„Azt is tudom, nem én kezdtem,
Tudom, nem is én végezem.
Most is halnak és születnek,
Nem lesz vége a nemzetnek.”

Tisztelt Ünneplő Dunaújvárosiak!

Ez a kalotaszegi népdal arra figyelmeztet minket a magyar állam alapításának ünnepén, hogy úton vagyunk. Egy egész nemzet története áll mögöttünk és áll előttünk. Egy nemzet története, amelynek mi magunk is részesei vagyunk.

Augusztus 20-án a nagy királyra emlékezünk, aki ezer esztendővel ezelőtt új irányt szabott a nemzet életének, a pusztulásból az életbe vezette a rábízott magyarságot.
Tiszteletünk kifejezéseként augusztus 20-a nemzeti, állami és egyházi ünnep.
Ez a nap történelmünk egyik legfontosabb alakjáról és legfontosabb korszakáról beszél nekünk.

Mert Szent István királyunk a legnagyobbak közül való.
A legnagyobbak közé tartozik államférfiként, s a legnagyobbak közé tartozik emberként is.
Olyan kihívásokkal teli pályát kellett befutnia negyven esztendő alatt, ami a legnagyobbaknak is ritkán adatik. Olyan kérdésekben kellett döntenie, amelyek csak nagyon ritkán adódnak egy nemzet életében.
Döntenie kellett életről vagy halálról, megmaradásról vagy pusztulásról. Döntenie kellett azokban a kérdésekben, amelyek századokra kijelölték a magyarság útját.

Döntései kiállták az idők próbáját.
Magyarország saját jogán, saját erejéből, saját szokásai szerint vált részesévé az európai nemzetek akkoriban formálódó családjának.
Szent István munkája nyomán megkezdődött a magyarság történetének dicsőséges korszakokkal, viszontagságokkal, tragédiákkal és újrakezdésekkel teli új évezrede.
A kiindulóponton ott állt a nagy király.
Ha az országot felépítő embert keressük, egy küzdelmesen eltöltött életet látunk magunk előtt, amelyben volt helye a győzelmeknek és sok-sok szenvedésnek is. Több véres polgárháború és az ellenséges inváziók elleni harc, családi tragédia, épülő városok és templomok kísérték útját.

Hihetetlenül nehéz feladat jutott osztályrészéül, így lett az élete az egyik legdrágább, leggazdagabb ajándék.
Megnyerte a rákényszerített háborúkat, elvágta a belháborúk fonalát és megvédte az országot a külső ellenséggel szemben is.
A Magyar Királyságot a béke, az építkezés és a gyarapodás útjára vezette.
Minden nemzedéknek -ma és a jövőben- meg kell ismernie, meg kell értenie Szent István művét. Azt a művet, amely boldogabb időkben a nemzet életének szilárd alapja volt. Nehéz időkben támasz, amelyre tekintve mindig újra lehetett kezdeni az építkezést.

Tisztelt Ünneplő Dunaújvárosi Polgárok!

Ma, amikor Európában napról napra nő a félelem, amikor elhatalmasodik rajtunk az az érzés, hogy bizonytalan a jövőnk, újra csak ahhoz a szilárd alaphoz fordulunk, amelyet államalapító királyunk adott nekünk, az ő utána következőknek.

A bizonytalanság, tisztelt dunaújvárosiak, megöli a lelket.
Az ilyen lelkületű ember nem vállalkozik nagy dolgokra.
Márpedig nekünk a bizonytalanságtól való félelmet száműznünk kell az életünkből, erre int minket Szent István király.

Nézzük, mi szüli a bizonytalanságot, hogy szembe nézhessünk vele!
Az az európai kontinensre zúduló jelenség, amelyet migrációnak, bevándorlásnak nevezünk.
Amely kérdésben nem jött létre az európai miniszterelnökök között megállapodás.
Amely kérdésben az Európai Unió Bizottsága a tagállamokra nézve kötelező kvótapolitikát és szabályozást indított el.

Márpedig mi, magyarok nem akarjuk a bizonytalanságot, nem akarjuk, hogy az unió bizottsága a fejünk fölött döntsön a mi sorsunkról, a mi jövőnkről. Nem adjuk át azt a jogot, hogy eldöntse a fejünk fölött, kivel, kikkel kell együtt élnünk.
Nem kisebb dologról, mint Magyarország szuverenitásáról van szó!
Ha nem teszünk semmit ennek megőrzéséért, méltatlanná válunk a szent istváni örökségre.

Egy alapvetést ki kell mondanunk!
A migráció veszélyt jelent, növeli a terrorizmust, növeli a bűnözést. A migráció megváltoztatja Európa kulturális arculatát, lerombolja nemzeti kultúrákat.

Ez az állítás nem légből kapott, tisztelt dunaújvárosiak, a Századvég Alapítvány 28 uniós tagállamra kiterjedő kutatásának eredményére alapozom. E szerint:
Az európai emberek több mint hatvan százaléka számára egyértelmű, hogy a terrorizmus növekedése, a bűnözés növekedése és a migráció között egyenes összefüggés van.
Az európai emberek hatvanhárom százaléka gondolja azt, hogy a bevándorlás megváltoztatja országa kultúráját.

A magyar kormány felelős gondolkodásának eredménye az október 2-ra kiírt népszavazás.
Legyünk büszkék arra, hogy Magyarország az első ország Európában, ahol az emberek elmondhatják véleményüket a migrációról és a bevándorlásról. Ahol az ország vezetői kíváncsiak polgáraik véleményére.
Éppen ezért buzdítok mindenkit, hogy éljen állampolgári jogaival, menjen el október 2-án szavazni, és mondjon véleményt a kényszerbetelepítésről.
Mondjon véleményt arról, hogy a jövőben is mi magunk dönthessünk arról, kikkel akarunk együtt élni és kikkel nem.
Érvényes és eredményes népszavazás következményeként azt várom, hogy a magyar kormány a leghatározottabban tudja képviselni a magyar emberek akaratát Brüsszelben, miszerint a hazai parlament döntése nélkül nem lehet idegeneket Magyarországra telepíteni.

Itt és most is megköszönöm a dunaújvárosi rendőrök munkáját, akik hosszú hónapok óta kiveszik a részüket déli határaink védelmében.
Szent István királyunk egyik tanítása éppen az, hogy a határok védelme nélkül nem létezhet egyetlen ország sem.
Törvényeink mellett az államhatárok védelme biztosította azt, hogy Magyarország az elmúlt több mint ezer esztendőben megmaradt.

Tisztelt Ünneplők!

Dunaújváros polgármestereként úgy végzem a munkámat, hogy Önök biztonságban érezzék otthonukat, családjukat.
Ahol a város megbecsült polgárának vallhatják magukat.
Ahol tervezhetik a jövőt önmaguk és gyermekeik számára.
Ahol érdemes ezt tenniük, mert tudják, hogy Dunaújváros modern ipari várossá fejlődik az elkövetkező években, sőt, a modern ipari versenyképesség szimbólumává válik.

Ennek megvalósítására óriási esélyt kapott Dunaújváros, hiszen a többi megyei jogú várossal együtt mi is kedvezményezettje lettünk a Modern Városok Programnak.

3
Ez a program polgári életminőséget javító komoly beruházásokat jelent számunkra.
Gondolok itt az uszoda, az élményfürdő, a sportcsarnok, a radari sportpályák, vidámpark felújítására, a Szalki-sziget, az alsó Duna-part kínálta lehetőségek további kiaknázására, a város szégyenfoltjának számító a zöld SZTK átépítésére, a helyi tömegközlekedésben megjelenő elektromos buszokra és egy új szálloda építésére.
A térség gazdaságfejlesztése szempontjából komoly szerepet kap majd a modern közlekedési központ és egy új áruforgalmi csomópont megépítése és működtetése.
Ugyancsak gazdaságélénkítő szerepe lesz a városba vezető autóutak felújításának.
Ez a program olyan nagyságrendű fejlesztéseket garantál minden dunaújvárosi számára, amelyet önerőnkből, egyedül soha, de kormányzati támogatással már képesek vagyunk véghez vinni.

Tisztelt Dunaújvárosi Polgárok!

A közös történelmünket ismerő ember tudja és tapasztalja, hogy nem él önmagában. Egy család, egy közösség, egy nemzet része. Olyas valaminek a része, amiért érdemes élni, dolgozni, és ha kell, küzdeni is.

Azt kívánom mindannyiunknak, hogy államalapító királyunk élete és példája alakítsa a gondolkodásunkat, az életünket!
Adjon erőt nekünk és utódainknak Magyarország és Dunaújváros gyarapodásához!

Emlékezzünk a dal szavára:

„Azt is tudom, nem én kezdtem,
Tudom, nem is én végezem.
Most is halnak és születnek,
Nem lesz vége a nemzetnek.

4