A Dunaújvárosi Vegyeskar és a Bartók táncszínháza adott látványos és színvonalas műsort, majd Cserna Gábor, polgármester lépett a mikrofonhoz s tartotta meg ünnepi beszédét.

A polgármester ünnepi beszéde politikai programbeszéd is volt. Hangsúlyozta, hogy vannak olyan helyzetek, amikor már nem lehet továbbtűrni, így volt ez 1956 október 23-án is. Az Egyesült államok akkori elnöke hangsúlyozta, hogy "56 október 23. örökké élni fog a szabad nemzetek emlékezetében. A történelem kezdete óta nincs még egy olyan nap, amely világosabban mutatná meg népünk szabadság iránti olthatatlan vágyát. "

Kiemelte, hogy a magyar szabadságharcoknak nemcsak hősei, hanem árulói voltak. Hol nyíltan,fegyverrel, a rendszerváltás idején csendben szövetkeztek hazánk szabadsága ellen. A közelmúltból is kiragadott példát: 2006-ban 16 évvel a rendszerváltás után ezen a napon kardlappal verték a békés felvonulókat. Mindez azért történhetett meg - hangsúlyozta - mert azok kezében volt a hatalom, akik gátlás nélkül visszaéltek vele.

Végül aktuálpoitikai részhez érkezett a beszéde:

"2014 a választások éve...Egyetlen esztendő leforgása alatt háromszor voksoltunk. Háromszor győzött az összefogás, az egység, háromszor maradt alul a széthúzás...Az egység erejét azonban jól kell használni. Becsülettel, szerényen,alázattal... Az önkormányzati választások sikere nekem polgármesternek, s többségi Fidesz-frakciónak azt jelenti, hogy folytatni kell, folytatni tudjuk azt a munkát, amivel fejlődőpályára állítottuk Dunaújvárost. Soha ilyen mértékű támogatás nem érkezett városunkban mint az elmúlt években. ... Hosszú az út, sok még munka , de mindig szem előtt tartjuk, hogy bennünket egyetlen nagy közös szenvedély tart össze: Dunaújváros. Azt kívánom mindannyiunknak, hogy ezt a várost becsülettel és alázattal szolgáljuk."

Majd átadták az idei Dunaújvárosért díjakat: Szántó Péternek, az MMK igazgatójának, Szabó Gyulának, a Munkásszövetkezet volt elnökének, s Hábelmajer Jánosnénak, 56-os bebörtönzöttnek, a Pofosz elnökének.

Méltatások:

Szántó Péter
1974-től, a Munkásművelődési Központ (MMK) megnyitása óta dolgozik az intézményben. 1974 és 1995 között a gyermek- és ifjúsági programokért felelős népművelőként, később igazgatóhelyettesként, majd 1995-től, vagyis csaknem húsz éve az intézmény igazgatójaként felel a városban élők minőségi kulturális életéért, közművelődésért.
Felsőfokú tanulmányai – üzemmérnöki, műszaki tanári, népművelői, bölcsész diploma – hozzásegítették, hogy a helyi társadalom igényeire alapozva elhivatottsággal végezze munkáját.
Szántó Péter munkája során fontosnak tartotta a helyi társadalom kulturális igényeinek felkeltését, megteremtve hozzá a finanszírozás kereteit. Mindig jó viszonyra törekedett a város vezetésével, a kulturális intézmények vezetőivel és munkatársaival, illetve a civil szervezetekkel.
Több kiemelkedő szakmai rendezvény elindításában tette le névjegyét. Így például szerkesztőként közreműködött a Magyar Televízió „Mindent bele!” vetélkedőjében. Nemzetközi fúvószenekarok találkozóját szervezte, az MMK-ban rendezte a Népi és Iparművészek Országos Találkozóit, kiállításait, csakúgy, mint a Rosti Pál kiállításokat. Az intézmény megnyitása óta segítője az Országos Kórustalálkozók dunaújvárosi programjának, valamint az Országos Néptánc Fesztiváloknak.
Az általa irányított kulturális, művelődési intézmény életét, sőt annak várostörténeti gyökereit évkönyvekben tette maradandóvá az utókor számára. Számos rangos elismerésben részesült korábban, többek között a „Gyermekekért Érdemérem” kitüntetésben (1995), „A Tánc Világáért – A Világ Táncáért” nemzetközi kitüntetésben (2004.), megkapta a Fejér Megyei Önkormányzat Vörösmarty-díját (2009.), az IDO, vagyis a Nemzetközi Tánc Szövetség részéről két évtizedes tevékenységéért elsőként vehette át a világszervezet „Életmű Díját” (2010.).
Munkatársainak alkotói szabadságot biztosítva valósítják meg a „befogadó intézmény” elvét, amely szerint az MMK a kisközösségek számára nyitva áll, ily módon is segítve a hagyományok ápolását, új értékek, minőségek létrehozását.

Dunaújváros MJV Közgyűlése az elhivatott és magas színvonalú szakmai tevékenységének elismeréseként, a „Dunaújvárosért Díjat” Szántó Péter igazgató úr részére adományozta.

Szabó Gyula
1951-től részt vett a város kereskedelmi és vendéglátóiparának szervezésében. Kezdetben szállítási- és raktározási vezetőként, majd üzemeltetési vezetőként dolgozott. Az Arany Csillag létesítésétől üzletvezetője, később a Béke étterem vezetője volt. Több dunaújvárosi vendéglátó egység névadója, melynek mai napig az általa adományozott nevet viselik (Kohász, Corsó Vigadó stb.).
1971-ben önállósodott, a Dunaújvárosi Munkásszövetkezet elnöke lett és húsz évig, a nyugdíjazásáig töltötte be ezt a pozíciót. Vezetése alatt élte fénykorát a szövetkezet, általa gyökeret vert Dunaújvárosban a szövetkezeti mozgalom. Szabó Gyula elnök úr kifogyhatatlan volt ötletekből, kiskereskedelmi újításai országos hírűvé váltak több ízben is. Rövid idő alatt létrehozta a városban a szövetkezet kiskereskedelmi hálózatát 34 kereskedelmi egységgel és 19 vendéglátó üzlettel, mely magasra emelte a város ellátásának színvonalát. Újdonságnak számított a Hétvége Kisáruház, a 40 napos Áruház melyekben hiánycikkeket, olcsó árukat forgalmaztak. A szövetkezet legnagyobb beruházása a Skála Dunaújváros Áruház, mely az országban másodikként 1983-ban nyitotta meg kapuit a dunaújvárosi lakosok örömére.
Szabó Gyula elnöksége idején, amellett, hogy az élelmiszerüzletei széles választékot nyújtottak a lakosságnak, a vendéglátóüzletek kellemes környezetben jó konyhával tisztelték meg az embereket, az ipar és a szolgáltatás területén is aktívan tevékenykedett. Volt hűtőgép-javító részleg, ágynemű-gyártás, bőrdíszmű –gyártás és fémfeldolgozó részleg.
E sokszínű tevékenység kapcsán több mint ezer munkavállalót is foglalkoztatni tudott a szövetkezet. Szabó Gyula óriási hangsúlyt fektetett a szakemberképzésre és tehetséggondozásra. Több mint negyven évig, még nyugdíjasként is részt vett a szakképzésben.
Szabó Gyula elnöksége idején a Munkásszövetkezet dinamikus fejlődése, és sikere nem csak a városban, de országosan is figyelemre méltó volt. Felfigyeltek az agilis vezetőre és a Skála Integráció (70 áruház) Igazgatótanácsának elnöke lett. Később 300 ÁFÉSZ-t magában foglaló elnöki fórumának is az elnökévé választották. Nyugdíjasként is aktívan közreműködött a gazdasági életben, a vállalkozások létrehozásában szaktanácsadó és sok más területen is hasznosította széleskörű szakmai tudását.
Dunaújváros MJV Közgyűlése, a kimagasló és maradandó szakmai tevékenységének elismeréseként a „Dunaújvárosért Díjat” Szabó Gyula részére adományozta.

Hábermajer Jánosné
1933-ban született Tamásiban, gyermekkorát Tolna megyében töltötte ahonnan családjával kitelepítették. Később, az 1956-os forradalom és szabadságharc után bebörtönözték. Ezek ellenére emberi méltóságát megtartva, közgazdaságot tanult és becsülettel helyt állt az embert próbáló időkben. Vitézi renddel tüntették ki, majd a rendszerváltás után számos szervezetnek volt tagja, vezetője többek között a Politikai Foglyok Országos Szövetsége Dunaújvárosi Szervezetének, valamint a Dunaújvárosi Evangélikus Centrumért Alapítvány elnöki teendőit látja el.
Közéleti tevékenysége során sokat tett és tesz hazánk, és szűkebb környezetünk, Dunaújváros értékeinek megőrzése érdekében. Keresztény konzervatív életfelfogása, és a közösség szolgálata egész életében végigkísérte.

Kiemelkedő és példaértékű életútja, a dunaújvárosi közösségért végzett lelkiismeretes tevékenységének elismeréseként Dunaújváros MJV Közgyűlése a „Dunaújvárosért Díjat” Habermajer Jánosné részére adományozta.