Dr. Dorkota Lajos megyei kormánymegbízott irodája egyik ilyen nagy kilincses, nagy ajtó mögött van. Most mégsem mint a kormány első megyei emberétől kértünk időpontot, hanem városunk országgyűlési képviselőjét kerestük meg, hogy a karácsonyról, a parlamentről, no és a városról beszélgessünk.
- Ha jól számoltam tizenhárom éve országgyűlési képviselő. Korábban dunaújvárosi képviselő volt, az elmúlt két évben Dunaújváros képviselője lett. Van különbség a kettő között?
- Ezerkilencszáz-kilencvennyolcban lettem első ízben parlamenti képviselő a Fejér megyei területi listáról. Tavaly pedig Dunaújváros lakói választottak meg képviselőjüknek. Természetesen a legfontosabb különbség az, hogy korábban mindig volt MSZP-s és Fideszes képviselője is a dunaújvárosiaknak. Ez tavaly megváltozott. Most már pártállás és párthovatartozás nélkül minden dunaújvárosi képviselője vagyok. Akár pártsemleges, akár más párt preferenciájú a városlakó ugyanúgy kötelességemnek tekintem az érdekei képviseletét.
- Ezalatt a tizenhárom év alatt valószínűleg megismerte a Parlament épületét is. Vannak benne titkos helyek?
- Igen, vannak olyan helyek, amelyeket csak idővel ismer meg az ember. Gyönyörű és érdekes belülről is az épület. Kis beugrókból nyíló kis ajtók, szűk lépcsősorok rövidítik le egyes szintek között a közlekedést, s kötnek össze különböző helyiségeket. A legtöbb ilyen rejtekúton is megközelíthető terem mára már más funkciót kapott, az egyik ilyen teremből alakították ki a mostani büfét is.
- Ezek szerint egy friss képviselőnek nem könnyű eligazodni az épületben. Látszik, hogyha valaki kezdő?
- Igen, de nem csak ebből. A régebbi képviselők higgadtabbak, nyugodtabbak. A fiatalabbak úgy gondolják, hogy az a megbízatás, amibe a választó polgárok jóvoltából kerültek, az örökké tart. Én kétszer voltam ellenzékben képviselő, és most másodszor vagyok kormánypárti. Mind a két helyzet más-más tapasztalással jár. Az utóbbi időben elterjedt vitastílus azonban megszokhatatlan és elfogadhatatlan, nem egy felemelő érzés. Nem jó mindig csak ütközni, nem jó olyan légkörben dolgozni, amit láthatnak, hallhatnak is a közvetítések során a választópolgárok.
- Igen valóban látjuk ezt. De azért gondolom, vannak kellemes élményei is az épület és a munka kapcsán…
- Persze, jó volt újvárosi képviselőnek lenni, amikor az első Orbán-komány idején a bérlakás-építő programot megszavaztuk, amiből sikerült számtalan bérlakást vásárolnunk városunkban is. Jó volt képviselőnek lenni a Triumph átadása idején, s az is jó érzés volt, amikor sikerült állami kézben tartani a Dunaferrt, ez sajnos azóta már nem így van, bizonytalan lett a cégrendszer jövője. De nem rajtunk múlott.
- Van kedvenc helye a Parlamentben?
- Akárhányszor dolgozni megyek, mindig úgy intézem az utam, hogy elmenjek a Szent Korona, a magyar államiság jelképe előtt. Mióta 2001-ben a Parlamentbe került, minden alkalmat megragadok, hogy megcsodáljam szépségét, s tisztelettel adózzak az előtt, amit képvisel.
- Dunaújvárosban lakik, Fehérváron dolgozik, Budapesten képviselő. Hol van igazából?
- Legtöbbször úton. Az utóbbi három hónapban 15000 kilométert vezettem. Nem ritka, hogy Dunaújvárosból elmegyek Fehérvárra, onnan Budapestre, majd ha kell, akkor ismét Fehérvár, s utána este haza, Dunaújvárosba. De van, hogy Budapesten a Parlamentben kezdek, majd Fehérváron dolgozom, és elég sűrűn előfordul, hogy vissza kell még mennem a Parlamentbe, s este haza Dunaújvárosba.
- Nem gondolkozott azon, hogy egyszerűbb lenne, ha Pestre vagy Fehérvárra költözne?
- Én Sztálinvárosban születtem, Dunaújvárosban élek. S itt is szeretnék lakni. A hivatali megbízásom csak erre a ciklusra szólít Fehérvárra.
- Közeledik a karácsony, a Parlamentben is lesz ünnepség?
- Eddig úgy néz ki, hogy december 23-án is ülésezünk, s a két ünnep között is feltehetően folytatnunk kell a törvényhozást. Azonban a frakcióval minden évben egy pohár pezsgővel koccintunk, s ezzel kívánunk egymásnak békés és boldog ünnepeket.