Az ünnepi közgyűlés első részében Gasparik Gábor, a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza színésze Egresi Zsuzsa: Dunaújváros című versét adta elő, majd a Széchenyi István Gimnázium aranyminősítést kiérdemelt csoportja, az Újvárosi Kanászok erdélyi népdalcsokorral ajándékozták meg a közönséget. Ezt követően Cserna Gábor polgármester ünnepi beszédet mondott.

„Tiszteld a múltat, és éltesd tovább!” – mondta hazánkfia, Kőrösi Csoma Sándor, a tibetisztika megalapítója.

Ezt tesszük mi is, Hölgyeim és Uraim, tisztelt Vendégeink, hiszen szűkebb hazánk, Dunaújváros várossá nyilvánításáról évről évre ünnepi közgyűlésen emlékezünk, és tesszük ezt a mai napon is.

A néhai szocialista Magyarország Minisztertanácsa 62 évvel ezelőtt, 1951. április 29-én hozott határozata nyilvánította várossá Pentele nagyközséget és a mellette épülő új várost. A döntés abszolút politikai volt, a várossá nyilvánítás kritériumának alapelvei nem játszottak szerepet benne.

A városalapítók munkájának köszönhetően a festői Duna-parton, a lösz fennsíkon jelentős ipari létesítmények épültek fel. Elődeink jó minőségű infrastruktúrát, színvonalasan működő intézményrendszert hoztak létre és működtettek. Úgy a városban, mint a térségben élők igényeit szolgálva.

Hölgyeim és Uraim!

Wass Albert azt írta, hogy „aki nem tud országáért küzdeni, nem érdemel országot.” Kérem, engedjék meg, hogy ezt a gondolatot szűkebb pátriánkra, Dunaújvárosra vonatkoztassam. Ekkor így hangzik: Aki nem tud városáért küzdeni, nem érdemel várost.

E gondolat jegyében nézzük meg, a városvezetés miként sáfárkodik a választópolgároktól reá ruházott bizalommal, hogyan irányítja Dunaújváros Megyei Jogú Város hajóját!

Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Vendégeink!

Kormányunk felmérte, hogy az önkormányzatok sok olyan feladatot látnak el, amelyekre nincsenek meg a forrásaik. Ezért úgy határozott, hogy rendbe teszi az önkormányzatok gazdálkodását. Egyrészt azzal, hogy az állam átvállal feladatokat, másrészt a felhalmozott adósságok jelentős részét átvállalja. Dunaújváros önkormányzata alapesetben a 40%-os támogatottsági kategóriába tartozott volna. Ehhez képest jóval kedvezőbb feltételeket vívtunk ki magunknak. A város adóssága 65%-kal csökken, 10 843 491 672 forinttal. Ennyit vállal át tőlünk az állam. Ez könnyebbé teszi városunk mindennapi működését, másrészt felszabaduló forrásainkat beruházások pályázati önrészére tudjuk fordítani.

Hölgyeim és Uraim!

Az elmúlt két esztendő alatt több mint 20 milliárd forint állami támogatást kapott városunk. Gondoljanak csak bele, milyen hatalmas összeg ez!
- Valóra válik a Szent Pantaleon Kórházzal kapcsolatos álmunk. 3,6 milliárd forintos támogatást nyertünk el, amelyből már épül a központi műtő- és diagnosztikai blokk.
- Ez év nyarán megindulnak az új városközpont kialakításának munkálatai. Megszépül a városháza teljes környezete, amelyhez 1,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutott városunk. Ehhez kapcsolódik a Római városrész szociális rehabilitációja 1,2 milliárd forintnyi összegből.
- Elkezdődhet a Vidám Park beruházás. Közel 330 millió forint támogatásból sport- és szabadidőpályák épülnek. Kulturáltabb, egészségesebb környezetben sportolhatnak a dunaújvárosi gyerekek és felnőttek.
- Több mint 346 millió forint összköltségből már zajlik a Táborállás területén megcsúszott löszfal stabilizálásának első üteme. Hadd idézzem Önöknek szó szerint Szemes István úr, a kivitelező Sycons Kft. ügyvezetőjének szavait: „Önöket külön köszönet illeti azért, mert annyira komolyan vették ennek a feladatnak a megoldását. Ez is mutatja a lakosságnak, hogy az önkormányzat – véleményem szerint – a lehetőségeit meghaladó mértékben foglalkozott ezzel a problémával.”
- Földrajzilag is ide, vagyis a Duna-parthoz kapcsolódik a Kőtár alatti partfal helyreállításának már megvalósult második üteme közel 420 millió forintból.

Hölgyeim és Uraim!

Szeretnék Önöknek beszámolni arról, hogy a már befejezett, vagy még folyamatban lévő beruházásaink mellett készen van városunk hosszú távú, 2020-ig megvalósuló program- és projektelképzelése. A teljesség igénye nélkül ragadom ki ennek legfontosabb elemeit:
- A városközpont rendbetételét a Vasmű út, a Dózsa Mozi, az Intercisa Múzeum, a rendelőintézet felújításával folytatjuk.
- Nem állunk meg a Vidám Park idén kezdődő felújításával, mert a sportcélú hasznosítás mellett ifjúsági és kalandparkot fogunk kialakítani.
- A Szalki-sziget fejlesztése is folytatódik.
- Megújulásra vár az uszoda és az autóbusz-pályaudvar.
- Felújításra várnak az útburkolatok.
- Elképzeléseink szerint Pálhalmán, a „Dóra park” területén kulturált körülmények között sportolhatnak gyermekeink. Éppen ezért kerékpárút épül Dunaújváros és Pálhalma között.
- 3,2 milliárd forintból befejezzük Egervári Sándor szövetségi kapitány úr egykori nagy sikereinek helyszínét, a félbe maradt futballstadionunk építését. Tény, hogy hazánkban és Dunaújvárosban is az egyik legnépszerűbb sportág a foci. És most nem a profi játékosokra gondolok, hanem arra, hogy városunkban 300 gyerek sportol rendszeresen a futballnak köszönhetően.
- Ha már egyszer sport, kiemelném azt is, hogy nemcsak megalapítottuk, de támogatjuk és támogatni is fogjuk a Dunaújvárosi Kézilabda Akadémiát. Elképzeléseink között szerepel a Dunaújvárosi Röplabda Akadémia létrehozása is.
- Pentele is fejlődik, mégpedig óriási volumenű beruházással. Pentele polgárainak több évtizedes vágyát váltjuk valóra azzal, hogy megvásároltuk Dunaújváros legértékesebb ingatlanait. Az 1780-ban épült, és jelenleg is műemlékvédelem alatt álló Rudnyánszki – Mondbach kastélyról, illetve a kastélykertben 1907-ben felépült gőzmalomról van szó. Szándékaink szerint kulturális centrum születik Pentele szívében.

Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Vendégeink!

A városvezetés számára fontos kérdés a munkahelyek megtartása és ezek teremtése is.
A papírgyár, a Hankook, a Ferrobeton továbbra is stabilan működik, és mindent megteszünk azért, hogy számunkra, vagyis a dunaújvárosi polgárok számára kedvezően oldódjon meg az ISD Dunaferr válsága.

Hölgyeim és Uraim!

Az előző évek előkészületei, a sok munka és lobbi eredményeként már látható, hogy Dunaújváros fejlődik, a megálmodott fejlesztések a következő években valósággá válnak.

„Tiszteld a múltat …” – int minket gróf Széchenyi István „… hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.

Rögtön ezután került sor a „Dunaújváros Díszpolgára” kitüntető cím átadására:
Dunaújváros Közgyűlése, a 13/2001. (III. 23.) rendeletével alapította meg a „Dunaújváros Díszpolgára” kitüntető címet. Az elismerés azon személyeknek adható, akik tevékenységükkel maradandó érdemeket szereztek, elősegítették a város értékeinek gyarapítását, öregbítették hírnevét.
Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése a 133/2013. (III. 28.) határozatának értelmében, Dunaújváros Díszpolgára kitüntető címet Egervári Sándor szövetségi kapitány részére adományozta.

A díjazott méltatása

Egervári Sándor magyar labdarúgó, hátvéd, majd edző, szövetségi edző, jelenleg a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya.
Már tizenhat évesen, 1966-tól 1968-ig a Pomázi Sportegyesület Junior Klubjában játszott. 1968-1981 között több profi klubban is szerepelt, így például a Bp. Spartacus, Bp. Honvéd. 1983-tól Mezey György segítőjeként a válogatottnál dolgozott. 1989-ben Both József segítőjeként lett aranyérmes a kispestiekkel, majd ’93-ban kapta első önálló megbízatását a zuglóiaknál. A BVSC-vel ’96-ban bajnoki- és kupaezüstérmet szerzett, majd az év végén őt választották az év edzőjének.
1998 nyarán Garami József után lett az MTK vezetőedzője, kupagyőzelemre vezette a kék-fehéreket, majd egy évvel később 19 pont előnnyel bajnokságot nyert. Ezt követően végezte edzői tevékenységét Dunaújvárosban. 2000-ben bajnok 16 pont előnnyel, 2001-ben ezüstérmes lett a Dunaferr-rel. 2002 nyarán tért vissza az MTK-hoz, ahol a szezon végén, 2003-ban ismét bajnoki címet nyert. A 2007-2008-as idényben harmadik helyezést ért el a Győri ETO-val. 2008-tól a magyar U20-as válogatott szövetségi kapitánya. A 2009 őszén Egyiptomban megrendezett U20-as világbajnokságon bronzérmet ért el magyar csapattal. 2010. július 22-től a felnőtt magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya.
Dunaújvárosban 1999-től 2002 nyaráig végezte szakmai tevékenységét, 2000. május 13-án a Hungária körúton 4-1-re győzött a Dunaferr SE labdarúgócsapata, és ezzel a sikerrel bajnokságot nyert.
Idézve egy korabeli írásból: „Az akkori Dunaferr igazi csapat volt. Mindenki tudta a dolgát a mérkőzéseken, és ez Egervári Sándor zsenialitásának volt köszönhető. Olyan játékosokból kovácsolt bajnokcsapatot, akik előtte másutt nem szerepeltek a csillagok között. Minden csapatrészben akadtak kiemelkedő képességű futballisták, de a titok mégis a csodálatos közösségben volt.”
A szakmai vezetés, a klub, a szakosztály vezetése egy húron pendült, mindenki egyet akart, tudatosan építették a csapatot.
Dunaújváros élénken emlékszik a Dunaferr bajnoki címére. Arra a munkára, ami Egervári Sándor edzői tevékenységét tulajdonképpen megkoronázta. Vezetési stílusára az intelligencia, korrektség, a nagyszerű pedagógiai érzék jellemző. Akkor csodájára jártak annak a bajnokcsapatnak, melyet sorozatban egyik ellenfélnek sem sikerült legyőznie negyvenhárom mérkőzésen keresztül. Olyan visszhangot váltott ki a Dunaferr csapata, hogy Budapestről, Szekszárdról, Kecskemétről is jöttek ide futballbarátok jó focit nézni. Nem volt meglepő a nyolc-tízezres nézősereg sem. Az egész ország szimpátiáját élvezték.

Egervári Sándor szövetségi kapitány Dunaújváros múltjának egyik méltán elismert ikonja. Magas színvonalú szakmai tevékenységének, példaértékű személyiségének elismeréseként Dunaújváros MJV Közgyűlése az idei évben a Dunaújváros Díszpolgára kitüntető címet, Egervári Sándor részére adományozta.

Az ünnepi közgyűlés végén, a díjazott tiszteletére Szabó Lőrinc: Futballversenyen című versét, Gasparik Gábor, a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza művésze adta elő.