A bevándorlási szabályok szigorítását sürgeti a bajor konzervatív CSU, a kormánypárt szerint erre azért van szükség, mert a román és a bolgár állampolgárok munkavállalását korlátozó rendelkezések január 1-jei megszűnésével elszaporodhatnak a visszaélések a szociális rendszerben.

A CSU szerint az úgynevezett szegénységi bevándorlás - a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó bevándorlás - Romániából és Bulgáriából várt hulláma miatt törvényben kell rögzíteni, hogy az uniós tagországokból érkező bevándorlók az első három hónapban nem kaphatnak semmilyen szociális támogatást.
Be kell vezetni egyebek között azt is, hogy "aki csal, az repül", vagyis ki kell tiltani az országból a szociális támogatást jogtalanul megszerző külföldieket - áll a CSU januári pártértekezletére készített határozati javaslatban, amelyről a hét végén számolt be a német sajtó.
A nagyobbik konzervatív kormánypárt, az Angela Merkel vezette CDU egyelőre nem reagált a felvetésre.
A konzervatívok koalíciós partnere, a szociáldemokrata párt (SPD) bírálta a CSU-t.
Nem szabad "hamis, általánosító ítéletekkel hangulatot kelteni a szegények ellen" - jegyezte meg az SPD alelnöke, Aydan Özoguz bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős tárca nélküli miniszter.
A bajor konzervatívok "a szélsőjobb nótáját fújják" a bevándorlási szigorítások követelésével - idézte a Der Tagesspiegel vasárnap Michael Hartmannt, az SPD belpolitikai szóvivőjét.
Az ellenzéki pártok, a Baloldal és a Zöldek még élesebben bírálták a CSU-t, idegenellenes uszításnak minősítették javaslatait.
A ZDF közszolgálati televízió hírportálja, a Heute.de összeállítása szerint a bajor konzervatívok javaslatai nem feszítik szét az uniós kereteket. A tagállamok a jelenlegi szabályok alapján is megtehetik, hogy az első három hónapban nem adnak szociális támogatást az EU területéről érkező bevándorlóknak, és megtilthatják az újbóli beutazást azoknak, akiket a szociális ellátásokkal kapcsolatos visszaélés miatt kiutasítanak.
A német statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint Románia a második, Bulgária a harmadik helyen állt a bevándorlók száma alapján összeállított listán 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is.
2012 végén 205 025 román és 118 759 bolgár állampolgárt tartottak nyilván az országban. Az idén az első fél évben Romániából 67 327-en költöztek Németországba, és 34 535 román állampolgár költözött el, a mérleg így 37 792 fő bevándorlási többletet mutat. Bulgáriából 29 375-en érkeztek és 17 505-en költöztek el, a bevándorlási többlet így 11 870 fő.
Az országos munkaügyi ügynökség kutatóintézete (IAB) szerint 2013 közepén a németországi románok és bolgárok körében 7,4 százalékos volt a munkanélküliség. Ez elmarad a 7,7 százalékos országos átlagtól, és alig feleannyi, mint a külföldi állampolgárokat együttvéve jellemző 14,7 százalék. A szociális ellátásban részesülők aránya 10 százalék volt, ami ugyan meghaladja a 7,6 százalékos országos szintet, de elmarad a külföldi állampolgárságúak körében regisztrált 16,2 százaléktól.
Az IAB szerint az idén várhatóan 70 ezer fő körül alakul a Romániából és Bulgáriából érkezők együttes bevándorlási többlete. Ez a szám 2014-ben meghaladhatja a 110 ezer főt, és szélsőséges esetben akár a 180 ezret is elérheti. Ugyanakkor a két ország uniós csatlakozása, 2007 óta megfigyelt tendenciák alapján nem indokolt az aggodalom, hogy január 1-jétől szegény sorsú románok és bolgárok tömegesen költöznek az országba és szociális segélyre alapozzák életvitelüket.