A Wildhorse Energy Hungary Kft. ügyvezetője a jelenleg alkalmazott korszerű bányászati technológiák előnyei mellett érvelt, a civilek azonban félelmeiknek adtak hangot a mecseki urántermelés tervezett újraindításáról tartott csütörtöki pécsi lakossági fórumon.

Benkovics István, a Wildhorse ügyvezetője a társaság uránbányászathoz köthető tájékoztató kampányának első nyilvános rendezvényén hangsúlyozta: a bányaipari tevékenység ma már fejlett, az automatizált berendezések alkalmazása lehetővé teszi a biztonság jelentős növelését és a környezeti terhelés csökkentését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a cég csak akkor bányászna uránt a térségben, ha megteremthetők a jogszabályoknak megfelelő modern, gazdaságos termelés feltételei.
Az ügyvezető a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tanácstermében megjelent mintegy félszáz ember előtt beszámolt arról, hogy a társaságnak október 15-ig kell elkészítenie azt a társadalmi, gazdasági, műszaki vizsgálatokon alapuló előkészítő tanulmányt, amelynek alapján a kormány ez év végéig eldönti: támogatja-e a projekt folytatását.

A szakember az MTI-nek azt mondta, hogy a tanulmányban több lehetőséget is felvetnek majd a későbbi megvalósításra vonatkozóan, egy kedvező döntés pedig még nem jelentené automatikusan a bányászat kezdetét, csak szabad utat adna az előkészületek következő szintjéhez, a részletes megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez.
Benkovics István a fórumon hangot adott azon véleményének, hogy az újbóli urántermelés nemcsak Pécs és környéke, hanem az egész ország gazdasága számára is nagy lehetőség lenne. Elmondta, egy mélyművelésű bányában gondolkodnak, ahol a 800-1500 méter mélyen található ércet egy 5,5-6 kilométer hosszú, Kővágószőlős közelében nyíló lejtős aknán keresztül érnék el. Az ércfeldolgozás a felszínen történne.
Kővári János, Pécs fideszes országgyűlési képviselője, a városi közgyűlés Összefogás Pécsért Egyesület frakciójának vezetője azt hangsúlyozta, hogy a beruházásról a pécsiek nélkül nem lehet döntést hozni. Hozzátette: az itt élők kiemelt érdeke, hogy a projekttel kapcsolatos adatok még a végleges döntések előtt nyilvánosságra kerüljenek, módot adva a mérlegelésre.
Keresztes László Lóránt, az LMP városi képviselője a Wildhorse eddigi vizsgálataival, kutatásaival, számításaival, becsléseivel kapcsolatos dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát kérte, több résztvevő pedig hangot adott a tervezett bányászattal kapcsolatos félelmeinek. Kérdéseket tettek fel az uránbányászat egészségi következményeivel, a környezeti károkozással, a termelés során keletkező üregeknek a felszínre gyakorolt hatásával kapcsolatban.
Mások szerettek volna hallani egyéb, a tervezett mecsekihez hasonló uránbányák tapasztalatairól, s volt, aki felvetette, négy évtizednyi sugárterhelés után komolyan gondolják-e egyáltalán a bányászat újraindítását.
Benkovics István azt mondta: a cégnek komolyak a szándékai a mecseki urántermelésre, ezért költött már több mint egymilliárd forintot az ehhez köthető kutatásokra. Az ügyvezető az aggodalmakat azzal igyekezett eloszlatni, hogy az iparágra a korábbinál szigorúbb szabályok vonatkoznak, a megfelelő technológia alkalmazásával elkerülhetők a pécsi uránbányászat évtizedeiből ismert problémák.
A Mecsekben az 1950-es évek végétől 1997-ig folyt uránbányászat, a termelés gazdaságossági megfontolásokból állt le. A lelőhely készleteinek további hasznosítása az elmúlt évtized közepén vetődött fel.
A kormány az idén június végén döntött arról, hogy a következő fél évben állami és piaci szereplők bevonásával, vegyesvállalati együttműködés keretében vizsgálják meg a mecseki uránércbányászat esetleges újraindításának gazdaságossági feltételeit és társadalmi lehetőségeit.
Benkovics István korábban azt mondta, hogy a beruházást támogató döntések esetén is legalább hat évre lenne szükség egy új mecseki uránbánya megnyitásához.
A Mecsekben és Pécs környékén a föld alatt 1000-1500 méteres mélységben 30 ezer tonnányi, kutatásokkal igazolt fémurán van, az ezt meghaladó, még nem kutatott készletet ugyanekkorára becsülik. A két évtizeden át tartó kitermelés közvetlenül félezer, közvetve pedig ennél is több embernek adhatna munkát.