Dab.Docler – ASC Corona Brasov 3-2 (0-0, 3-1, 0-1)

Dab.Docler: Sevela, Lindgren, Huba, Szappanos, Ladányi, Kiss Á., Hruby, Erdélyi, Azari, Galanisz (1), Peterdi (1), Jabornik 1 (1), Gröschl, Somogyi 2, Pavuk (2), Contois (1), Szepessy M., Magosi E., Szabados, Papp V., Léránt. Vezetőedző: Stephan Lundh.

A tegnapi, fájdalmas vereség után ma újra megmérkőzött a Brassó gárdájával csapatunk, melynek mindenképpen nyernie kellett ahhoz, hogy ne kerüljön még nagyobb slamasztikába a három nyert meccsig tartó MOL Liga elődöntőben.

Végre gólok

A mieink valamivel jobban kezdték az összecsapást, mint egy nappal korábban, úgy tűnt, hogy az Acélbikák már a kezdetektől igyekeznek nyomás alatt tartani ellenfelüket. A 3. percben ráadásul nagy lehetőséghez jutott a Lundh-csapat, hiszen kettős fórba került, ám hiába a nagyobbnál is nagyobb ziccerek, egyik lehetőséggel sem sikerül élni. A vendégek továbbra is nagyon elszántan védték kapujuk előterét, s amikor túljutott rajtuk a pakk, még mindig ott volt a továbbra is remekül védő Polc kapus, vagy éppen a kapuvas, mely Galanisz közeli próbálkozása után mentette meg a vendégeket a góltól. A brassóiak egy-egy hazai hibában bízhattak leginkább, melyből akadt is pár a harmadban, de ahogy a túloldalon Polc, úgy a mieink részéről Sevela is biztosan oldotta meg ezeket a helyzeteket.
A második felvonás elején igyekezett még nagyobb tempót diktálni együttesünk, ám az első öt percben ez csak mezőnyfölényben mutatkozott meg, igazán nagy ziccerben nem. A 25. percben végre megtört a jég, ugyanis egy buliból hátratett korongot Jabornik lőtt hatalmas erővel a jobb alsó sarokba, így a párharcban először végre a mieink vezettek (1-0). A gól láthatóan meg is hozta a mieink játékkedvét, s egymás után alakították ki helyzeteiket, s a nyomást újabb öt percig bírta a vendégcsapat: Pavuk kapu mögül visszatett korongját Somogyi ütötte el Polc mellett, megduplázva ezzel az Acélbikák előnyét (2-0).

Nehéz, de győzelem

Nem nyugodhattak meg azonban a hazai drukkerek, ugyanis egy perccel később egy nagy védelmi megingást ügyesen használt ki Molnár, aki a kapu elé betörve szépíteni tudott, így újra kezdhettünk izgulni az előny megőrzése miatt (2-1).

A következő találatra ezúttal többet, egészen hat percet kellett várni, ám ezt újra a mieink szerezték, miután Somogyi közeli próbálkozása után előbb a kapuvas mentett, ám a lepattanót összeszedték az Acélbikák, s a támadás végén ismét Somogyi, majd a bal felső sarok volt a végállomás (3-1). Ebben a harmadban nagyon sokat támadott, s végre három gólt is ütött a DAB, így megérdemelten vezetett, ám így is ígért még izgalmakat a harmadik felvonás.
Főleg úgy, hogy az előző játékrészhez hasonlóan ezúttal is szinte a semmiből szépített a vendégcsapat, melyből ezúttal Gliga verte meg egy az egyben védőjét, majd Sevela válla fölött a bal felső sarokba bombázott (3-2). A második találat érthetően meg is hozta a brassói játékosok kedvét, s több alkalommal is beszorították az Acélbikákat, akik ekkor a vendégek addigi játékstílusára, vagyis a sikeres kontrákra építve próbálták eldönteni a meccset. Erre is volt lehetősége a mieinknek, akik a véghajrában már taktikusan őrizték előnyüket, s végül szoros mérkőzésen, javuló játékkal arattak 3-2-es győzelmet, egálra hozva ezzel a három nyert meccsig tartó sorozat állását.

Folytatás vasárnap és hétfőn, ezúttal már Brassóban, ahol mindenképpen el kell hoznia legalább egy győzelmet az Acélbikáknak.