- derül ki a kintlévőség-kezelő EOS-csoport kutatásából, amelynek során több mint 600 ezer, 2015-ben Magyarországon kezelt ügyet vizsgáltak.

Az EOS közleményében ismerteti: az elmúlt 5 évben a nemjogi szakaszban lévő ügyeknél csökkent a csekkes fizetések aránya, míg a banki utalásoké emelkedett. Míg 2010-ben 83,37 százalék fizetett sárga csekken, 2015-ben már csupán 59,90 százalék választotta ezt a fizetési módot. Tavaly a nemjogi szakaszban lévő befizetések 38,79 százaléka érkezett banki átutalás formájában, míg 2010-ben még csak 15,88 százalék volt ez az arány.

A kutatás megvizsgálta a nők és a férfiak fizetési szokásait is annak alapján, hogyan törlesztik a mobiltelefonhoz kapcsolódó tartozásokat. Ebből kiderül, hogy a befizetések 51 százalékát férfiak, 49 százalékát nők teljesítették. A férfiak átlagosan 17 148 forintot, míg a nők 14 814 forintot törlesztenek egy-egy befizetés alkalmával.

A kintlévőség-kezelő vállalatok és az adósok közötti kapcsolattartás módjai közül továbbra is a postai levél a leggyakrabban használt forma, ám a vállalatok lehetőségeikhez mérten alkalmazzák a telefonos és e-mailes kapcsolattartást is.

Kiss Nikoletta, az EOS Faktor Zrt. jogi és compliance igazgatója a közleményben hangsúlyozza: arra törekszenek, hogy még a korai szakaszban sikerüljön megállapodást kötniük, ugyanis, ha egy ügy nem kerül jogi szakaszba, nem merülnek fel vele kapcsolatban jogi többletköltségek sem. A vizsgált 600 ezer ügy esetében átlagosan mintegy 48 ezer forintot tesz ki ez a többletköltség, amely elkerülhető, ha sikerül - akár részletekben is - megállapodni a tartozás rendezésében.