Mivel a hónap harmadik szombatján megrendezésre kerülő vásáron sok szép alkotást lehet megvásárolni, azt gondoltam itt az alkalom, hogy körülnézzek, vásároljak olyan személyre szóló tárgyakat, amik örömet szereznek és díszítik a lakásomat.

Érdeklődő ember lévén azt gondoltam, nemcsak veszek magamnak valamit, de körül is nézek. Ráadásul a jövő hónapban három születésnaposom is lesz akiknek különleges ajándékot szeretnék adni.
Nem csalódtam, elsőként Lenkey Péter fafaragó művész alkotásai ragadták meg képzeletemet. Gyönyörű faragások, különleges tárgyak voltak kiállítva, hirdetve a mester szakértelmét. Ötéves unokám, aki most is elkísért engem, mindjárt érdeklődni kezdett a faragás művészete iránt, és mire észbe kaptam, már a mesterrel együtt faragta nevének kezdőbetűit egy darab fába.

Beszédbe elegyedtem a mesterrel , aki elmondta, grafikusnak készült fiatal korában, de nem sikerült a felvételi, így az élet más pályára sodorta. Viszont amikor nyugdíjba ment ismét elővette a művészi hajlam, és már négy éve vési a fába a különleges alkotásokat. Napi négy-öt órát is tölt munkával, de megéri, a siker sem marad el, hiszen még külföldön is keresik a munkáját.

A következő kiállító Nyíri Andrea volt, akinek ékszerei mellett hosszabb időre érdemes elidőzni. Az egyedi üvegékszerek színes csillogása minden nő fantáziáját megragadja. Nincs két egyforma nyaklánc, fülbevaló vagy karperec, de van sok szín és forma, ami minden alkalomra és ruhához megfelelő viselet. Persze kíváncsi voltam, hogyan készülnek ezek az ékszerek? Kiderült a tervezés csak az első munkafolyamat, a színes üvegek elkészítéséhez már bizony szakértelem és gyakorlat kell. A nyolcszáz fokon olvadó üvegnél nem csak a felmelegedést, de a lehűtést is figyelni kell, mert ha az anyag hősokkot kap, bizony kárba veszett a fáradság. Azért engem inkább a kész munkák érdekeltek, ki is néztem magamnak egy fehér-kék színű nyakláncot, amit ha felveszek az új ruhámhoz, bizony a barátnőimet majd elfogja a sárga irigység!
A következő míves munkák közül Banász Erika és Simon Judit munkái ragadták meg figyelmemet. Erika már négy éve készít táskát, pénztárcát, neszesszereket, színes ruhaszívecskéket és dísztárgyakat. Először csak hobbyból, saját örömére készítette ezeket a munkákat, de olyan sok dicséretet kapott az elkésztett darabokért, hogy elhatározta eladásra is fog készíteni belőlük. Saját ötlete és kreativitása nyomán ma már keresett ajándékok az elkészített tárgyak.
Simon Judit pedig kötéssel készíti el azokat a kézimunkákat, amiket most hozott el magával a Míves Emberek Vásárába. Ő egy kötőművész, hiszen ha van festőművész, fafaragóművész, akkor kötőművész is van, a kész munkák pedig már iparművészeti alkotásnak is tekinthetők. Mindjárt felkeltették érdeklődésemet azok az üvegek, amik kötött öltözetet viseltek, hiszen ez remek és vidám ajándék lehet férfi ismerőseim számára, különösen, ha pálinkával is megtöltöm az üveget. Azért találtam itt körbekötött konzervdobozokat, amibe apró tárgyak kerülhettek, koronákat, hajpántokat gyerekeknek, és bábukat, ha azt szeretnénk adni ajándékba.
Megtaláltam minden kézműves vásár elmaradhatatlan résztvevőjét a mézet, amit megint felfedezünk mint az egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen résztvevőjét. Dunavecséről hozták, a sokfajta mézet, amik között különlegességeket is találtam, olyant mint a bodzás akácméz, a levendulás akácméz vagy az édesköményes akácméz.
Ha már beszéltünk varrásról meg kötésről, a horgolás és a keresztszemes kézimunka sem maradhat el egy kézműves vásár választékából. Itt Stossek Klára és Virág képviselte ezt a stílust. Ki gondolná, hogy egy keresztszemes képeslap milyen különleges meghívó lehet egy lakodalomra, vagy születésnapra, de akár üdvözlőlapként is szeretteinknek. Vagy gondolták-e már, hogy csészét és csészealjat is lehet horgolni, nem csak sapkát és sálat. Azért volt kesztyű, orrtyű és sáltyű is, meg apró horgolt babaholmik és cipőcskék.
Még valamit kerestem a vásárban a kerámia edényeket, éppen szerettem volna egy jó kis fazekat találni, sült húsok és a gulyásleves készítéséhez. Meg is találtam, Bebesi Mercédesz fazekas munkái között. Ugyan némi gondolkodást igényelt, hogy milyen fajtát válasszak, fazekas agyag tálaló edényt, kerámia félporcelán készletet, vagy samott agyagedényből készült fazekat, de végül megtaláltam azt, amit kerestem. Megtudtam azt is, hogy úgy kell a gulyást készíteni benne, hogy először megpirítom a hagymát, míg a húst felvágom, a hús után pedig belerakom a zöldséget és a fűszereket, felengedem vízzel és fedő alatt az egészet megfőzöm. Így az ízek bent maradnak az elkészített ételben. Hiába az őseink tudták, miben a legfinomabb a hagyományos gulyásleves. Mercédesz pedig, aki még az édesanyjától tanulta a fazekasmesterséget, szívesen ad tanácsot azoknak, akik szeretnének különleges ételeket készíteni.
Végül, - pedig ahogyan mondani szokták,- nem utolsó sorban, nem szabad elfeledkezni a festményekről sem. Mindig leragadok a szép képek látványánál, és órákig elnézném a fantázia alkotta tájakat és csendéleteket. Soós Zsuzsanna képeiben a színek sokfélesége és a maga alkotta stílus ragadott meg leginkább, hiába a tavasz fényeiben és az ősz színeiben mindig megtalálom a nekem tetsző festményt.
Még nézelődtem volna, de az unokám felhívta a figyelmemet indulni kellene, hiszen közben ő is elkészült a saját faragásával, persze kis segítséggel. Most vettem csak észre, több mint egy órát töltöttem el a nézelődéssel meg a kíváncsiskodással. Sajnos közben kevés érdeklődővel találkoztam, akik vásárolni, vagy akár csak nézelődni szerettek volna. Ekkor határoztam el, írni fogok, hátha mások is felfigyelnek erre a nagyszerű lehetőségre!
Mert bizony mondom, nem hiábavaló időtöltés az, ha ilyen Míves Emberek munkáival tágítjuk tudásunkat, és a haszontalan tucatáruk helyett értékes alkotásokkal vesszük körül magunkat!
KES