A Spartathlon egy 246 kilométeres 36 órás ultramaratoni futóverseny Görögországban, Athén és Spárta között. Az 1983 óta évente rendezett verseny szeptember utolsó péntekén rajtol, és a futók az Akropolisz lábától Leonidász király Spárta főterén álló szobráig futnak. A verseny az egyik legkeményebb ultramaratoni futás a világon, és negyedszázados története során számos magyar sikert hozott.

Dr. Szabó Zoltán, 57 éves belgyógyász főorvos 11 évvel ezelőtt kezdett el futni, most pedig arra készül, hogy megfussa a világ talán legpatinásabb, leginkább elismertebb ultramaratoni távját, a Spartathlont. Három nap futás, 3000 méter szintkülönbség, embert próbálóan magas hőmérséklet. Már maga az ötlet hallatán is elborzong az ember…
- Tizenegy évvel ezelőtt letettem a cigarettát, s úgy voltam ezzel, hogy egy szenvedélyt, csak egy másik helyettesíthet, mivel korábban szerettem futni, így emellett döntöttem – magyarázza a kezdeteket. – Először vagy 300 méterig jutottam, s majd belehaltam, s eszembe jutott Monspart Sarolta mondása, hogyha nem megy a futás, hagyd abba, a másnap kezd el elölről. Hát így tettem én is. Minden nap egyre jobban emeltem a kihívásokat, s növeltem a távot.
Volt ugyanis egy célja, hogy ő egyszer az életében maratont akar futni. A történet itt jutott el a második pontig. A szenvedély után jelen volt a cél. Lesz még egy harmadik pont is arról, hogy a kudarcból lehet cél is, de ne szaladjunk a történetnek a végére.

- Alig több mint egy év múlva teljesítettem is a maraton 42 kilométeres távját. A célt elértem, de valahogy úgy gondoltam, hogy lehetne-e emelni a távot. S egyre többet és hosszabbakat futottam, s immáron hat éve ultramaratont is futok, de persze azért indulok a „rövidebb” távokon is.
Büszkén meséli, hogy nem olyan rég vezette a korosztályos világranglistát is. Mindehhez természetesen iszonyú eltökéltség, rengeteg lemondás kell.
- Amikor időm van, s lehetőségem, rengeteg versenyen elindulok, naponta futok, volt, hogy 3 órakor keltem, lefutottam a körülbelül 20 kilométeremet, s úgy mentem be dolgozni. Most már az edzőm tanácsára munka után futok, s meghatározott ideig, meghatározott pulzus szám mellett kell a napi tervet teljesítenem, hogy végig tudjam futni a 246 kilométert.

Nevezési feltételek: Az a futó nevezhet, aki a meghatározott feltétel legalább egyikét teljesítette a verseny évében vagy az azt megelőző két évben. Például:
24 órán belül tud futni 180 km-nél nagyobb távolságot.( ezt teljesítette Szabó doktor)

Kizárólag 390 versenyző indulhat, akiket a feltételeket teljesítői közül sorsolással választanak ki. Az idén 9000 feleltek meg a feltételeknek. Dr. Szabó Zoltánnak kedvezett a szerencse, s szeptemberben ő is rajthoz állhatott.
- Kell edző?
- Tavaly megpróbáltam, s elkövettem számtalan hibát, s így nem sikerült végigfutnom a távot. A kudarc után először le akartam mondani a folytatásról, de aztán úgy döntöttem, hogy nem hátrálhatok meg, nem adhatom fel. Éppen ezért az idén sokkal tudatosabban készülök, mindent alárendelek annak, hogy elérjem, ami életem egyik nagy célja, s bekerüljek a spartathlonok sorába. Sikerült meggyőznöm Lőrincz Olivért a pulzus alapú futás atyját, számos világklasszis ultramaratonista felkészítőjét, hogy foglalkozzon velem. Mindent az ő iránymutatása szerint tettem

.
A verseny során a futóknak 75 ellenőrző ponton kell áthaladniuk, és minden pontot egy előre meghatározott szintidőn belül kell elhagyniuk. Aki szintidőn túl érkezik, bármelyik ponton kizárhatják.
.
Tapasztalt futók indulnak a versenyen, mégis jobb esetben felük vagy negyedük ér a célba, Leonidász szobrához. Nem egyszerű és nem könnyű hát „spártai hőssé” válni.

Szabó doktornak sikerült!