa nemzetei nem szabadok, mert Brüsszel olvasatában tilos kimondani, hogy ma nem menekültek érkeznek, hanem népvándorlás fenyeget minket. Tilos kimondani, hogy tízmilliós tömegek állnak készenlétben, hogy meginduljanak felénk.
Tilos kimondani, hogy a bevándorlás bűnözést és terrort hoz Európa országaira. Tilos kimondani, hogy a más civilizációból érkezők veszélyt jelentenek életformánkra, kultúránkra, keresztény gyökereinkre.
Tilos kimondani, hogy a korábban érkezettek beilleszkedés helyett saját, külön bejáratú világot építettek maguknak. Tilos kimondani, hogy saját szokásaik szerint, de európai életszínvonalon akarnak élni. Tilos kimondani, hogy ez nem véletlen, hanem kitervelt és irányított akció. Mert Brüsszelben ma sokan egy Európai Egyesült Államok fantazmagóriáján dolgoznak, amelyre az unió népeitől, így tőlünk magyaroktól sem kaptak felhatalmazást.

Hölgyeim és Uraim!

Brüsszellel ellentétben Európa népei most már megértették, hogy a jövőnk forog kockán. Nemcsak a jólét, a munkahely, de már a biztonságunk és az életünk békés rendje is veszélybe került.
Miközben Európa polgárai egyre inkább megértik és elismerik a magyar kormány migrációs politikájának igazságát, Brüsszel újból szankcióval fenyeget minket, és javíthatatlan emberjogi harcosok éreznek leküzdhetetlen vágyat, hogy kioktassanak és megvádoljanak bennünket.

Az igazság, a ma már többször emlegetett igazság az, hogy a migránsok áradata közepette csak magunkra számíthatunk. Nekünk magunknak kell megvédeni határainkat. A migrációs válság addig fog tartani, amíg a kiváltó okokat nem szüntetjük meg. Mindaddig napirenden marad, amíg Brüsszelben be nem látják, hogy a migráció a terrorizmus trójai falova.

Éppen ezért, tisztelt Dunaújvárosi Polgárok, tovább erősítjük államhatárainkat.
Új, intelligens kerítést építünk, határvadászokat képezünk, alkalmazzuk az elmúlt héten szigorított jogi határzárról szóló törvényt.
Minden eszközzel megakadályozzuk, hogy bevándorlók lépjenek Magyarország területére.
Kezdeményezésemre az Orbán-kormány migrációs politikája mellett Dunaújváros Önkormányzata határozottan kiáll. Ezt az egyetértést két ízben, közgyűlési határozattal erősítettük meg.
Támogatjuk, és a jövőben is támogatni fogjuk a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság erőfeszítéseit, a rend, a biztonság érdekében végzett munkáját.
A kapitányság személyi állományából nagy számban teljesítenek szolgálatot határaink védelmében, az ő helyettesítésük pedig az itthon maradottak feladata. Mindeközben -2016-os adatokról beszélek-, Dunaújvárosban csökkent a regisztrált bűncselekmények száma, a nyomozások eredményessége pedig javult.
Köszönet a dunaújvárosi rendőröknek!

Tisztelt Ünneplők!

Az elmúlt években minden magyar, minden dunaújvárosi megértette: vagy együtt leszünk sikeresek és szabadok, vagy sehogy.
Együtt, vagy sehogy! A '48-as forradalom leckéje is ez.
1848. március 15-én reggel hat ember indult el a Pivaxból. Délelőttre százan, délutánra tízezren voltak. Facebook nélkül.

A '48-as forradalom a magyar nemzet összteljesítménye volt, az önkéntesség, a hazafiság ragyogó példája. Egymás mellé állított jobbágyot, grófot, iparost, lelkészt, diákot, színészt és költőt. Lengyelek, olaszok, németek, románok, szerbek, sőt osztrákok harcoltak velünk, értünk.
Nyelvre, vagyonra, társadalmi állásra való tekintet nélkül.

Kossuth Lajos azt mondta, „a múlt a jövendő tükre”.
Ha tudni akarjuk a jövőt, ismernünk kell a múltat.
Mi, magyarok ismerjük nemzetünk múltját, megértettük '48 üzenetét.
Együtt vagy sehogy.
Tisztelet a bátraknak, akik e szerint cselekedtek 1848-ban, és tisztelet a bátraknak, akik e szerint cselekednek ma.