Derült ki a Reuters és az Ipsos kedden nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából.

A felmérés szerint a megkérdezettek 56 százaléka támogatná, hogy az Egyesült Államok sújtson le Iránra, ha bebizonyosodna, hogy az iszlám köztársaság nukleáris programjának célja az atomfegyver előállítása. Az amerikaiak 39 százaléka ellenzi a katonai csapást.

53 százalék szerint akkor is szükség lenne a katonai csapásra, ha az az üzemanyagárak emelkedéséhez vezetne. 42 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A felmérés szerint a republikánusok 70, a demokraták 46 és a független szavazók 51 százaléka támogatná a katonai fellépést Iránnal szemben.

Barack Obama elnök kedden további egy évvel meghosszabbította az Iránnal szemben 1995. március 15-én meghirdetett nemzeti szükségállapotot. Az indoklás szerint Irán továbbra is rendkívüli fenyegetést jelent az amerikai nemzetbiztonságra, külpolitikára és gazdaságra nézve. Az Egyesült Államok 1979-ben az iráni iszlám forradalom és a teheráni amerikai nagykövetség diplomatáinak túszul ejtése után szakította meg kapcsolatait az iszlám köztársasággal. A teheráni vezetés azt állítja, hogy az ország nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál.

Beszámoltatták az elnököt

Pellengérre állították szerdán az iráni parlamentben Mahmúd Ahmadinezsád elnököt; a képviselők kérdőre vonták az államfőt a szerintük hibás gazdaságirányításért és azért, mert kétségbe vonta az ország legfőbb vallási és politikai vezetőjének tekintélyét. A parlament nyilvános ülésén, amelyen 250 iráni és külföldi újságíró vett részt, és amelyet a televízió élőben közvetített, Ali Motahari, az elnök egyik legkeményebb bírálója tett fel kérdéseket Amhadinezsádnak. Az elnöknek egy óra állt rendelkezésére, hogy válaszoljon a kinevezéseket és a gazdaságpolitikát érintő kérdésekre, valamint a korrupciót és a kormányzás stílusát bíráló felvetésekre.

Az 1979-es iszlám forradalom óta ez az első alkalom, hogy egy elnököt ilyen formában beszámoltatnak Iránban. A parlamenti elszámoltatás újabb vereség Ahmadinezsádnak azután, hogy nem egészen két hete a parlamenti választásokon hívei alulmaradtak, és az elnökkel szemben álló, mérsékelt vallási konzervatív erők kerültek túlsúlyba.

MTI / mno