A nemzetközi ötkarikás mozgalom jelképesen új fővárost avatott, amikor augusztus 12-én, már javában benne járva az éjszakában, Boris Johnson, London polgármestere - Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke közreműködésével - riói kollégájának, Eduardo Paesnek átnyújtotta az olimpiai lobogót. A londoni Olimpiai Stadionban lezajlott "tulajdonosváltással" a brazil metropolis hivatalosan is átvette az ötkarikás játékok házigazdájának szerepét, amellyel a NOB még 2009. október 2-án, a koppenhágai ülésszakon lebonyolított szavazás végeredményeként ruházta fel Rio de Janeirót, ahol 2016. augusztus 5. és 21. között rendezik meg a XXXI. nyári olimpiát. A csodás város - ahogy előszeretettel nevezik a hivatalosan hat és fél, az elővárosokban élőkkel együtt azonban csaknem 12 milliós településüket a "cariocák" - felettébb simán győzött Chicagót, Tokiót, majd a döntő voksoláson 66:32 arányban Madridot is maga mögé utasítva.

De valóban "rendes" rendező lesz-e? - biggyeszthetjük ide a hangzatosságában is költőinek szánt kérdést, mert noha a válasz egyértelmű igen, kételyek azért bőséggel megfogalmazódhatnak a fellelhető komoly hiányosságok miatt. Tudniillik az elemzők szerint az érdemi munkát még nem igazán kezdték el a brazilok, akik egyes, kevésbé türelmes vélekedések szerint már csak rohammunkával hozhatják be a lemaradást úgy, hogy jelentős problémák ezzel együtt bőven akadnak majd még a játékok előtt közvetlenül is.

A brazilok nem hagyják magukat nyugtalanítani

Persze kritikus, vagy ha úgy tetszik, szirénhangok hallatszottak jócskán a NOB döntése előtt is, amelyek óvták Rogge-ékat attól, hogy a biztonságot tekintve a világ egyik legveszélyesebb, olimpiai színhelynek más szempontból is alkalmatlannak ítélt városára bízzák a négyévenkénti nyári egyetemes sportjátékok "gazdatisztét".
Ami tény: akad építeni-építkezni való bőséggel Rióban, ahol a szokásos olimpiarendezési gondok eleve adottak. Vagyis még nincs kész a majdani versenyek színhelyeinek jelentős része, némelyiknél legfeljebb a tervez(get)ési szakasznál tartanak, megoldatlan vagy javarészt maketteken, brosúrákban lelhető fel csupán az olimpiai közlekedés gördülékennyé tételének kérdése, és a közbiztonság erősítése is a kipipálatlan teendők sorát gyarapítja. Megnyugtató ugyanakkor - legalábbis a szkeptikusok számára feltétlenül -, hogy az olimpiai projekt már jóval a valódi, 2016-os dátum előtt vizsgázni fog, amennyiben 2014-ben labdarúgó-világbajnokságnak is otthont ad a dél-amerikai ország, és bár egy sportági csúcsesemény - még ha az a futball is - nem vethető teljes mértékben össze egy olimpiával, azért több mint árulkodó lesz a helyzet a 2016-os kilátásokat illetően a két év múlva esedékes foci-vb idején. Példának okáért a stadionok és a tömegközlekedés milyenségének tekintetében.
A nehézségeket gyanítók fel-felemlegetik azt, hogy London a maga olimpiai előkészületeivel időarányosan, vagyis 2008-ban sokkal jobban állt, mint jelenleg Rio de Janeiro, akár az olimpiai falu, akár a sportlétesítmények, akár a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések - így mindenekelőtt a Tom Jobim nemzetközi repülőtérről az ötkarikás övezetbe vezető gyorsforgalmi út megépítése - dolgában.
A brazilok azonban láthatólag nem hagyják magukat nyugtalanítani. Ők változatlan örömünnepként élik meg, hogy Dél-Amerika históriájában először olimpia házigazdái lehetnek, hiszik, hogy a szállodai kapacitás, a jelenlegi 34 ezres hotelszobaszám jelentős bővítésével el tudják majd helyezni az egymilliósra saccolt külföldi vendégsereget. Amellett fontos gyakorlati lépésként hozzák fel, hogy igenis már folyik a metróvonal meghosszabbítása Barra da Tijucáig, tehát Riónak ama délnyugati részébe, ahol a sportolókat befogadó - mihez tartás végett: 100 futballpálya összméretű - olimpiai falu és a legfőbb versenycentrumként szolgáló Olimpiai Park fog állni.
Előbbit 48 épületegyüttes alkotja majd, amelyekben 9460 fürdőszoba és 17 700 ágy kap helyet. Vagyis a londonihoz hasonlatosan 10 és félezernyi versenyző csaknem három héten át innen árad majd ki a 34 sportlétesítmény valamelyikébe. A versenyszínhelyek közül - tűnik ki a riói olimpia honlapjának összesítőjéből - 18 már működik, 9 vadonatúj épülőben van, 7 pedig ideiglenes jelleggel születik meg kizárólag az olimpiát szolgálva (a versenyek után ez utóbbiakat elbontják).

Ingatag lábakon álló közbiztonság

A színhelyek létrehozására elköltendő pénzek is benne vannak - a sportos infrastruktúra kiadásaival egyetemben - a riói olimpia előkalkulációs büdzséjében, amelyet a pályázat benyújtásakor 28 milliárd brazil reálban adtak meg, ami a jelenlegi árfolyamot véve alapul hozzávetőleg 3,1 billió forintnyi kiadást jelent.
A befektetések megtérülésére aligha lehet számítani, de nyilván nem a takarékossági szempontok munkáltak a háttérben, amikor Rio de Janeirónak - a városnak és az azonos nevű államnak, de persze magának Brazíliának is - a vezetői rábólintottak a grandiózus elképzelésre. A riói polgármester, a már említett Eduardo Paes is az anyagiak helyett inkább azt találta fontosnak hangsúlyozni, hogy a több mint 400 éves település nem csupán a helybélieket, és nem is csak a brazilokat, hanem 400 millió embert, vagyis Dél-Amerika egészét képviseli, és pályázata győzelmével a régió sportdiplomáciai sikerét is megtestesíti egyszersmind.

A szép és nemes gesztust kifejezni hivatott szavak dacára az olimpia persze elsősorban Rióé, annak minden örömével és várható nehézségével együtt.

Az utóbbi mindazonáltal kevésbé tűnik pénzügyi természetűnek, lévén a dél-amerikai ország a visszaesés ellenére is napjainkban változatlanul a világ tíz vezető gazdasága közé tartozik. Sokkal inkább az ingatag lábakon álló közbiztonságból, a bűnözésből, elsősorban is a kábítószer-kereskedelemből fakadó gondok miatt főhet mind a házigazdáknak, mind a Brazíliát karneváljáért, futballjáért, gigantikus méretű Megváltó Krisztus-szobráért és megannyi másért kedvelőknek, de az országtól az erőszakcselekmények, a nagyszámú gyilkosság vagy éppenséggel a nyomort megtestesítő favellák, a Rió valóságképéhez hozzátartozó szegénynegyedek miatt ódzkodóknak a feje is. A riói olimpia gazdái, jelentős központi segítségre igényt tartva, már többször leszögezték, hogy a katonaság, a rendőrség és a különleges alakulatok révén garantált lesz a biztonság, és jobb híján a világ ebbe az ígéretbe próbál belekapaszkodni.
Ami azt illeti, Londonban is rendkívüli intézkedések születtek, és maradtak végig érvényben. Valóságos hadsereg vonult fel a sportolókat, kísérőket, sportdiplomatákat, újságírókat, egyáltalán a vendégeket, a viadalok nézőközönségét óvandó, és működött is a biztonsági manőver, hiszen a legkisebb erőszakos cselekmény sem zavarta meg az idei nyári játékokat. Kérdés azonban, hogy a bajkeverők hasonlóképpen hatékony kiszűrésére képesek lesznek-e a brazilok is. A válasszal - ahogy erre már történt utalás - a labdarúgó vb alkalmával lesz mód szembesülni.

Éld át a szenvedélyt!

Előbb azonban még kanyarodjunk vissza Barra da Tijucához. Az ötkarikás tervek szerint a Barra-zóna a legfőbb térségnek számít, hiszen az olimpiai versenyeknek a nagyobbik fele zajlik majd errefelé, és a föld alatti megközelíthetőség mellett a legmodernebb közlekedési megoldásként zárt sávon haladó gyorsbuszjáratokkal szállítják majd a tömegeket. De nemcsak ebbe a térségbe, hanem a másik három, egymással szomszédosnak tekinthető nagy ötkarikás övezetbe is: az önmagában is idegenforgalmi csúcslátványosságnak számító tengerparti Copacabanára, Deodoróba és Maracanába.
Barra sportlétesítményeiben lesznek például a boksz, az asztalitenisz, a tollaslabda, a torna és a különböző vizes sportok eseményei. Copacabana - a maga 4 kilométeres, világhírű tengerparti fürdőszakaszával - szintén több sportág viadalainak ad otthont, így errefelé lesznek mindenekelőtt a strandröplabda mérkőzések (e röpis változat népszerűsége Brazíliában a futballéval vetekszik), aztán az evezős, a kajak-kenus és a vitorlás versenyek, de éppenséggel az atlétika némely programját is itt bonyolítják majd le. A strandon pedig óriáskivetítőkön követhetik nyomon a fürdőzést a nézelődéssel összekapcsoló tömegek az ötkarikás versenyeket. A Deodoro zóna fogadja be a kerékpárosok zömét, a lovasokat, az öttusázókat, a sportlövészeket, a vadvízi kajak-kenusokat és a vívókat. A Maracana - ki ne hallott volna még a méltán híres itteni futballstadionról? - néhány labdarúgó mérkőzésnek ad helyet, továbbá a 90 ezres létesítményben zajlik majd a megnyitó- és a záróünnepség is. A közelben tartják a maratonfutást, további atlétikai számok sokaságát a Joao Havelange Stadionban, az íjászversenyeket pedig a Sambódromo Stadionban.
A szűk négy esztendő múlva esedékes csúcsrendezvény honlapjának amerikai dollárban közreadott adatai szerint az olimpiára 6 millió darab, átlagosan 36 dollárba kerülő jegyet bocsátanak ki, ebből - nyilván a pénztárcakímélés, ezzel pedig a hangulatjavítás szándékával - több mint kétmillió kerül 20 dollárnál kevesebbe, vagyis már most rögzíthető: a londoninál jóval olcsóbb olimpia elé nézünk.
A 2016-os riói játékok mottója portugálul így hangzik: Viva Sua Paixao, vagyis Éld át a szenvedélyt! Hogy parádés hangulatban, szenvedélyességben, érzelmekben, jókedvben nem lesz hiány, az egészen bizonyos. A teljes komforthoz, ahhoz, hogy Cidade Maravilhosa tényleg csodálatos város lehessen, talán valóban már csak a londoni miliőt idéző biztonságérzet szükségeltetik majd. Az viszont alighanem nagyon.