Egy vélemény: „a magyarok úgysem tudják”

2007. július 23-án átadták a forgalomnak a Pentele-hidat, amely az úgynevezett „kosárfüles ívhidak” kategóriájában VILÁGREKORD !!! Még ma is! A Pentele híd elkészültéig a legnagyobb ilyen szerkezetű híd a japán Shinhamadera volt, melynek támaszköze 254 m. Ezt a Pentele-híd TÖBB MINT 20 százalékkal lépi túl 307.9 méteres támaszközével!

E sorok íróját meghívtak 2017 nyarán Dunavecsére, a Pentele-híd átadása 10. évfordulója alkalmából rendezett konferenciára, amelyen részt vett a Pentele-híd fő tervezője Horváth Adrián, a FŐMTERV Zrt. szerkezettervezési igazgatója (aki utóbb Széchenyi-díjat kapott a Pentele híd tervezéséért). Ő mesélte mintegy félszáz résztvevő füle hallatára a következőt: A híd terveit látva egy német biztosító így vélekedett: „ezt a hidat nem lehet megépíteni. Vagy ha mégis, a magyarok úgysem tudják”.

Magyar mérnöki zsenialitás példája

Mellesleg a magyar mérnöki zsenialitás többféleképpen is tetten érhető a Pentele-híd megépítésében. Az egész híd (az ártéri hidak is, a kosárfüles ívhíd is) 1,46%-kal lejtenek az Alföld irányába. A jobb oldali, mintegy kilométer hosszú két ártéri híd ívben helyezkedik el. Az ártéri hídak közel száz tonnás elemeit Csepelen a Duna-parton hegesztették össze, uszályokon szállították Dunaújvárosba és a már elkészült ártéri pillérek „tetején” csúsztatták a nyugati hídfő irányába, miután a soron következő elemet hozzá hegesztették az ártéri híd már elkészült részéhez. Ezt követően az egész hídtömeget pontos mérnöki számítógép-vezérelt tolási technikával csúsztatták a hídfő felé Íves és emelkedő pályán! Mérnöki attrakciónak számító művelet volt FOLYAMI KÖRÜLMÉNYEK között a parti szerelőtérről végleges helyére úsztatni a kész ívhíd mintegy 10 ezer tonnányi tömegét!

Ordító értékarány-tévesztés az, hogy Nívódíjat kapott a Szekszárd melletti 920 méter hosszú, 14 méter széles, 2x1 forgalmi sáv + 2 járdát átvezető Szent László Duna-híd, miközben (a tervező Széchenyi díjét leszámítva) a sokszorosam nagyobb kapacitású és többszörös mérnöki teljesítményt felmutató összesen 1682 méter hosszú 41 méter széles, 2x2 forgalmi sávot 2x1 keállórávot, kerélpárutat és gyalogjárdát átvezető Pentele-híd, mint komplex műszaki alkotás, SEMMIFÉLE elismerést nem érdemelt!?

Az Infodunaújvárosban 2019, május 21-én adtunk hirt a Nemzeti Infrastruktura Fejlesztő Zrt. új koncepciójáról (a Magyar Nemzet, az Index és a Hír 24) közlései nyomán. Ennek lényege, hogy az M0 autópálya-gyűrű északnyugazi részének befejezése helyett a fővárostól mintegy száz kilométerre gyorsforgalmi félgyűrűt építenek ki Komárom és Kecskemét között a Penteée-hídon át.
A Dunaújváros számára is fontos koncepció előre haladásáról a NIF Zrt., a magyarepitok.hu körzéseit összeszerkesztve számolunk be a témához tartozó újabb fejleményekről. Ime:

A Pentele-hídtól tovább épül az M8-as

Már zajlik az M8-as gyorsforgalmi út Székesfehérvár és Kecskemét közötti két szakaszának a tervezése. A mintegy száz kilométer hosszú, kétszer két sávos út kivitelezése a tervek szerint 2023-ban kezdődhet el.
A Magyar Nemzet számol be arról, hogy az európai uniós pályázati értesítő adatai szerint az állami beruházó kihirdette a győztes kivitelezőket az M8-as gyorsforgalmi út középső, Fejér és Bács-Kiskun megyei szakaszára. A pálya Kecskemétet Dunavecsén és Dunaújvároson át köti össze az M7-es autópályával.
7,8 milliárdért tervezik
A Kecskemét és az M7-es autópálya közötti szakaszt négy cég, az Unitef-83 Zrt., a Főmterv Zrt., az Utiber Kft., valamint a Tura-Terv Kft. tervezheti meg összesen 7,8 milliárd forintért. A mérnökök feladata a kiviteli terveken kívül a környezeti hatástanulmány és tanulmányterv, valamint az engedélyezési tervek készítése is.
Az utat két nagyobb szakaszra osztották: az M7-es és Dunaújváros közt megvalósuló, mintegy ötven kilométeres, kétszer két sávos gyorsforgalmi út egy autópálya-csomóponttal, hat egyéb csomóponttal, egy komplex és két egyszerű pihenővel épül meg. A Dunavecse és Kecskemét közti, ugyancsak nagyjából ötven kilométeres szakaszon három csomópontot, egy komplex pihenőt és két egyszerű pihenőt alakítanak ki.
Új félgyűrű
Az M8-as középső szakasza nemcsak azért nagy jelentőségű, mert gyorsforgalmi összeköttetést biztosít a Dunántúl és a Duna-Tisza köze között. A kormány célja, hogy a nemzetközi áruforgalom jobb elvezetése érdekében az M1-es, az M0-s és az M5-ös főváros környéki szakaszainak tehermentesítésére új félgyűrűt építsen. Ennek része lesz a Komárom-Székesfehérvár négysávos autóút, amely Budapestet mintegy száz kilométerrel elkerülve, az M7-es autópályát érintve az M8-as révén összeköttetést biztosít az M1-es és az M5-ös autópályák között.

A Komárom Sárbogárd közötti gyorsforgalmi út tervezői

A Komárom és Székesfehérvár közötti 85 kilométeres szakaszt az Uvaterv Zrt. készíti elő, míg a Székesfehérvár és Sárbogárd közötti 35 kilométert az Utiber Kft.
A beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kihirdette a nyerteseket a Komárom és Sárbogárd közötti közlekedésfejlesztés tervezői közbeszerzésében. Ahogy azt korábban megírtuk, a projektben mintegy 120 kilométeres észak-dél irányú közlekedési folyosó jön létre a Dunántúlon, már meglévő utak fejlesztése által. Ez a négysávos út lehetőséget teremt a főváros elkerülésére, miután az M1-estől indulva gyakorlatilag az M6-osig húzódik majd, keresztezve az M7-est.

Ezt kell elvégezni a nyerteseknek

A most megjelent hirdetmény szerint a Komárom és Székesfehérvár közötti 85 kilométeres szakaszt az Uvaterv Zrt. készíti elő, míg a Székesfehérvár és Sárbogárd közötti 35 kilométert az Utiber Kft. A nyertesek feladata a tanulmányterv és a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció készítése, valamint a környezetvédelmi engedély megszerzése.
A projekt során
• Komárom és Székesfehérvár között a 13-as és 81-es utak négysávosodnak,
• majd ezt a közlekedési sávot hosszabbítja meg ez a fejlesztés Sárbogárdig a 63-as főút települések elkerülésével történő négynyomúsítása által.
Útfelújítást is tartalmaz a projekt
Mindezek mellett Komárom és Székesfehérvár között ezeket is elvégzik:
• a 13-as főút burkolat megerősítése (115 kN terhelésre) a 2x1 sávos keresztmetszet megtartásával az új komáromi Duna-hídhoz vezető, Komáromot elkerülő másodrendű főút és az M1 autópálya között 5,3 kilométeren;
• az M1-es autópálya komáromi csomópontjánál az autópálya 2x3 sávosításánál tervezésre kerülő csomópontját kell figyelembe venni.
A Székesfehérvár és Sárbogárd közötti szakaszon ez is a nyertesek feladata:
• meg kell vizsgálni a Székesfehérvár nyugati elkerülő és az M7 autópálya új csomópontja, valamint az M7 autópálya meglévő 63-as főúti csomópontja közötti bal pálya háromsávosításának lehetőségét;
• meg kell vizsgálni a Székesfehérvár nyugati elkerülő és az M7 autópálya új csomópontja, valamint a 63-as főút között a 6214-es út nyomvonalában, vagy tőle északabbra vezetett 2x2 sávos út kialakításának lehetőségét.

Előnyök az M0 tehermentesítésén túl

A főváros-környéki autópálya szakaszok tehermentesítése nem csak ésszerű, a járművezetés idejét lerövidítő hatás, hanem a környezetet kínélő beavatkozás is. A feltorlódott járműoszlopok a jelentős többlet üzemanyag fogyasztáson túl felesleges légszennyezést is okoznak. Aminél kevesebb fékezéssel lebonyolítható tranzitforgalom környezeti terhelése is kisebb. További előny a kiépülő új kapcsolat a Komárom és Székesfehérvárnál az M7-es autópálya (Balaton déli oldala) valamint az M6-os és M5-üs autópályák között. E kapcsolat ésszerűsíti az eljutást a Balatonhoz például a Békés, Csongrád, Baranya megyei lakosság számára is. Végül a fővároson túl két megyei jogú város, Dunaújváros és Székesfehérvár jut eme fejlesztéssel dupla autópálya-kapcsolathoz.
Dr, Csongor György

Nyitó képünk: Pentele-híd záró képünk: Szent László Duna-híd