Jó idő, szép számú érdeklődő vett részt az ünnepségen és az ünnepi koszorúzáson. S jó hír az is, hogy együtt ünnepeltek pártok és pártokon kívüliek.

Visszakanyarodva a műsorra... Ilyenkor sajnálja az ember, hogy nincs belőle ismétlés, mert hát, földrajzi adottságait tekintve nem mindenki és nem mindent láthatott.

Dr. András István, rektor-helyettes ( immárom rektor-jelölt) volt az ünnepi szónok. Beszédében saját kötődésein és érzésein keresztül idézte fel 1848 üzenetét.

Illyés Gyula szavain keresztül érzékeltette, hogy a szabadság és a hazaszeretet a magyar lélek egyik legfontosabb jellemzője. Hangsúlyozta, hogy ez az a ünnepünk, amely közösségi összetartozásunkat mindig is kifejezte, tartalma az idők múltával is megváltoztathatatlan.

Felelevenített egy anekdotát a huszárvágásról, s ezzel a jelképpel érzékeltette, hogy a hősiesség, a bátorság a magyar nép sajátossága. Végezetül szólt a pentelei nemzetőrökről, a névtelen hősökről is.

A megemlékezést a hagyományokhoz híven a koszorúzás zárta.