13 négyzetméter, mégis igazi lakás, egy térben a konyha, a nappali, a dolgozó és a fürdő. El se hiszik, hogy milyen szépen, és praktikusan be lehet még ezt a pár métert is rendezni. 2005 óta lakik a Szórád Márton utca tetőterén, egy önkormányzati licitáláson megvett hajdani szükséglakásban. Tudta, hogy a rokkant-nyugdíjából, akkor 50.000 forint körül kapott, nem tudna egy normálméretű otthont fenntartani. Itt az emelet ugyan magas, de alacsony a rezsi, így megvette akkor 600.000 forintért, megtervezte, felújította, s itt éli napjait.

Gyakorlatilag mindene megvan. Jó, a hűtőt odaajándékozta, mert neki nagy is volt, öreg is, sokat fogyasztott, nem bírta volna fizetni az áramszámlát. Meg a tévével is ez volt a helyzet. Az is nagyon régi volt már. Néha hiányzik neki, kellene azért, de hát legfeljebb sokat olvas.

És itt máris elérkeztünk az olvasás egyik fontos feltételéhez a fényhez. Az elmúlt két évben horrorfilm lett az élete. Egy vállalkozó megvette az egész padlást, hogy lakásokat alakítson ott ki. Erzsike 13 négyzetmétere pont az építési területre esett. De elköltözni nem akart. ( Hogy is akart volna, annyi pénzt nem kapott volna a 13 négyzetméteréért, amiért máshol fedele lett volna.)

Így minden megtörtént vele, ami megtörténhetett. Lakott valaki két esztendeig egy építkezésen? Közben… Leverték a lakása oldaláról a vakolatot, le is esett a konyhapolca. Azóta a vakolatlan falakon süvít be hozzá a szél. Beázik a fal, mert az előtető nem kifele lejt, hanem befele hozzá folyik a víz. A csúcs azonban akkor volt, amikor arra a beugró elé, ahol a lakása volt, elé húztak egy falat üvegablakokkal, hogy egységes legyen az épület utcafrontja. A mintegy 30 centi széles ablaka elé gyakorlatilag egy kinyithatatlan ablak került. Kétségbeesésében rohant fűhöz-fához, hogy ne vegyék el tőle az épület egységes kinézete miatt a levegőt. Végül lebontották az ablaka elé húzott üvegfalat. Ezt legalább sikerült elérnie.
Most háborúzik, a széttört öreg ajtóját, a megrepedt falait szeretné rendbe tetetni. S iszonyúan megalázottnak érzi magát, ahogy a tulajdonos-kivitelező vele viselkedik. Azt mondja, hogy madárpiszoknak érzi magát, ahogy vele beszél. Így neki nem marad más, mint a dac. Nem hagyja magát. Ha tetszik, ha nem, egyeseknek, megmarad a szép lakások között az ő, 13 négyzetméteres otthona.

- A lakást miért adta oda az önkormányzatnak?
- Nekem ez mindenem. Nincs hozzátartozóm, nincs, aki utánam örökölhetne. Úgy gondoltam, adják majd olyannak, akinek szintén ugyanolyan fontos otthona lehet ez a 13 négyzetméter, mint nekem.
Utóhang:
A DVG Vagyonkezelő ZRT ágazatvezetője tájékoztatott bennünket, hogy addig, amíg a vállalkozó nem hozza rendbe az okozott károkat, nem kapja meg a lakásokra a használatba vételi engedélyt.