A 49. sorszámmal jelölt kitűntetést abban a városban kapta meg, ahol 38 évet a kultúra területén dolgozott. A másik kitüntetettnek, Matussné dr. Lendvai Mártának, az Intercisa Múzeum tavaly elhunyt igazgatójának, posztumusz ítélték oda a díjat. Szántó Péterrel a város kulturális életéről, és az általa vezetett intézmény elmúlt évéről beszélgettünk.

- Mióta ez a díj létezik, nem volt arra példa, hogy egyszerre két intézményvezetőnek ítélik oda. Végtelenül sajnálom, hogy Márti az életében nem kaphatta meg, hiszen nagyon sokat tett a város múltjának kutatásáért, megőrzéséért. Nagyon jó lett volna, ha ketten állhatunk egymás mellett a kultúraünnepen.

- Az ezerkilencszázötvenes években épült városban, Dunaújvárosban nehéz volt kultúrát teremteni?
- Ezerkilencszázhetvennégyben kezdtem el pályámat. Akkor adták át a város első olyan intézményét, a Munkásművelődési Központot, amely tovább bővítette az addig meglévő művelődési lehetőségeket. Olyan feladattal bíztak meg, amely a nulláról indult, s elsősorban a fiatalokat célozta meg.

- A szocializmusban a kultúrának, a művelődésnek többek között tudatformáló szerepe volt, a rendszerváltással egyidejűleg ez vajon megváltozott?
- A művelődésnek a mindenkori társadalmi igényekhez kell alkalmazkodnia. Amilyen fejlődésen megy át a gazdaság, amilyen technikai fejlődést tapasztalunk, a kor igényeihez igazodó olyan művelődési lehetőségeket kell kínálnunk. Az épület adottságait figyelembe véve a tevékenységeinket behatárolják a klubszobák. Az eredeti elképzelés szerint a könyvtárból, a klubszárnyból és a mellette felépülő színházból állt volna az épületegyüttes. A városnak iskolára volt szüksége, így az épült meg a színházi szárny helyett, de még akkor is úgy, hogy idővel a tornacsarnok alkalmas legyen színházzá alakításra. Az iskola először a művészeti képzésnek adott helyett, s ma már műszaki szakközépiskolaként működik. Tehát nem készült el a színházi rész.

- Munkásművelődési Központból Ifjúsági Házzá alakulás gondolata is többekben megfogalmazódott. Mi valósult meg ebből?
- Ez az intézmény azért jött létre, hogy a városi lakosság kulturálódási-művelődési igényeinek kielégítését szolgálja, gyerekkortól az idős korig, tehát a teljes populációét. Jelenleg 30 alkotó művelődési közösség és 27 klub, kör működik nálunk.

- Nem egyszer hallani olyan kijelentést, hogy ebben a városban nincs semmi. Mi állhat e mögött?
- Ha valaki ezt mondja, akkor vélhetően felületesen nézett utána. A kulturális igényeket kielégítő intézmények között van színház, mozi, múzeum, két könyvtár, több kiállítóhely, zeneiskola, a kisközösségeknek az MMK. Ha valaki nem találja meg a kedvére valót, alkosson újat! A lehetőségeket alapul véve, nem lehet összehasonlítani a nagyobb városok kulturális életét egy negyven ezres településével, de még a megyeszékhelyével sem.

- A ház profilját mennyiben módosítja, hogy öregszik Dunaújváros lakossága?
- Egyre többen jönnek az idős korosztályt megmozgató programokra. A kiállítás megnyitókon is a közép- és időskorúakkal találkozhatunk. A gyerekeknek a programjaink felé irányításához a szülők és pedagógusok segítsége is kell, hiszen a számítógépek elvonják a fiatalok figyelmét nagyon sok értékes dologtól.

- A ház és a civil szféra kapcsolata tavaly óta tovább erősödött. A Civil Ház megszüntetésével megtelt a ház a civil szervezetetekkel. Sikerült mindenkinek megtalálnia a számítását?
- Tavaly januárjától bővült intézményi kínálatunk, hiszen több olyan civil közösség került hozzánk, amelyek tevékenysége változatosabbá tette életünket. Egy művelődési intézmény falain belül helye van az azonos érdeklődésű körű közösségeknek. Már évekkel ezelőtt nyitottak voltunk arra, hogy a civil szervezetek otthonra találjanak nálunk. Ugyanakkor előállt egy paradox helyzet, mert a már itt lévő kisközösségekkel szemben az újonnan érkezetteknek nem kellett fizetniük a helységek használatba vételéért.

- Milyen volt a tavalyi esztendő? A szűkös források mentén hogyan sikerült gazdálkodni?
- Összefogással, és működésünk átszervezésével talpon tudtunk maradni. Nem gondolkodhattunk nagyköltségvetésű rendezvényekben és magas belépődíjakban. A Klubszínházi estek ezért maradtak el, de nem adtuk fel, éppen ezért felvettük a kapcsolatot dunaújvárosi kötődésű előadóművészekkel, hátha kedvezőbb konstrukcióban, a közvetítők kiiktatásával tudjuk idehozni őket. Szűkös költségvetésből átvészeltük az évet, amiben jelentős szerepe volt a Területi Művelődési Intézmények Egyesületének is, akiken keresztül pályázati támogatásokhoz jutottunk. Amikor a várostól nem érkeztek be a pénzek, tőlük mindig kaptunk segítséget. Szeretnénk hosszútávon fenntartani a Vasas Művelődési Intézmények Szövetségével is a korábbi években kialakult jó munkakapcsolatot. Mindig azon voltam, hogy több lábon álló intézmény legyünk. Városi és vállalati szakszervezeti intézményként jött létre a „Munkás” Művelődési Központ. Ma már hivatalosan nem ez a nevünk, de mindenki hozzá tudja tenni, hogy a rövidítésben az MMK mit jelent.

- Mely közösségüket emelné ki a sok közül?
- Ebben az évben jubilál, hatvan éves a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes. A város büszke lehet arra, hogy van egy ilyen együttese. Szinte nincs olyan csoportja, amelyik valamelyik évben ne érne el fesztiválokon jó helyezéseket, díjakat. Többször eljutott Dijonba, a folklór olimpiájára. Nemzetközi fesztiválokról, így az IDO (International Dance Organization) néptáncfesztiváljáról az elmúlt években győztesként tért haza. A közel kétszáz gyermeknek és fiatalnak hasznos időtöltést biztosító együttes tagjai, de annak utánpótlás csoportjai is követei kultúránknak, öregbítik intézményünk és városunk hírnevét.

- A Pro Cultura Intercisae-díj átvétele utáni első munkanapon megköszönte a ház valamennyi dolgozójának munkáját. Miért tartotta ezt fontosnak?
- Amit most elismertek, nem egy ember munkájának gyümölcse, hanem az intézmény tevékenységét összefogó valamennyi személyé. Így nekik is szól ez az elismerés.

- A díjjal járó pénzjutalmat felajánlotta az egészségügy javára. Miért éppen oda?
- Súlyos autóbalesetemből felépülésem óta, 1998-tól minden évben támogatom az egészségügy területén működő alapítványokat. A mentősök, a kórház baleseti sebészete, intenzív osztálya „futottak” az életemért. Nekik köszönhettem, hogy folytathattam azt, amit elkezdtem. Azonban nem csak ezért méltók a támogatásra, hanem azért is, mert ők mindannyiunkért vannak, a város és környékén élőkért dolgoznak.

A 2012. év tervei között
- Nyitottnak maradni az új kezdeményezésekre, felkarolva minden olyan elképzelést, amely iránt várható az érdeklődés, amellyel bővülhet a kulturális kínálat
- Klubszínházi estek dunaújvárosi kötődésű előadóművészekkel
- Gyermekszínházi programok
- Vasas nap és a Papírgyári nap szervezésében, lebonyolításában közreműködés
- Alkotás és játék a szabadban – nyári bejárós tábor
- Rejtvényfejtők bajnoksága
- Márton napi kavalkád – kistérségi fesztivál
- Foltvarrók Országos Találkozója
- Országos Táncbajnokság pontszerző versenyei Dunaújvárosban
- Országos Fotópályázat és Kiállítás meghirdetése
- Vasas Képzőművészek Országos Tábora, Baracs
- Az IDO és az MDSSZ (Magyar Divat- és Sporttánc Szövetség) nemzetközi táncversenye
- Kiállítások a Kassák Galériában
- Európa Szoborpark szabadtéri kiállításai
- A Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes 60 éves jubileuma
- A Bódy Gábor Filmklub programjai és előválogatója a regionális amatőr filmfesztiválon induló pályaműveknek
- MMK Jazz Klub továbbműködtetése

Szente Tünde