A pincétől a padlásig végigjárták a műemlékvédett épületet. Túravezetésre Szalai Attila, a Dózsa Mozi Centrumot (DMC) üzemeltető cég egyik tulajdonosa vállalkozott.

Az új üzemeltetők hathatós kommunikációjának, mozi-mentő akciójának hála a 2011. első felében számon tartott 4 ezer néző az év második felére felkúszott közel 26 ezerre, a tudatos kommunikáció és marketing eredményeként: - Ezt csak akkor tudjuk tartani, ha van film, premierfilm csak akkor van, ha van digitális vetítőgép. Akinek nem lesz digitális vetítőgépe ez év szeptemberig, az bezárhat…- summázta a helyzetet Szalai Attila.

A szórakozási szokások megváltoztak

Az új üzemeltetők bíznak abban, hogy megfelelve a technikai kihívásoknak, vidéki mozik viszonylatában rentábilisak maradnak. Most éppen a digitális vetítőgép megvásárlása esedékes. Azonban tudomásul kell venni azt a nem elhanyagolható körülményt, változnak a társadalom tagjainak szórakozási, szabadidő eltöltési szokásai, s a mozik propaganda funkciója eltűnt (lásd a vetítések előtti Filmhíradót a szocializmus időszakában). Az államilag finanszírozott korszak lezárult. Az új helyzetben a filmvetítések mellett nyitottak minden olyan kezdeményezésre, amely közösségi igényeket elégítenek ki, ilyen volt a tavasszal útjára indított Civil Közösségi Tér kulturális rendezvénysorozata, amelyen több kiállítás, színházi produkció, irodalmi est, író-olvasó találkozó, a József Attila Könyvtár Cimbora klubjának nyitott foglalkozása, szoborparki séta közül választhatott az érdeklődő, hétfői napokon több hónapon keresztül. Szenczy Tibor, az Életrevaló Gyermekmisszió alapítója a nyári programokhoz itt toborozta karitatív szervezetének újabb önkénteseit. Tomcsányi-Wünsch balettmesterpárossal is találkozhattak az egykori tanítványok. A mozi vezetői bíznak abban, hogy az Amatőr Filmfesztivál harmadik nekifutásra végre elnyeri a közönség érdeklődését, miként a Főnix és a többi fesztivál is. De vannak még tartalékok a Dunaújvárosi Főiskolásokkal való együttműködésben, ennek egyik megnyilvánulása a www.tiszta.eu honlap tartalommal való megtöltése. A Facebook közösségi oldalával a programjaikhoz, filmvetítéseikhez invitálásra elsősorban a fiatalokat veszik célba, emellett a helyi média is minden segítséget megad ahhoz, hogy eljusson a híre a mozival kapcsolatos mindennemű eseménynek a városban és környékén élőkhöz. Szórólap, plakát, személyes kapcsolatépítés sem marad ki a PR- avagy marketing arzenálból. A filmszínházi adottságokat ezután is szeretnék kamatoztatni, elsősorban élő zenei koncertekkel, a Galéria Jazz Klub a legkülönfélébb zenei irányzatok bemutatkozási lehetőségét kínálja. S aki programot keres szabadidejéhez, az kattintson rá a www.dmc.hu honlapra.

Hatvanéves a filmszínházunk

A korszak kulturális létesítményei között a mozi kiemelt jelentőséggel bírt, mert a film az ideológiai nevelés és a propaganda kitüntetett eszköze volt. Sztálinvárosban a középületek közül elsők között kezdték el a nagy befogadóképességű, 800 férőhelyes mozi tervezési munkáit 1951 áprilisában. Ebben az időszakban a fővárosban csak két nagyobb mozi volt: a Corvin és a Vörös Csillag. A módosított terveket 1951 júniusára készítette el Szrogh György, statikus tervező Bartha Tibor. A kivitelezés 1951. május 2-án kezdődött, ideiglenes átadása 1951. december 20-án volt. A következő évben még a karzaton dolgoztak, szeptember végétől az épület kezelője a MOKÉP lett, de teljesen csak 1952 novemberére fejezték be. A színházi funkciók kiterjesztésére már 1952 végén felmerült a zsinórpadlás átalakításának az igénye. 1962-ben szélesvásznú filmszínházzá alakították, 1962-67-ben a víz-, gáz- és csatornarendszert felújították. Egy részében 1995-ben Kegyes Csaba tervei alapján sörözőt alakítottak ki, 1998-ban a galéria leválasztásával Kattári János Jazz Clubot tervezett. A 9/2004 (IV.12) NKÖM rendeletben műemlékileg védetté nyilvánították.

A függőleges szerkezeti vázelemek hangsúlyozása, a konstrukció megjelenítése a homlokzaton az építészeti modernizmus eszköztárából ered, miként a teljes homlokzati felületek üvegezése is. A nagyméretű előcsarnok galériás elrendezésű, mennyezetét lebegő keresztrácsok mustrája díszíti. A galéria az előcsarnok két szélén induló egykarú lépcsőről közelíthető meg. A színpad-mozivászon két oldalán kelléktárak és öltözők lettek kialakítva. A kétszintes nézőtér hatszög alaprajzú, hogy az ülések elhelyezésénél a holtteret kiküszöböljék.

Az épület egy nagyon sajátos formát képvisel a hazai mozi-építészet történetében, különösképp építészeti környezetének egészében. (Dunaújvárosi építészeti kalauz, 2007)

Szente Tünde