"Hagyományos mesei elemeket vettem, majd csavartam rajtuk egy nagyot, így kaptak némi groteszk felhangot."

"Szeretke hercegnő nem kap jóéjtpuszit egyik este, másnap pedig elrabolják egy kalózhajóval a kád pótlefolyóján keresztül. A furcsaságoknak azonban még koránt sincs vége, ugyanis a kalózkapitány sms-ben közli a követelését. Szeretke hercegnőnek és a hajó másik két foglyának: a torzonborz rőzséjű, fecske fürdőnadrágos Bújócskának és Damilnak a kölyökkengurunak egy mázsa puszit kell összegyűjteniük! Nagyon jól szórakoztam a történet megírása közben, szerencsére az eddigi visszajelzések is nagyon jók. Ha már így fogalmaztál, remélem, hogy rajtam kívül is sokakat meglepnek majd a születésnapjukon egy Puszirablók kötettel!" (Aki szereti a gyerekét, az puszit ad neki, ez ennyire egyszerű. - Interjú Víg Balázs meseíróval)

"Nálam természetesen jött a meseírás, nem tudok semmi frappáns válasszal előállni. Az egyik fontos hozzávalója talán a nyitottság. Több műfajban kipróbáltam magam, s ezek közül egyik a mese volt. Elég korán eszembe jutott már a Három bajusz (gazdát keres) ötlete, még a nagy hipszter bajuszrobbanás előtt. Ellenőriztem, senki nem írt előtte még a bajuszról mesét, lecsaptam rá. Így jött a mese. És ekkor jöttem rá, hogy van nekem gyermeki lelkületem, ami persze nem azt jelenti, hogy infantilis lennék, vagy hogy minden mesét elolvasok és megnézek a moziban, hanem inkább olyasmit, hogy van egyfajta szokatlan nyitottság bennem. Szóval szerintem ezért érzem magam otthonosan ebben a műfajban." (A Három bajusz gazdája – interjú Víg Balázzsal)