Egyikük, Török Ágoston, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója az M1-en elmondta, hogy a rágcsálóknál, például patkányoknál a bajusz fontosabb a tájékozódásban, mint a látás, míg az embereknél a vizualitás a meghatározó.

Felidézte, hogy korábban rágcsálókon végzett kísérletek alapján megállapították, az agyban a térbeli tájékozódásához szükséges rácssejtek egy koordinátarendszert alkotnak, és sokáig azt hitték, hogy ezek a rácssejtek függetlenek a tér sajátosságaitól.

Most az embereken végzett vizsgálatok során fedezték fel, hogy a tér méretére adaptívan reagáltak az agysejtek, vagyis más a tájékozódás a kisebb és nagyobb terekben.

Arra a kérdésre, hogy ezt a felfedezést az orvostudományban milyen irányban lehet hasznosítani, Török Ágoston az Alzheimer-kórt hozta fel példának. Elmondta, vannak az Alzheimernek típusai, amelyeknél a tájékozódási képesség romlása egy korai jele a betegségnek. Az Alzheimerre jelenleg nincs gyógymód, de a tüneteit lehet enyhíteni, minél korábban diagnosztizálják a betegséget - emelte ki a kutató.