A teátrum első számú vezetője a Dunaújvárosi Kulturális Egyesület - a színházba kihelyezett elnökségi ülésén - értékelte a színházi évad első felét, amelyből kiderült, hosszútávon milyen elképzeléseik vannak.

- Az új évadot az új felállással kezdtük el. Dobák Lívia művészeti igazgatóval július elsejétől vezetjük az intézményt. Nyilván nincs száznyolcvan fokos fordulat a ház életében, amit Knódel Máriától és Smuk Imrétől tanultam, amit ők alkottak, azt igyekszem tovább vinni. Mégis a gondolkodásunk és személyiségünk különbözősége is okot ad a változtatásra. Lívia személye pedig garancia a minőségi munkára.

- Az évadban a bemutatóink felén már túl vagyunk. Eddig három bemutatónk volt, három különböző korosztálynak. Az ifjúságival kezdtük, A Pál utcai fiúk darabbal, ami azért kiemelkedő, mert dunaújvárosi együttműködésnek az eredménye. A szűkebb közönség évről évre találkozhat az iskolai színjátszókkal a diáknapokon, vagy a híradásokból hallhatjuk, hogy fesztiválokon eredményesen szerepel a Széchenyi gimnázium, vagy a Bánki középiskola színjátszó csoportja, úgy gondoltuk, hogy az ebben rejlő lehetőséget ki kellene nekünk is használnunk. A felnőtt szerepeket pedig a mi színészeink játszották. A szintén dunaújvárosi Kalácska Gábor látványtervező szakos hallgató gondolta ki papírból azt a különleges díszletet, amihez a Dunapackot és a Hamburger Hungariát is megnyertük támogatóként. Nagy érdeklődés kísérte részükről is az előadást.

- A második bemutató Zalán Tibor táncos mesejátéka, a Kabule kincse volt. Szeretném, ha az elkövetkező időkben a két tagozat – a prózai és a táncszínházi - nem különülne el egymástól, több közös darab is születne. Ennek az eredménye a Kabule kincse is, ami a táncosokkal és öt színész közreműködésével jött létre, Énekes István a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház művészeti vezetőjének rendezésében. Egy rendkívül látványos, szép zenés mesejáték született, amit nagyon szeretnek a gyerekek.

- A harmadik pedig a felnőtt bemutató, amely azon törekvés mentén jött létre, hogy a jelenlegi színházi életben nagyobb hangsúlyt kapjon a kortárs magyar dráma. Sok jó mai darab születik, s ezek közül választottuk ki Maros András Hulladék című drámáját. András elsősorban prózai területen alkot, s tett egy kis kitérőt a dráma irányába. Egyébként filmforgatókönyv írással is foglalkozik, és a reklámiparban is dolgozik. Ehhez a darabhoz vendégrendezőt is hívtunk, Lendvai Zoltánt, és nagy örömünkre, Vándor Éva elfogadta felkérésünket, így mint vendégművészt köszönthettük a társulatban. Nagyon nagy szükség van mind a közönség, mind pedig a társulati tagjaink részéről is arra, hogy olyan művészekkel találkozzanak, dolgozzanak együtt, akik a pályájuk során kiemelkedő eredményeket értek el.

- Kétezer tizenkettőben is bemutatók sora várja a nézőket. Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján Kosztolányi Dezső, Nero a véres költő regényéből készült Nero című adaptációt mutatjuk be Csadi Zoltán rendezésében. Tavasszal láthatja a közönség Tasnádi Csabának, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatójának rendezésében Eisemann Mihály-K. Halász György-Kellér Dezső: Fiatalság bolondság című darabját, amelyben táncszínházunk is közreműködik. A kamara operett koreográfusa Ladányi Andrea lesz. Májusra tervezzük a táncszínház önálló felnőtt bemutatóját, Juhász Zsolt koreografálásával, Magyar graffiti címmel.

- Természetesen a vendégjátékoknál sem szeretnék eltérni a korábbi szisztémától. Egy vidéki színháznak mindig is a sokszínűségre kell törekednie, amit elsősorban a vendégjátékokkal tud elérni. A bérletes előadásokra tavaly az Örkény István Színház, a Radnóti Színház, az Orlai Produkció érkezett. Az idei évadban nyitunk a vidéki színházak felé is. Mind szorosabb együttműködést szeretnénk az ország nagy vidéki színházaival. A Magyar Színházi Társaság mellett a Magyar Teátrumi Társaság is erős érdekérvényesítőként lép fel, melynek tagjai közé az idén léptünk be. Kapcsolatban vagyunk a veszprémi Petőfi Színházzal, de a kecskeméti Katona József Színház is jön hozzánk.

- Szeretnénk bekerülni még inkább az országos színházi vérkeringésbe. A Hulladék című darab bemutatója kapcsán tudatosult bennem, hogy kissé elszigetelten működtünk eddig. A premieren már itt voltak a debreceni Deszka Fesztivál válogatói, az előző alkalommal négy kritikus jelent meg, s meghívásunkra további színházi szakemberek nézik meg a darabjainkat. Az itt folyó munka iránt próbáljuk a szakma érdeklődését is felkelteni. Itt szembesültek vele, hogy már nem csak egy művelődési ház vagyunk, amely produkciókat fogad be. Szeretnék szakítani ezzel a gondolkodásmóddal, nem lebecsülve a művelődési ház hagyományait, de itt elsősorban színházat kell létrehozni. Az állami támogatást színházi tevékenységre kapjuk.

- Nehéz időszakban vettem át a színház vezetését. Ez a gazdasági helyzet a kultúrára van talán legrosszabb hatással. Országosan is látjuk, hogy egy-egy színház milyen nehéz helyzetbe került, akár a megszűnés is fenyegeti. Szerencsére mi élvezzük a fenntartónk, a dunaújvárosi önkormányzat bizalmát, támogatását. Ennek ellenére nehéz év elé nézünk, hiszen az állami támogatásunk jelentős mértékben csökkent. A megváltozott viszonyokhoz nekünk is alkalmazkodnunk kell, komolyan át kell gondolnunk a további szakmai működésünket – mondta dr. Borsós Beáta, a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza igazgatónője.

Szente Tünde