Hírek
2018. Január 14. 05:00, vasárnap |
Külföld
Forrás: Kokes János, az MTI tudósítója jelenti:
Nem sikerült megválasztani az új cseh államfőt
Nem sikerült megválasztani az új cseh köztársasági elnököt a közvetlen államfőválasztás szombaton véget ért első fordulójában.
A győzelemhez a szavazatok több mint 50 százalékának a megszerzésére lett volna szükség, ami a kilenc jelölt közül senkinek sem sikerült.
Az összes voks összeszámlálása alapján Milos Zeman jelenlegi államfő és Jirí Drahos a cseh tudományos akadémia volt elnöke jutottak be a második fordulóba. Milos Zeman mintegy 38,5 százalékot, Jirí Drahos pedig mintegy 26,5 százalékot kapott.
A további hét jelölt támogatottsága jóval alacsonyabb. Például a harmadik végzett Pavel Fischer diplomata 10,2 százalékot szerzett. A negyedik Michal Horácek vállalkozó, dalszerző 9,1 százalékot, az ötödik Marek Hilser orvos pedig 8,8 százalékot kapott. Mirek Topolánek volt jobboldali kormányfőre 4,2 százalék szavazott.
A második körbe az első fordulóban a két legjobban szerepelt jelölt vesz részt, és a győzelemhez ekkor már elég az egyszerű többség.
Helyi megfigyelők hangsúlyozzák, hogy a második forduló eredménye teljesen nyitott, és lehetetlen megjósolni, ki fog nyerni, bár Zeman újra mérsékelt favoritnak számít. Sokat nyom majd a a latban, kinek a támogatására szólítanak fel az első körben sikertelen elnökjelöltek, illetve a politikai pártok.
Milos Zeman nagy sikernek minősítette győzelmét az első elnökválasztási körben és felszólította híveit, hogy két hét múlva is járuljanak az urnákhoz. Külön kiemelte: míg öt éve az első körben 24 százalékot, most majdnem 39 százalékot kapott. Leszögezte: az első kör előtt azért nem kampányolt, mert azt feleslegesnek vélte, hiszen az emberek ismerik. A 2. választási kör előtt azonban szívesen kiáll egy vagy két televíziós vitára ellenjelöltjével.
Jirí Drahos újságíróknak nyilatkozva szintén nagy sikernek nevezte továbbjutását. Azt mondta: számára nagy példa Andrej Kiska esete, aki a legutóbbi szlovákiai elnökválasztáson legyőzte a jóval nagyobb politikai tapasztalatokkal rendelkező Robert Fico kormányfőt.
A prágai sajtó szerint várható, hogy a második fordulóban Milos Zemant inkább a baloldali és az erősebben nemzeti érzelmű szavazók fogják választani, míg Jirí Drahost a jobboldal. Ezt jelzi az az első fordulós tény is, hogy míg Milos Zeman minden cseh és morva régióban nyert, addig Prágában a győztes Jirí Drahos lett. A sorsdöntő 2. fordulóra két hét múlva, január 26-én és 27-én kerül sor.
A választási részvétel megközelítette a 62 százalékot, ami valamivel magasabb az előző, 2013-ban lebonyolított elnökválasztási részvételtől.
A csehszlovák hagyományoknak megfelelően kétnapos elnökválasztás első napját egy incidens zavarta meg, amikor az ukrán Femen nőjogi mozgalom egyik tagja a választási helyiségben megpróbálta megtámadni Milos Zemant.
A cseh államfőnek nem történt semmi baja. Később feleségével együtt visszatért a terembe, és mindketten leadták szavazatukat.
A két nap alatt más incidensről nem érkezett jelentés.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 21. 07:52, csütörtök | Külföld
A bitcoin történelmi csúcson, 94 ezer dollár fölött
2024. November 19. 07:51, kedd | Külföld
Kreml: minőségileg új helyzetet teremt egy olyan döntés, amely megengedi a mélységi csapásokat Oroszország ellen
Oroszország abból indul ki, hogy minőségileg új helyzetet teremt egy arról meghozott döntés, hogy ATACMS rakétákkal csapások mérhetők Oroszország belsejébe - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
2024. November 18. 07:49, hétfő | Külföld
Joe Biden jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverekkel
Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverzet bevetésével - közölték amerikai kormányzati tisztségviselők vezető amerikai médiumokkal.
2024. November 15. 08:06, péntek | Külföld
Kijev tagadja, hogy nukleáris fegyver készítését tervezi
Az ukrán külügyminisztérium tagadta azt a médiában megjelent információt, miszerint Ukrajna saját atombombát készíthetne, amennyiben az Egyesült Államok lecsökkenti a katonai segítség mértékét –