Az adósságkonszolidációs folyamatát 2012-ben indította el. A cél az volt, hogy tehermentesítsék az önkormányzatokat.

Adósságátvállalás

A 2012-ben indult adósságkonszolidációs folyamat első részeként 40-70 százalékban vállalta át a nagyobb települések adósságait a kormány. Dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnöke, a korábban kormánymegbízottként végzett munkájának köszönhetően Dunaújváros adósságának 40 százaléka helyett 65 százalékát, 11 milliárd forintot vállalta át a kormány. Cserna Gábor polgármester pedig tavaly novemberben számolt be arról, hogy a fennmaradt 5,2 milliárd forint adósságtól is mentesül a városi büdzsé.

Miniszteri látogatás

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter január 16-án Dunaújvárosba látogatott, hogy a város vezetésével megtárgyalja az adósságkonszolidáció második ütemét.

Dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnöke (aki 15 éven keresztül parlamenti képviselőként, 20 éven keresztül önkormányzati képviselőként dolgozott a városért) elmondta, tudja, mit is jelent a város életében a költségvetés megalkotása, tudja, milyen nehéz volt banki hitelből úgy kialakítani a költségvetést, hogy a szükséges feladatokat, a mindennapi működést biztosítani lehessen.
- A polgári kormány úgy döntött, segít az önkormányzatokról levenni ezt a terhet. Dunaújváros tekintetében először 65 százalékban vállalta át a kormány az adósságállományt, most pedig a maradék 35 százalékot is elengedik.

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter arról beszélt, hogy 2005 óta az önkormányzatok adósságcsapdába kerültek. Nem tudtak fejlesztésre fordítani, sok esetben még működési nehézségekkel is küszködtek. Országosan mintegy 1200 milliárd forint adósságállományt halmoztak fel a települések. Ebből tavaly év végéig 880 milliárd forintot, február közepéig pedig minden adósságukat átvállalja a kormány.
- Az adósságkonszolidáció mellett több olyan intézkedést hoztunk, amelyekkel az önkormányzatoknak szeretnénk megteremteni azt a lehetőséget, hogy innentől kezdve csak a fejlesztésre koncentrálhassanak. A helyi gazdaság fellendítése, a helyi vállalkozások támogatása legyen az egyik legfontosabb feladata az önkormányzatoknak.

Cserna Gábor polgármester, országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy több területet kívánnak fejleszteni, ilyen többek között a gazdaság, az egészséges életmód, a szabadidő tartalmas eltöltése, és ide tartozik az infrastruktúra, az oktatás, továbbá a városi funkciók megerősítése is. Ezek által Dunaújváros sokkal élhetőbb várossá válik.
- Egyik legfontosabb feladatunk a gazdaság élénkítése, hogy új munkahelyteremtő beruházásokat hozzunk a városba. Előrehaladott tárgyalásokat folytattunk különböző cégekkel. Ezek közül egy már február folyamán realizálódhat. Mi mindig is arra törekedtünk, akkor is, amikor ellenzékben voltunk, hogy a kis- és középvállalkozásokat bevonjuk a település életébe, hiszen helyben teremtenek munkalehetőséget, helyben fizetik az iparűzési adót.
Nemsokára elkészül a kórház 4 milliárd forintos beruházása, amellyel gyorsabb, színvonalasabb ellátást kaphatnak a város és a környező települések polgárai. A sport tekintetében Cserna Gábor kiemelte, hogy a különböző sportágak képviselői, csapati egyre jobb, meghatározó helyet érnek el. A kormány támogatásának köszönhetően 600 millió forintból elkészülhet a stadion első ütemének elindítására.
- Az élhetőbb Dunaújváros kialakításának szerves része a Belváros, a Városháza tér felújítása, a Római városrész szociális városrehabilitációja is többek között. Az Acélvárosból, Sztálinvárosból végre polgári várossá alakulhatunk.

Fejér megye 108 településének mintegy 50 milliárd forint adósságállománya volt- ismertette a számadatokat dr. Galambos Dénes kormánymegbízott. A Dunaújvárosi Járáshoz tartozó 16 településnek jelentős lehetőségnek számít a következő időszak:
- 2012 óta a területfejlesztési stratégiát a megyei közgyűlésen fogadják el. A legutóbb tavaly december 31-én elfogadott megyei koncepció nagy ívű fejlesztési tervre tesz javaslatot. Kiemeli azt az irányt, hogyan lehet a szállítói- logisztikai hátteret erősíteni Dunaújvárosban úgy, hogy az ipari funkció megmaradjon. Az uniós forrásokat 60 százalékban gazdaságfejlesztési programokra rendelik el.

Az önálló Dunaújvárosi Főiskola fejlesztéséhez is támogatást szeretnének, ugyanis, ha elindul a paksi atomerőmű fejlesztése, erős műszaki bázisra lesz szükség. Végezetül, a Magyar Energetika Hivatal elnöke elmondta, egy újabb rezsicsökkentést kezdeményeznek: a Fidesz egy munkacsoportot hozott létre, jövő pénteken pedig ülést tart a frakció, amelyen tárgyalnak a közüzemi díjak újabb csökkentéséről.