- Azért fontos a minél nagyobb részvétel, hogy annál nagyobb legalitása legyen a népszavazásnak. Mondja el minél több választópolgár a véleményét, hogy aztán Magyarország, a magyar kormány a döntést megerősítve, tudja képviselni ezt az álláspontot Brüsszel irányába. Láthattuk az elmúlt időszak eseményei kapcsán, hogy nagyon komoly feszültség alakult ki az Európai Unió vezetése és a nemzetállamok között, különösen a Közép-európai térségben. A Visegrádi Négyeknek, amihez most már csatlakozik szépen lassan Bulgária, Románia, sőt, a balti országok is előbb-utóbb ebbe a blokkba állnak be, egyértelmű véleményük az, hogy nem lehet kötelező jelleggel kvótákat felállítani a menekültek befogadására, hanem minden országnak szuverén joga azt eldönteni, hogy a saját teljesítőképességéhez képest tud-e, akar-e egyáltalán, és ha akar, akkor milyen mennyiségben befogadni bevándorlókat. Mi azt gondoljuk, hogy a jövő szempontjából azért is meghatározó a kérdés, mert egy erőszakos betelepítésnek beláthatatlan következményei lennének. Nagyon érdekes pálfordulás látszik az európai politikusok mostani nyilatkozataiban, hiszen 2010-ben még maga Angela Merkel is úgy nyilatkozott, hogy a társadalmi integráció, a betelepülők integrációja megbukott, mert azok a török állampolgárok, akik 20-30-40 éve élnek már az Németországban, önálló világot alakítottak ki. Olyan kulturális, társadalmi és elsősorban vallásbeli különbségek vannak közöttük, amely gyakorlatilag meggátolja az asszimilációt, és éppen ezért, párhuzamos társadalmak alakulnak ki. Látjuk Európa nagyvárosait, elég csak Párizst vagy Brüsszelt figyelnünk, hogy ennek beláthatatlan következményei vannak közbiztonsági és a társadalom működése szempontjából is. Magyarországnak meg kell hagyni azt az önrendelkezést, hogy maga döntse el, mikor, kiket és milyen formában fogad be. Ez pedig egy olyan fajsúlyú kérdés, amiről a népnek kell döntenie, ezt a célt szolgálja a népszavazás. Bízom benne, hogy érvényes és eredményes lesz, hiszen ebben az esetben elképzelhetetlennek tartom, hogy Brüsszel ránk tudja erőltetni a kötelező kvótarendszert.

A héten már arról hallhattuk a hírt, hogy az Európai Unió elindította a kötelező betelepítési rendszerről szóló jogalkotási folyamatot. Mit jelentene ez a rendszer Magyarország számára? A népszavazás eredményével fel lehet lépni ez ellen?

- Múlt hét csütörtökön Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén ismét napirenden szerepelt ez a kérdés. Sőt, most már kibővítve, olyan jogszabályi könnyítésekkel, amely még súlyosabb helyzetet idéz elő, hiszen olyan családegyesítési jogszabályokat akarnak elfogadni, amely gyakorlatilag szabadon, többszörösére bővíthetné azt a kvótarendszert, amit kötelező érvénnyel létrehoznának. Azt gondolom, mindenképpen szüksége van a kormánynak egy olyan legitim támogatásra, mint amit egy eredményes népszavazás adhat. Érthetően és a társadalmi szerepvállalást, a választáson tett ígéretét követve csak olyan dolgokhoz hajlandó adni a miniszterelnök úr és maga a kormány is a nevét, ami az emberek érdekeivel találkozik. Járva az országot, elég sok településen vettem részt különböző fórumokon, beszélgetéseken. Egyértelműen azt látom, hogy a választópolgárok alapvetően félnek a menekültáradattól. Délvidéki vagyok, nálunk már testközelből megtapasztalhatták az emberek, hogy milyen az, amikor váratlanul megjelennek tömegével a migránsok a településeiken. Az Európai Bizottság a kötelező kvótával kapcsolatban olyan számokról beszélt, amely Magyarország esetében 160 ezer betelepítését jelentene. Dunaújváros és térsége számára pedig azt jelentené, hogy itt kétezer embert kellene befogadni. Lakásokat, szociális juttatásokat, egészségügyi szolgáltatásokat, oktatási rendszert kellene biztosítani, tehát hatalmas kötelezettségvállalás, teher keletkezne a települések életében és egyébként a magyar kormány életében is. A számítások szerint 130 ezer forintba kerülne egy migráns havi ellátása, vagyis a kvóta mennyiségét tekintve a következő évben 250-300 milliárd forintnyi költségvetési kiadást is jelenthetne. Jó erőben van a magyar gazdaság, nagyon jól teljesít, de azt hiszem, ez erőn felüli terhet jelentene a magyar költségvetés és a magyar adófizetők számára.

A magyar kormánynak milyen megoldása van a bevándorlás kezelésére?

- A kezdetektől fogva azt képviseli a magyar kormány és a miniszterelnök, hogy érvényt szerezzen azoknak az Európai Uniós előírásoknak, amelyek a Schengeni-határ védelmét szolgálják. Magyarország az Unió Schengeni-határa, ez komoly kötelezettséget is ró ránk, éppen ezért nem csak magyar problémaként, hanem európai problémaként kezeljük a betelepülés kérdését. A miniszterelnök úr több uniós csúcsra is javaslatok sorát vitte, amelyeket úgy látom, hogy egyre több ország fogad el. Alapvetően ott kell rendezni a problémát, ahol keletkezett. Magyarul, azokban az országokban, ahol polgárháború dúl, ahol társadalmi és politikai bizonytalanság van, ott kell rendet rakni. Az EU külső határait kell megvédeni, ami azt jelenti, hogy Görögország partjainál kell a biztonsági zónát felállítani. Ha rendezett körülmények közé került az ügy, és megpróbáljuk az embereket abban segíteni, hogy saját lakhelyükön, saját országukban boldogulhassanak, élhessenek, majd utána mégis, az európai gazdaságnak munkaerő-hiánya van, akkor célirányosan, célzottan az adott ország, az adott gazdaság igényeit kielégítve dönthetnek arról, hogy vendégmunkásokat fogadnak-e. De az egy más kérdés. Itt egy népvándorlás zajlik most a világban. Ha nem lépünk időben, és nem próbáljuk ezt rendezett keretek közé szorítani, akkor beláthatatlan következményei lesznek.