Életveszélyessé kellett nyilvánítani 2010 októberében Táborállás északkeleti részét, az Ivó utca, Harcsa utca és Üdülő sor közötti részét, talajmozgás miatt. A veszélyhelyzet rendkívüli intézkedések sorozatát követelte meg. Ezekről korábbi közléseink beszámoltak.

A városházán március 1-jén rendezett Táborállási fórum – az eszmecserén túl – igen bíztató fejleményekről is szólt. Mégpedig Dunaújváros önkormányzatának és a Sycons Kft.-nek köszönhetően. A kft. ügyvezető igazgatója, Szemesy István előadása vége felé mondta: „Nyugodtan állíthatom, hogy ez a feladat megnyugtató módon megoldható. Amit eddig tapasztaltunk, az azt mutatja, hogy a víztelenítés, amit mi elképzeltünk, legalább olyan hatékony, de szerintem hatékonyabb, mint amire eredetileg a tervezés időszakában gondoltak ehet... lehetőség nyílik arra, hogy az alsó, tehát a Harcsa utca és az Üdülősor közti terület stabilizálását szinte kizárólag közterületen végzett munkákkal meg lehessen oldani”.

Ami világszabadalom

Ahhoz, hogy hitelt adhassunk a fentebb idézett kijelentésnek, be kell mutatnunk – legalább vázlatosan Szemesy Istvánt és cégét.

A www.infodunaujvaros.hu sorozatban teszi hozzáférhetővé az 1964. évi nagy dunaújvárosi partomlás és helyreállítás – Mélyépterv nézőpontú - naplójegyzeteit. Ennek ismeretében volt igazán szembeszökő az a geológiai és hidrológiai tájékozottság, amit felmutatott Szemesy István előadása.

Kérdésünkre elmondta, hogy hídépítő mérnök az eredeti végzettsége. Autópálya hidakat épített egy ideig, majd két évig Kuvaitban dolgozott csatornarendszer felújításánál és talajfúrásokat végezhetett. Módja volt megismerni ott a legkorszerűbb technológiákat. A rendszerváltás idején, 1990-ben alapította cégét, főként vízszintes fúrási technológiákat alkalmazva. Egy alkalommal lejtős terepen kellett szivárgórendszert kiépíteni a talajfelszín megbontása nélkül. Ott csinált először „kavicskút és szivárgó rendszert” vízszintes fúrásos technológiát is alkalmazva. Később Ercsiben saját módszerükkel stabilizálták a szakadó part egy részét 2000/2001-ben (honvédségi megbízás). Állítja: a szakadópart mögött 2 – 3 méterrel tudták lesüllyeszteni a talajvízszintet. Majd így folytatta: „Ez a fúrásos technológia a világon egyedülálló, nemcsak Magyarországon. Hamburgban, Rotterdamban és Atlantában is tartottam előadást szabadalmaztatott eljárásunkról” A cég talajstabilizációs referenciái között immár Leányfalu, Szentendre, Halmajugra, Telkibánya, Hollóháza, Rácalmás szerepel. A következő ilyen munkájuk Dunaszekcsőn lesz.

Tolóerő a sok talajvíz!

Szemesy Istvánnak itt a városházán tartott előadása talajtani ismertetéssel kezdődött (első képünk). Sematikus ábrákkal is szemléltetve vázolta, hogy földmozgások ott következnek be, ahol 3-5% nagyobb lejtésszögű vízzáró réteg fölött van egy jó vízelvezető réteg, ami homokosabb. A mögöttes vízgyűjtő terület csapadéka beszivárog a talajba és eljut a folyópartig. Ha nagyon sok a csapadék, megtelnek a rétegek. Telített állapotban sárfolyás is megjelenik és lecsökken a réteg teherbíró képessége. Ahol gyengébb a talaj, függőleges repedés alakul ki, a talaj összenyomódik, erősebbé válhat a sárfolyás, mint például a Harcsa utcában. Ahol a talaj lezökkent a múltban (ez a múlt lehet nagyon régi, többezer éve történt esemény, földrengés is), a háttérből érhező víztöbblet nem tud továbbáramlani. Megtelik nyomás alá kerül a terület.

Táborálláson 2400 tonna a vízszintes tolóerő vízzel telített állapotban. Ez vízszintes csúsztató erő, aminek ellenáll az alsó lepényen (ez az Üdülő sor feletti rész) lévő súrlódó erő. Ha nagyobb a nyíróerő (a víztöbblet miatt), megmozdul a talaj, csúszás keletkezik. Ha ezáltal utat talál a víz, újra egyensúlyi helyzet áll elő. Ha újra elzárul a víz útja, a folyamat ismétlődik. Az Üdülősor és a Harcsa utca között ilyen nyíróerő munkál. A nyíróerő mértékére és veszélyességére utal, amit egy éjjel Leányfalun tapasztaltak. Négy métert csúszott a talaj egyetlen éjszaka.

A megoldás elmélete

Hogyan lehet a jelenségen segíteni? Az ok – így kiemelten: a VÍZ! Aminek az elvezetéséről gondoskodni lehet. Lehetőleg onnan vegyük el a vizet, ahol még nem mozdult meg a talaj. Ez Táborálláson az Ivó utca környéke. A szakadópart élétől nyugat felé eső terület. Ott még minden nyugalomban van. Az eredeti talajrétegek megvannak. Onnan lehet elszállítani a vizet. De hogyan? Úgy például, hogy megkeressük azt a talajréteget, ahonnan a víz kivezethető. Oda kell bejuttatni a szűrőcsövet (perforált dréncső) olyan hosszan, hogy a szűrőcső képes legyen azt a vízmennyiséget összegyűjteni, ami elegendő a kívánt mértékű talajvízszint csökkentéshez. Az Ivó utcai felszín alatt 80 - 100 méter hosszban, tehát a szakadólaptól hátrafelé 14 – 18 méter mélyen van egy olyan talajréteg, amelyből ki lehet venni a vizet (ez látható már a Harcsa utcában). Ha kijuttatjuk a vizet a csúszólap mögül megakadályozható, hogy felemelkedjen és olyan oldalnyomást fejtsen ki, ami a lepényt megint megnyomja.

Ha több vízzáró réteg van és köztük vizet vezető rétegek helyezkednek el, akkor kell fúrással függőleges kavicsoszlopokat létesíteni, hogy a víz lejusson az alsóba, ahol összegyűjthető. Ha kicsi a rétegdőlés, ha kis vízszintcsökkenés elég a talaj nyugalomba juttatásához, elég helyreállítani a rézsűfelületet és nem kell extra létesítményeket csinálni. Ahol 7 – 8 % az agyagréteg lejtése (a Harcsa utcánál van ilyen rész), akkor szóba jöhet, az egész átázott földtömeg kitermelése. Ezt tette a cég itt a városban a kőtár alatt. Ott talajba rögzített horgonyokkal stabilizálták a környezetet és kitermelték a megrogyott talajtömeget. Lényeges a szakadólap felszámolása, mert az később is megmozdulhat. Célszerű oda kavicsréteget függőlegesen beépíteni, ami a rétegvizeket leviszi és betölti a megtámasztó töltés szerepét is.

Amerikából hozatták, most

Az elméleti közelítés után arról is szólt Szemesy István, hogy milyen munkát végeztek el eddig és milyen tapasztalatokra tettek szert a Táborálláson.

Novemberben kereste meg őket a városvezetés. Az első két hónap egyrészt próbafúrásokkal telt el, másrészt jelentős technológiai fejlesztést kellett végrehajtaniuk: „Amerikából kellett hozni olyan irányító rendszert, amivel képesekké váltunk a korábbi 10 méter mélység helyett 18 – 20 méter felszín alatti mélységben fúrni. Enélkül se mi, se más Magyarországon ezt nem tudta volna megcsinálni Azért került a fúrásokra január – februárban sor, mert január 10-én érkezett az utolsó alkatrész. At önkormányzat segített ahhoz a jelentős előleggel, hogy ezt a munkát egyáltalán meg tudtuk csinálni”

A talajrétegek elhelyezkedését feltérképező fúrások után az első vízszintes fúrást az Üdülő sor alatti lapályról indították A terv az volt, hogy az elhelyezendő dréncső az Ivó utca felett ér véget. Ám a. Harcsa utca környékén agyagfelületbe ütköztek. Ezért két szakaszban építették ki a dréncsöves szivárgót. Az első 90 méteres szakasz csak a Harcsa utca Üdülő sor közötti lepény víztelenítését oldja meg. Ez a szivárgó percenként 2,5 liter vizet hoz ki a talajból. indult meg. A második szakaszt 8 – 9 méterrel északabbra indítottuk a Harcsa utcából, mert így közterölet alatt tudtunk haladni a lakók zavarása nélkül. A Harcsa utcától indítottt és az Ivó utca mögött végződő, körülbelül 100 méteres dréncső 20 liter/perc vízhozammal indult meg. A vízhozam-különbséget az magyarázza, hogy a Harcsa utca fölötti terület természetes állapotú talaj. A Harcsa utca és Üdülősor közötti terület viszont egy korábban lezökkent és átgyúródott tömeg. A lezökkenés történhetett akár ötezer évvel ezelőtt is. Hiába látszik természetes állapotú talajnak, átgyúrt és ebből eredően rendkívül nehezen adja le a vizét. Amikor a felső csőszakasz elkészült, néhány napon belül az Ivó utca melletti kútban 1,2 méter talajvízszint csökkenés következett be. Ekkora oldalirányú csúsztató erőt sikerült kiküszöbölni!

Elkészült a következő, tőle 10 méterrel északabbra a talajba fúrt dréncső. Az is 20 liter/perces vízhozammal indult el, ám eközben az előzőnek lecsökkent a vízszállítása 10 liter/percre. Ez azt mutatja, hogy a víz északnyugat felől érkezik a területre. Éppen a fórum előtt készült el a harmadik fúrás, körülbelül 20 – 25 méterrel északabbra az előzőtől. Várhatóan annak is 20 liter/perc lesz a vízhozama, de törvényszerűen lecsökkenti az előzőknek a vízhozamát. Amikor a második dréncső is elkészült, az Ivó utcai kútban, a talajvízszint már 1,8 méterrel csökkent. A 3 dréncső körülbelül napi 50 – 60 m³ vizet hoz ki a terület alól. Akkor lehet a talajvízszintet tovább csökkenteni, a biztonságot még növelni, ha északnyugat felé további víztelenítő dréncsövek hálózata épül ki.

Zsarolás-szerű aláírás-halogatás

Orgovány Zoltán a táborállásiak képviseletében azonnal megkérdezte, hogy a Mélyépterv Kultúrmérnöki Kft. által a múlt év végén készített, az önkormányzat év elején benyújtott pályázatához csatolt terveket felülírhatja-e mindaz, amit az imént Szemesy István elmondott.

Szendrődi Tibor, a polgármesteri hivatal megbízott osztályvezetője közölte, hogy a kiíró befogadta a pályázatot, az szakértői bírálatra vár. Nem tudni, mikor dönthetnek róla. A Mélyépterv terveiben többek között 23 talajvízcsökkentő dréncső beépítése szerepel.

Többen is hangsúlyozták, hogy nem célszerű a benyújtott tervek módosításával késleltetni a döntéshozatalt. Mód van arra, hogy majd a kivitelezés a mellékelt tervektől eltérő módon, de azonos műszaki tartalommal valósuljon meg, ahogyan történt ez a kőtár alatt is.

Nagyobb veszély, hogy néhány ingatlantulajdonos nem írta alá a hozzájáruló nyilatkozatot, ami akadálya a vízjogi engedély megadásának. A vízjogi engedély viszont elengedhetetlen feltétele - sikeres pályázat esetén – a támogatási szerződés aláírásának!

Többen megválnának táborállási ingatlanuktól, ezért annak kisajátítását kérték/kérik az önkormányzattól. Ám kisajátításról – ami egyébkén hosszú előkészítést igényel – csak a közgyűlés dönthet. Tudvalevő, hogy a város költségvetésének pénzügyi lehetőségei igen korlátozottak, kicsi az esélye az ilyen kérelmek teljesítésének. Ráadásul precedens értékű lenne az ilyen döntés. Értelmetlen zsarolásnak fogható fel – mondták többen is – a hozzájáruló nyilatkozat megtagadása.

Mind Orgovány Zoltán, mind Szemesy István egyetértettek abban, hogy a mai, bürokratikus pályázatelbírálási rend jogosan kifogásolható. Hiba, hogy nem tesz különbséget gyors döntést igénylő, a természeti folyamatok miatti közbeavatkozást célzó és egyéb (például főtér rekonstrukciót előirányzó) pályázatok között! Az időtényező fontosságát számosan kiemelték!

Az egész terület mentesíthető

A fórum (amelynek megszervezését és Szemesy István meghívását egyébként Orgovány Zoltán szorgalmazta) számos részkérdést tisztázott még.

Szemesi István megítélése szerint egy-egy víztelenítő dréncsőnek körülbelül 20 méter a hatótávolsága. Ha tehát 10 – 15 méterenként helyeznek a talajba ilyen csöveket, az egész területet mentesíteni lehet. Példaként említette Baját, ahol a főtér rekonstrukciójában vettek részt 2005-ben. Ott a Sugovica oldalán csúszott meg a rézsű. Csövek fektetésével ott 4 méterrel tudták lejjebb vinni a talajvízszintet. Ott egy csáp vízhozama elérte a 110 liter/perc értéket!

Táborálláson a 3 kiépített dréncsővel a talajmozgást sikerült lelassítani, de megállítani nem. A Sycons Kft. csak erre vállalkozott.

A talajvízszint-csökkentés módja az is, ha a tűzoltóság az ott levő kutakból (főként a Harcsa utca Üdülő sor közötti területen) kiemeli a lehető legtöbb vizet. Gond, hogy a tulajdonosok jó része nem biztosítja péntekenként a tűzoltóság bejutását a telkeken levő kutakhoz. Hozzáértő vélemények szerint szükség van a szivattyúzásra a továbbiakban is. Megállapodás született arról, hogy ezentúl nem 14 és 17, hanem csak péntekenként 16 és 17 óra között lesz kinn a tűzoltóság vízszívatás céljából.

Kérdés volt, hogy a partmozgással érintett ingatlanok mekkora részét kell igénybe venni a helyreállításhoz? A válasz természetesen csak prognózis jellegű lehet a végleges tervek hiányában. Döntően nem a magántelkeken valósul meg a rendezés. Szemesy István úgy vélte, hogy a rézsű visszadöntését mindenképpen meg kell csinálni. Akik a szakadópart mellett laknak, számolniuk kell azzal, hogy a telkükből 3 – 6 méter rézsűs lesz. Ez a műszaki lehetőség, a tulajdonjogi megoldás más ügy. A rézsű lejtésénél 1:2 aránnyal (függőleges : vízszintes) lehet számolni. Ilyen lejtés e talajoknál már biztonságos. Ercsiben 1:2 rézsűvel 11 éve áll a partfal.

Csongor György