Dr. Sepsei Tamás sajtótájékoztatóján részt vett dr. Kukorelli Sándor, Dunaújváros néhány hete kinevezett jegyzője, Dudás Pálné, a pénzügyi iroda vezetője (képünk). Az ÁSZ főigazgató-helyettese bevezetőként kiemelte, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzései, javaslatai és tanácsadó tevékenysége segítő szándékúak, ellenőrzési eredményeivel a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzésére törekszik.

Az ÁSZ 2003 óta ellenőrzi többek között a megyei jogú városi önkormányzatok gazdálkodási rendszerét – igazodva az önkormányzati választásokhoz – a négy éves ciklus alatt egy alkalommal, egységes program szerint. Dunaújváros önkormányzatánál az első ilyen ellenőrzés 2005-ben volt, most a 2007–2010 közötti négy év vizsgálatát fejezték be.

Dunaújváros 27 költségvetési intézménye és hat gazdasági társasága vett részt 2009-ben a feladatok végrehajtásában. Az önkormányzat 2009. végén 51 milliárd forint értékű vagyonnal rendelkezett. A város működési célú költségvetési bevételei 2007-ben 893 millió forinttal, 2008-ban 235 millió forinttal haladták meg a kiadásokat. A drasztikus fordulat éve 2009.! Abban az évben a kiadások 623 millió forinttal haladták meg a város bevételeit. A felhalmozási célú kiadások mindhárom vizsgált évben meghaladták az ilyen célú bevételeket, ám amíg ezt kompenzálta 2007-ben és 2008-ban a bevételi többlet, 2009-ben mintegy „megfejelte” a működési kiadások többletét a 737 milliós fejlesztési kiadástöbblet.

Dr, Sepsey Tamás kiemelte, hogy míg a pénzügyi egyensúly 2007 - 2008-ban biztosított volt, 2009-ben már nem. Felhalmozási kiadásokra az önkormányzat felvett 2007-ben 176,3 millió forint összegű hosszúlejáratú hitelt, 2008-ban pedig 8,5 milliárd forint értékű (euró alapú) kötvényt bocsátott ki. Az eladósodottság kedvezőtlen mértékű. A vizsgálati jelentés nem tartalmazza ugyan, - jegyezte meg a főigazgató-helyettes – hogy az önkormányzat a helyszíni ellenőrzést követően 2010 második félévében újabb 7 milliárd forint összértékű kötvényt bocsátott ki, amelynek bevételéből rendezte korábbi fejlesztési és működési célú hiteleit.

A vizsgált három évben az adósságszolgálat terhe millió forintban a következő volt: 200; 216, 456.

Az ÁSZ vizsgálat négy programpontja közül csak az egyik irányult az önkormányzat gazdasági egyensúlyának helyzetére. Az ellenőrzés e részének konklúziója, hogy az egyensúlyt részben a kiadások csökkentésével, részben bevételnövelő intézkedésekkel (akár adókivetéssel, adónöveléssel is), de mindenképpen helyre kell állítani, hiszen a hitelek (lejáró kötvények) visszafizetésének feltételeiről gondoskodni kell! Ebben a jegyzőnek is lesz feladata.

A második ellenőrzési programrész két részből áll.

a. önkormányzatnak milyen a felkészültsége az uniós források fogadására, milyen a szabályozottság és a szervezettség e téren. Megállapításuk: az önkormányzat a szabályozottság és szervezettség tekintetében nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatások felhasználására. A 30 benyújtott európai uniós pályázat közül 21-et a polgármesteri hivatal jegyzett. Közülük 8 volt a sikeres, 7 az elutasított, 6 elbírálása még nem zárult le. A 9 intézményi pályázat közül 4 volt sikeres, 2 az elutasított, míg 3 elbírálás alatt van. Jelentős az elutasított pályázatok aránya, ami nem befolyásolta a minősítést, de látni, hogy az önkormányzat anyagi lehetőségeihez képest a befejezett pályázatokból 36 millió forint uniós támogatáshoz jutott, ami kevés, más megyei jogú városok hasonló adataihoz képest.

b. mennyiben tett eleget az önkormányzat a közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének és mennyiben készült fel az elektronikus közigazgatás feltételeinek teljesítésére.

Az ÁSZ közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos megállapítása, hogy egyrészt a támogatások 30%-át nem tette közzé a honlapján az önkormányzat, másrészt a polgármesteri hivatal által kötött szerződések 40%-a sem kapott nyilvánosságot, noha előírás ez az elszámoltathatóság és az átláthatóság érdekében. A közzétételi hiányokat az ellenőrzés ideje alatt pótolták.

A vizsgálat harmadik része a költségvetési gazdálkodás belső kontrolljait tekintette át. Ezek célja, hogy védelmet nyújtsanak a lehetséges hibák ellen, illetve ha ilyen bekövetkezik, azt minél hamarább fel lehessen tárni, a káros hatásokat enyhíteni lehessen. Eme terület szabályozottságának részbeni hiánya miatt a kockázatot közepesnek minősítette a számvevőszéki vizsgálat.

A vizsgálat negyedik fejezete az ÁSZ korábbi, 2005-ös elemzése nyomán megfogalmazott javaslatok sorsát kísérte figyelemmel. A 33 átfogó szabályszerűségi és 8 célszerűségi javaslat kapcsán intézkedési terv született. Az abban rögzített határidőre a javaslatok 61 százalékát valósították meg.

Tájékoztatója végén dr. Sepsei Tamás megjegyezte, hogy a mostani vizsgálat során tett javaslatait is számon fogja kérni az ÁSZ (ahogyan a mostani vizsgálat is áttekintette a korábbi javaslatok sorsát) majd átnyújtotta Dunaújváros jegyzőjének a vizsgálat egy kinyomtatott, összefűzött példányát.

Dr. Kukorelli Sándor válaszában megjegyezte, hogy az előzetes jelentés birtokában december 16-ára már elkészült egy előzetes intézkedési terv, valamint a vizsgálat megállapításairól, beleértve a pénzügyi helyzetre és gazdálkodásra vonatkozókat is, tájékoztatni fogjuk a közgyűlést.

Az elhangzott kérdésekre (mi a vizsgálat legsúlyosabb megállapítása, milyen konkrét intézkedésekkel reagál az önkormányzat a vizsgálatban foglaltakra, illetve a gazdasági válság hatást, az állami támogatás és a jogszabályi környezet változását figyelembe vette-e a vizsgálat) a főigazgató-helyettes a családi háztartások példájával válaszolt. Ha bármilyen okból csökken a családfő, vagy a családtagok keresete, nem folytatható a korábbi életvitel. A hitel menthetetlenül eladósodáshoz vezet! Ahogy a családoknak, az önkormányzatoknak is alkalmazkodniuk kell a változó/megváltozott feltételekhez. A vizsgálat adataiból is jól látható, hogy 2010. végére olyan nagyságrendet ért el az önkormányzat eladósodottsága, amire már oda kell figyelni! A közgyűlés felel a gazdálkodás biztonságáért, a közgyűlés hoz döntéseket, ezért a testület tájékoztatása elengedhetetlen. A kötvények lejárata évtizedes távolság, addigra a felelősség nehezen érvényesíthető. Generációk adósodhatnak el. Szükséges az, hogy Dunaújváros új közgyűlése áttekintse ezt az egész helyzetet.

A Dunaújvárossal foglalkozó ötven oldal terjedelmű ÁSZ jelentés az interneten is hozzáférhető a www.dunaujvaros.hu honlap jobb oldalán a város címszó közadat alpontjára kattintva.)

csgy

Ide kívánkozó (akár felkiáltójeles) megjegyzés:

Az állami számvevőszék főigazgató-helyettesének sajtótájékoztatója után néhány órával tartotta ez évi első ülését a gazdasági és területfejlesztési bizottság. Az egyik tárgyalt napirendi pont érintettje volt a Szent Pantaleon Kórház. Élve az alkalommal dr. Pók Tibor orvos-szakmai szakértő a megjegyezte, hogy készül egy rövid elemzés a kórház helyzetéről, amelyek a mai eladósodottsághoz vezettek és arról, hogy mi lehet a kivezető út. Eközben megjegyezte, hogy Dunaföldvár lakosainak mintegy havi 30 millió forintba kerülő kórházi ellátása szívességből végzett feladat, amiért nem kap ellenértéket az intézmény. Ennek előzménye, hogy annakidején dr Molnár Lajos miniszter úr mintegy rátestálta a Szent Pantaleon kórházra a Tolna megyei kisváros lakosainak ellátását. Az első hónapban meg is kapta az érte járó ellátmányt a kórház. Ám dr. Molnár Lajos lemondott, a miniszterváltás óta – hiába reklamált a kórház – nem kapja meg a havi 30 millió forintot! A továbbiakban Pók Tibor megjegyezte, hogy az OEP ellátmányt szabály szerint csak a működés finanszírozására fordíthatná a kórház, ám havi 30 – 35 millió forint „megy el” olyan feladatokra, (például eszközpótlás) amelyekről tulajdonképpen a fenntartó önkormányzatnak kellene gondoskodnia. Ha Dunaújváros önkormányzata készülő költségvetésében havi 35 millió forint támogatást nyújtana a kórháznak, akkor egyenesbe lehetne hozni a Szent Pantaleon Kórház gazdálkodását. Példaként hivatkozott Esztergomra, ahol az önkormányzat havi 50 millió forintot biztosít a város kórházának.

Nagyon nincs rendben a térségi feladatokat is ellátó/felvállaló kórházak finanszírozása, ha a fenntartói terheket egy-egy városi önkormányzat kénytelen viselni – sok év óta! - az egészségügyi kormányzat jóváhagyásával, tudomásul vétele mellett, vagy tehetetlensége okán. Nincs rendben, ha az ésszerűségi és a közigazgatási határ – mint a bürokrácia mezsgyéje – elválik egymástól. Az ilyen mezsgye indokolatlanul parcellázza más-más térfélre a terheket és az előnyöket!