Az élet úgy hozta, hogy lehetőségük van fellépni a világ egyik leghíresebb auditóriumában, a Carnegie Hallban. A kérdés az, hogy összegyűlik-e az utazáshoz szükséges költség határidőre. Azonban a tét már jóval nagyobb, komoly kockázattal kell számolniuk…

A kezdet
2011-ben tartotta meg Karl Jenkins walesi zeneszerző Arany János Walesi bárdok című alkotására komponált kantátájának világpremierjét a Művészetek Palotájában. Miután Horváth Péter karnagy meghallgatta az előadást, tanulmányozni kezdte a zeneszerző munkásságát. Ekkor talált rá, majd csatlakozott is ahhoz a nemzetközi felhíváshoz, amelyet a Global Sing for Peace hirdetett meg; 2011. szeptember 11-én minden kórus emlékezzen meg a 2001. szeptember 11-i terrortámadás áldozatairól. Ezen a napon az összes dunaújvárosi kórus, mintegy 110 énekes részvételével meg is tartották az előadást, amelyen Karl Jenkins The Armed Man- Mass for Peace című művéből adtak elő. A koncert nagy sikert aratott. A képek, a hanganyagok a tengerentúlra is eljutottak, és ekkor érkezett a felkérés, a meghívás a DCINY szervezettől, hogy 2013. január 21-én adják elő a zeneszerző vezényletével a misét a Carnegie Hallban. Összeült a társaság, végül mindenki úgy határozott, belevágnak a dologba. Óriási szervezőmunka vette kezdetét. Az eredeti terv alapján 110 énekes utazott volna ki, amelynek költsége mintegy 60 millió forint lett volna. A pénz azonban nem jött össze. Sőt, a fellépők által befizetett mintegy 2,6 millió forint pedig „elveszett”. Ismét összeült a tanács: az utazást egy évvel elhalasztják, valamint a létszám is lecsökkent 80 tagra plusz 4 kísérőre, így a mostani projekthez 32 millió forint szükséges.

Nagy tételek
Természetesen kíváncsiak voltunk, mi kerül 32 millió forintba. Horváth Péter elmondta, a teljes összeg felét a repülőjegy és a reptéri illeték teszi ki, mintegy 14,6 millió forintba kerül csak az utazás. Számos kínálatot áttekintettek, a legolcsóbb szállás New Yorkban 80 dollár éjszakánként. A Carnegie Hallban megrendezett ünnepség 4 napos. Ezen kívül további két napot töltene el a kórus New Yorkban, amikor is az ott élő magyaroknak adnának koncertet. Ha csak a 4 nappal számolunk, mintegy 320 dollár lenne a szállás fejenként. Azonban újabb komoly tételt jelent a költségvetésben egy úgynevezett regisztrációs díj. Ez a díj maga a Carnegie Hallban való fellépést jelenti. Horváth Péter mondta, nem újkeletű dolog, hogy a szereplésért fizetni kell. A mostani esetben ez az összeg 690 dollár, vagyis 150 ezer forint fejenként. Nem semmi, ugye? Kételkedve állok a díj előtt. Értem én, hogy kell az üzlet, meg valahol meg kell jelennie a koncertterem nívójának. Na de egy amatőr együttestől miért kérnek ilyen magas összeget? Ráadásul nem bóvli műsorral készülnek, szerepet vállalnak egy jótékonysági, nemes céllal megrendezett koncerten. Miért az ilyen fellépőktől akarnak pénzt szerezni a szervezők? Összegezve tehát, 1100 dollár egyénenként a négy nap költsége, körülbelül 230 ezer forint. Az eredeti kiutazás idejére a szervező cég felajánlott egy jóval kedvezőbb csomagot a kórusnak: a szállást és a regisztrációs díjat együtt 800 dollár értékben tudták volna igénybe venni. Ez viszont csak az első alkalomra szólt. Jelenleg tárgyalásokat folytat Horváth Péter a céggel, hogy egy ehhez hasonló, kedvező ajánlatot kaphassanak megint.

Helyzetkép
A 32 millió forint negyedét a kórus tagjai fedezik, 6 millió forintot fizetnek be. (Nem kis pénzről van szó, főként, ha hozzávesszük az elbukott 2 millió forintot is, a lehetőségért bizony sokat áldoznak.) A magyar kormány Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma 2 millió forinttal, a Nemzeti Kulturális Alap pedig 10 millió forinttal támogatta a kórust. Minden eddigi felajánlónak nagyon köszönik a segítséget, a támogatást! A hiányzó összeg 14 millió forint. Nyílván senki sem szeretné, ha a befizetett pénz elveszne. A tagok sem szeretnének úgy járni, mint az első alkalomnál. A kórus év elején határozott arról, hogy ha augusztus 31-ig nem jön össze a hiányzó összeg, akkor nem utaznak Amerikába. Azonban ezt senki nem szeretné, hiszen komoly következményekkel kell számolni, anyagilag, erkölcsileg, mindenhogyan. Viszont van még egy probléma; az eddig megkapott 12 millió forint állami támogatással már befizették a regisztrációs díjat. Ha maradni kényszerül a kórus, elvileg nem is kapja vissza ezt az összeget, így tárgyalásokat kell folytatni a szervezőkkel ennek elkerülése érdekében.

Érvek-ellenérvek
Megosztja a véleményeket az amerikai fellépés. A történet ismeretében Önökben is felmerülhetett a kérdés, hogy megéri-e. Horváth Péternek elgondoltató válasza van a döntés tekintetében: „- Két hónapig el sem mondtam a kórusnak a meghívást, addig csak azon gondolkodtam, van-e realistása a dolognak. Mindent összevetve, a szervezést, a költségeket, a kockázatot, úgy vélem, az ember életében egyszer jön csak egy ilyen lehetőség, amit meg kell ragadni. Dunaújvárosnak eddig is pezsgő kulturális élete volt, de az egyik legnagyobb eredmény lehet az elmúlt 60 év történetében, ha sikerül fellépnünk a Carnegie Hallban. Megérdemelné ez a város. Számos magyar előadóművész járt már a világ leghíresebb koncerttermében, de amatőr csapat ekkora létszámban Magyarországról még soha, éppen ezért szimbolikus jelentésű a mostani. Ezzel öregbítenénk nemcsak a város, hanem Magyarország hírnevét is.” Kérdeztem tőle, elgondolkodott-e már azon, hogy miért pont őket hívták meg New Yorkba. Mint mondta, ez egyfajta jutalom volt a 2011. szeptember 11-ei fellépésüknek. Hozzátette, jobb, hogy egy évvel elhalasztották a kiutazást, hiszen 2014-ben ünnepli 70. születésnapját Karl Jenkins. A januári koncert pedig egy ünnep lesz az ő tiszteletére, ahol a kérésére eléneklik a Walesi bárdok kantátáját magyar nyelven.

Hogyan lehet támogatni?
Aki segíteni szeretné a kórust, a következő OTP-s számlára utalhatja, fizetheti be a támogatást:OTP Bank 11736037-20588492 A vállalkozóknak, vállalatoknak igazolást tud kiadni az egyesület, amelyet el tudnak számolni.

Nagy a tét
Nagyon szép és nemes az elképzelés. Igen, büszke lennék, ha a kórus képviselné a várost, az országot a tengerentúlon. Megható, hogy mennyi felajánlás érkezett civilektől. Hatalmas sikerként könyvelhető az a 12 millió forint, amellyel az állam támogatott egy amatőr csapatot. Tényleg, példaértékű Horváth Péter és a kórus valamennyi tagjának a lelkesedése, elszántsága. De…nem lennék most a helyükbe. Sőt, eddig el sem vittem volna az ügyet. Azt a fránya regisztrációs díjat sem tudom kellőképpen megemészteni. Az első bukásnál minden bizonnyal kiszálltam volna. Ha nagyobb összegű pénzt veszítenék el, nem akadálynak, hanem intő jelnek venném, tovább nem szabad folytatnom. Tény, hogy ki kell használni az élet adta lehetőségeket, de nem mindegy, hogy milyen áron. Próbáltam hinni, és hiszek is Horváth Péter szavaiban, látom azt az elképzelést, azt a célt, amelyet hajt. De itt már szó szerint a lét a tét. Bizalmat kapott a kórustól, a támogatóktól, az államtól, és ha negatív kicsengése lesz a történetnek, a becsületért, a pénzért kell harcba szállni. Nyilván, először ez utóbbit kell rendezni, elszámolni a támogatóknak, visszaszerezni és visszafizetni a befizetett összegeket (már amennyit lehet). Ezután jöhet csak a morális probléma megoldása. Oda a szavahihetőség, egy olyan folt, megbélyegzés kerül az életére, hosszú időre, amellyel nem lesz könnyű szembenézni. Nem vagyok ellendrukker, kívánom, hogy sikerüljön! Most már végig kell vinni, mindent el kell követni a megvalósulásért. Ám ha ismét a projekt elején lennénk, arról érvelnék a karnagynak, hogy ne vágjon bele. Megkérdeztem tőle, a tapasztalatok alapján hogyan döntene most. Ahogy válaszolt, mindent átéreztem, minden benne volt: nem tudom. Közel van a megvalósítás, ahogy a határidő is.