A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) csaknem egy év haladékot kapott ellentmondásos helyzetének rendezésére, amely abból fakad, hogy miközben az egyesület a Nemzetközi Kinológiai Szövetség egyetlen elismert magyar tagja, a magyarországi jogszabályok szerint nem állíthat ki ebtörzskönyvet.

Az Országgyűlés csütörtökön elfogadta az állatvédelmi törvény módosítását, lehetővé téve ezzel, hogy jövő év június 1-jéig mentesüljenek az állattenyésztési bírság alól az állami elismeréssel nem rendelkező ebtenyésztők. Ezzel elhárult az akadály az elől is, hogy a MEOE megrendezze a jövő év első felében Budapesten a Kutya Világkiállítást. Magyarországon ugyanis kiállítás szervezésére is csak államilag elismert fajtatenyésztő szervezet jogosult, és a MEOE nem ilyen.
Korózs András, a MEOE elnöke az MTI kérdésére emlékeztetett arra, hogy 1998-ban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) egy miniszteri rendelettel állami irányítás alá vonta a hobbi kutyatenyésztést, a gazdasági haszonállatok mintájára tenyésztő szervezeti rendszerbe és irányításba helyezte. A törzskönyveket így a kutyák esetében is a különböző fajtatenyésztő szervezetek állíthatják ki. A MEOE azonban nem államilag elismert tenyésztő szervezet, hanem nonprofit szakmai érdekvédelmi és képviseleti szervezet, ezért hivatalosan Magyarország területén nem állíthat ki törzskönyvet.
A MEOE több mint egy évtizede a jogszabályok ellenére továbbra is végzi a kutyák törzskönyvezését, mivel a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) a MEOE-t tekinti Magyarország képviselőjének. Így csak a MEOE állíthat ki nemzetközileg elismert kutyatörzskönyvet és tarthat különböző nemzetközi kutyás rendezvényeket Magyarországon.
Egy 2012. május 15. óta hatályos rendelet szerint ugyanakkor jelentős - forintban milliós nagyságrendű - bírság szabható ki az államilag elismert törzskönyvezésre vonatkozó szabályok megszegéséért. Ez a rendelkezés gyakorlatilag lehetetlenné tette a jövő évi világverseny budapesti megrendezését, amely pedig mintegy 30 ezer kiállítót és 100 ezres nagyságrendű látogatót vonzana Budapestre.
A helyzet feloldására ideiglenes megoldást jelentett a MEOE kezdeményezése alapján kidolgozott módosítás, amely egyéves moratóriumot biztosít a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének a kialakult helyzet rendezésére. Ez idő alatt az egyesület megpróbálja egyesíteni az állami és az FCI-elismertséget - hangsúlyozta Korózs András.
A MEOE elnökének tájékoztatása szerint a MEOE 113 éves egyesület, az FCI alapító tagja. Jelenleg mintegy 10 ezer tagja van az országban, a kutyatartásban érintett magyarok 98 százalékát képviseli. A tagságot 130-140 helyi szervezet - közük több fajtaklub - fogja össze. A MEOE jelentős nemzetközi rendezvényeket is szervezhet a Nemzetközi Kinológiai Szövetség támogatásával.
Korózs András kifejtette: a magyar ebtenyésztési törzskönyvnek nagy respektusa van a világban, főként azóta, hogy ismét garantálják a biztonságát, hitelességét. A hivatalosan kivitt magyar kiskutyák pedigréjét mindenhol elismerik, honosítják - tette hozzá.
Jelezte ugyanakkor: Magyarországon az utóbbi években jelentősen csökkent a törzskönyvezési igény, tíz éve még a MEOE 80 ezer kutyát törzskönyvezett évente, most ez 20 ezer körül van. Ez pedig veszélyezteti a magyarországi fajtatiszta kutyapopuláció fennmaradását egyes fajtáknál - vélekedett.
Az FCI elnöksége július 15-én ülésezik, ekkor dől el, hogy Magyarország megtarthatja-e a jövő évi Kutya Világkiállítást Budapesten. Az FCI elnöke korábban már kérte a magyar miniszterelnök segítségét a rendezvény budapesti megtartása érdekében.
Az elnök megjegyezte: az FCI-nél készül vészforgatókönyv arra az esetre, ha Magyarország mégsem tudná megrendezni a rendezvényt. Hozzátette: a nemzetközi szövetség tervei szerint a Kutya Világkiállítás után az FCI háromnapos világkongresszusát is a magyar fővárosban tartanák.