"Az iskolai védőnő azt mondja, hogy a fertőzött gyerekeket nem küldhetik haza, így körbefertőzik az iskolát

Az igazgatónő már szólt az ÁNTSZ-nek, de nem ők tesznek semmit. A lappangás 2-6 hét. A múlt héten szóltak az első előfordulásokról, azóta a gyerekek legnagyobb része, több tanár, sőt a Máltai szeretetszolgálat szállítójárművén utazók közül is többen elkapták.

A rühatka közvetlen érintkezéssel és a közös használatú tárgyak megérintésével terjed, de testen kívül 3-7 nap alatt elpusztul. Az orvosi ajánlás az, hogy a fertőzött személy ne menjen közösségbe, és mindent alaposan fertőtlenítsenek le, miközben a gyógyszeres kezelés is folyik. Az iskolába nem csak értelmileg akadályozott, hanem több, komoly betegséggel küzdő gyermek is jár. Ennek ellenére senki nem tesz érdemben semmit. A betegség lefolyásából adódóan a leglogikusabb megoldás az lenne, ha 7 napra bezárnák az iskolát, miközben egy alapos fertőtlenítést végeznének benne, ezalatt pedig az otthon maradt gyerekeket (és családjukat) lekezelnék, függetlenül attól, hogy jelentkezett-e már a betegség. Amiért ezt a litániát leírtam neked, az az, hogy szeretném megkérdezni a véleményedet, hogy vajon mit tudnánk tenni, hová forduljunk, ha az ÁNTSZ sem segít. Természetesen nem szeretnék a terhedre lenni, ha valamilyen (bármilyen, és tényleg nincs harag!) okból nem tudsz segíteni, megértem. A válaszodat előre is köszönöm! Timi"

Valóban Timi hírét meg tudjuk erősíteni számos iskolában megtörtént a gyerekek átvizsgálása, s akiknél találtak fertőzést, azokat le is kezelték. Jól tudjaTimi, nincs joga az oktatásból kizárni sem a tetves, sem a rühes gyereket az iskolának. Azonban a szülőknek célszerűbb 3-4 napig valóban nem közösségbe engedni a fertőzött gyereket. A használt ruháit négy napig nylonzsákba elzárni, majd ha lehet fertőtlenítő főzőmosásban kifőzni. Lehetőség szerint néhány napig az ágyát sem használja, nehogy visszafertőződjön, új helyen aludjon a gyerek, majd a lappangási idő után jó alaposan tisztítsák át a kárpitját is.

A rühesség sem szégyen, hanem egy kellemetlen fertőzés, amelyet viszonylag könnyen el lehet kapni,így nem szégyenleni kell, hanem kezelni...

Íme, néhány tanács:

Előfordulás

A leggyakoribb parazitás bőrfertőzések egyike. Különösen a hajléktalanság magyarországi megjelenése óta alakul ki egyre gyakrabban, gócokban, helyi járványszerűen. Erősen fertőző, ezért idősotthonokban, gyermekintézményekben hamar elterjed az egész közösségben.

Tünetek

A rühesség legjellemzőbb tünete az erős viszketés, amely éjszaka a legkínzóbb. Ha a fertőzés megtörtént és az atkák kezdenek elszaporodni, az első tünet, melyet okoznak, a viszketés, amely különösen este élénkül meg, mivel az atkák ilyenkor a legaktívabbak.
Ha egy nőstény atka az emberi bőrre jut, csakhamar befúrja magát a felhámba és ferdén lefelé haladva annak mélyebb, nedvdúsabb rétegéig, onnan aztán a bőr felületével párhuzamos irányban halad előre. Így jönnek létre az úgynevezett atkajáratok, melyek keskenyek, 1-2 cm-nyi hosszúak, néha még hosszabbak, legtöbbször kacskaringósan futnak. Szabad szemmel általában nem láthatók, külső nyílásuk a belé jutott piszoktól sötétebb, belső, vakon végződő végükben pedig egy fénylő fehér pontocska ül - ez az atka.
Különösen kedvelt tartózkodási helyei az atkáknak azon bőrrészek, amelyek bizonyos egyenletes nyomásnak vannak kitéve, így például ülő foglalkozásúaknál az ülőgumók, ezen kívül különösen a hónalj és kezek. A járatok a leggyakoribbak a kéztőízület felett, az ujjak között, a csukló, a könyök, a hónalj táján, az emlőbimbókon, a férfi nemi szerveken, az övvonalban, és a farpofák alsó részén; a viszketés is itt a legerősebb. Az arc ritkán fertőzött, kivéve a kisgyermekeket, akiken vizes hólyagocskák formájában jelenhet meg a betegség. A járatok később már nem láthatók jól, mivel ekcémás tünetek, gyulladás vagy vakarásnyomok fedhetik el.
Kiterjedt vagy régóta fennálló esetben az egész testfelszínt borítják tünetek, felmaródott, 1-2 mm átmérőjű papulák (kidomborodó, apró, piros bőrelváltozások), amelyek elszórtak, nem tömörülnek szorosan egymás mellé. Az atkák a zsírosabb arcbőrt kerülik, de ritkán, főleg nedves klímájú területről érkező beteg esetén a fejbőr is fertőzött lehet.

Kórlefolyás

Az esetek legnagyobb részében a rühesség jól kezelhető. Az atkára illetve ürülékére csökkent érzékenységet mutató beteg bőrén hosszan fennálló, kezeléssel dacoló gennyes beszűrődés alakulhat ki (scabies nodosa), amelynek elemi jelenségei tulajdonképpen 5-10 mm-es papulák, alkalmanként járattal a tetejükön. Speciális, súlyos forma a csökkent reakcióképességű illetve toleráns betegen a scabies norvegica sive crustosa: több ezer atka jelenléte mellett fokozott szaruképződés és a váladékozás miatt testszerte vaskos pörkösödés jellemzi. Immunszupresszáltakon, akiknél az immunrendszer csökkent működőképességével kell számolni, alultápláltakon vagy AIDS betegeken alakulhat ki. Nagyon fertőző folyamat, a környezetét erősen veszélyezteti.

Ezzel ellentétben áll a másik véglet, amikor fokozott testápolás mellett alig látható egy-egy bőrhorzsolás, felmaródás (scabies larvata). A sikeres kezelés ellenére (amikor élő atka már nincs), olykor a viszketés tovább tart (postscabies pruritus), sőt a kezelés túlzásba vitele révén irritatív dermatitis alakulhat ki, kipirosodott, gyulladt foltokkal, heves viszketéssel.

Diagnózis

A jellegzetes tünetek láttán, a viszketés és járatok együttese alapján állítja fel a rühesség diagnózisát az orvos. Kaparékot is vehet a járatokból, és mikroszkóp alatt ellenőrizheti az atkák jelenlétét. Kétes esetben fontosak az anamnesztikus adatok, mint például az esti órákban a viszketés fokozódása, és a beteg környezetében hasonló panaszok előfordulása.

Kezelés

A rüh gyógykezelésében a legelső feladat természetesen az atkák és petéik megsemmisítése. A rühesség gyógyszertárban kapható chlor-ciclohexan tartalmú emulzió vagy zselé, ill. benzil-benzoát oldattal (Linimentum scabicidum) megszüntethető. Zuhanyozás után, majd fél órával később megismételve az egész testet le kell kenni a nyaktól a lábujjakig. A fertőzött bőrnek 24 órán keresztül bekenve kell maradnia, lemosás nélkül. Makacs fertőzés esetén a kezelést még kétszer meg kell ismételni. A viszkető bőrfelület vakarása olyan sebeket ejthet a bőrön, amelyek elfertőződhetnek, ezért a vakarást meg kell próbálni elkerülni. Ha nagyon erős a viszketés, kortikoszteroidos krémet alkalmaznak csillapítására. Ha valamennyi atka elpusztult, úgy a bőrön jelenlevő elváltozások általában maguktól rövid idő alatt eltűnnek. Ha kiterjedt, elhanyagolt a fertőzés, vagy ha nagyon érzékeny bőrű a beteg, akkor a tulajdonképpeni rüh-kezelés befejezése után hátra van még a következményes elváltozások, például az elvakart, felülfertőzött, gyulladt bőr kezelése, amely sokszor hosszú időt vesz igénybe.

Megelőzés

A rühatka azon fertőzések közé tartozik, amelyet gyakorlatilag bárki elkaphat, a legteljesebb testi higiénia mellett is előfordulhat például tömegközlekedési eszközökön, gyermekintézményekben, felnőtt közösségekben, sokak által használt tárgyak közvetítésével. A gyakori kézmosás, a felismert esetek mielőbbi kezelése, a ruhák és az ágynemű gyakori mosása, a beteg környezetében az alapos fertőtlenítés megakadályozhatja a továbbterjedést.

Hasznos tudnivalók

A családtagokat és a közvetlen bőrkontaktusban élőket (beleértve a szexuális kapcsolatot is) egyidejűleg kell kezelni. Az ágynemű és a ruházat alapos - forró vizes mosással, vasalással történő - tisztítása vagy fertőtlenítése igen fontos. A három napig nem használt ruhanemű már nem fertőz, mert az atka a gazdaszervezeten kívül nem marad életben három napnál tovább. Ilyenkor az alaposan kiszellőztetett, kirázott ruházat (pl. télikabát) egy hét után már biztosan újra használható. Ha gyermek is elkapta a fertőzést, a gyógyulásig ne menjen közösségbe.