A kétezres évek első feléből őrzöm az emlékezetemben Berg Tamásnak, a miniszteri tárcához tartozó UKIG(.Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság) elismert szakemberének egy „HÍD” Egyesületi rendezvény szünetében hallott méltató mondatát: Nagyon tetszik nekem, hogy Dunaújvárosban mindenki akarja a hidat, itt nincsenek ellenérdekű csoportok. Egy későbbi alkalommal Berg Tamás belépett a „HÍD” Dunaújváros és Környéke Egyesület tagjai közé.

A nagykőrös, körmend hálózatfejlesztési és döntés-előkészítő osztályának a vezetőjeként, egyúttal egyesületi tagként tartott vetített képes előadást a 2011. április 7-i egyesületi közgyűlés alkalmával a Magyar Közúthálózat fejlesztés aktuális kérdései címmel.

Előadásának legfontosabb, kiemelést érdemlő gondolatait adjuk most közre:

Mielőtt ismertette volna vázlatosan hazánk közúthálózata fejlesztési teendőinek nagy távú tervét és hosszú távú programját, történeti áttekintéssel kezdte mondandóját. Vásárhelyi Boldizsár professzor tervét említette a múlt század hatvanas éveiből, melynek lényege a sugaras úthálózat kiegészítése volt harántirányú elemekkel. Erről mintegy elfeledkezve a hetvenes években kimondottan sugaras hálózatban gondolkodott az ország. Érdekesség: volt olyan fejlesztési elképzelés, mely szerint a Balatonhoz két autópálya vezetett volna. Ez az elképzelés 77-ben már megdőlt. Vásárhelyi prof. hajdan jól prognosztizálta az M0-s körgyűrű helyét. A mai tervekben már a 107 km hosszú M0 szerepel. Korábban volt a Hungária körúton vezetendő körgyűrűs elképzelés is.

A szakma számára legfontosabb törvény az országos területrendezési terv, ami először 2003-ban készült el. Első módosítása 2008-ban történt meg. Egy korábbi törvény végrehajtási utasítása előírja, hogy ötévente hálózatfejlesztési tervet kell készíteni, amit a kormánynak kell jóváhagyni. Annak tesz eleget a most folyó, két részre bontott terv. Azért a két ütem, mert a célforgalmi adatok még nem álltak rendelkezésre, a 2002-2003-as évek forgalmi adataira nem szabad nagy távú tervet építeni. E munka határideje (amin a KKK dolgozik) 2011. március 31-ről most május 15-re módosult.

E tervben fontos szempont a sugaras jelleg oldása. Továbbá az, hogy az autópályák érjenek el az országhatárokig, hogy épüljenek ki a hiányzó főutak, és hogy minden megyeszékhelyre jusson el gyorsforgalmi út, a hátrányos térségek felzárkóztatása. Szempont még a fenntartható fejlődés, és a közlekedésbiztonság is. Figyelembe vette a terv az új TEN-T (EU tagállamok területén kijelölt Transz-Európai Közlekedési Hálózat) elképzeléseket is. Két új hálózati elemre tett javaslatot a koordinációs központ. Ezek: Az M0 nyugati szektora és az M9 autóút Nagykanizsa Szeged közötti szakasza. Itt megjegyezte Berg Tamás, hogy az M8-as vonal változatlanul a TEN-T hálózat része. A 4 visegrádi ország közös javaslatot tett, részben annak köszönhető talán, hogy most Gödöllőn elfogadták a hálózat bővítésére tett javaslatot.

Megemlítette az előadó a központ néhány további javaslatát. Ezek egyike az M0 déli (M1 és 51-es út közötti) 23 kilométeres szakaszára vonatkozik, amelyen jelenleg 12 csomópont van, de Érd és Törökbálint újabb csomópontok kiépítését szorgalmazza. Ésszerű lenne a TEN-T hálózat számára egy másik - autópálya jellegű – utat kiépíteni az említett szakaszon, amelyen csupán 3 – 4 csomópont lenne. Egy másik, a vonalhálózatot esetleg bővítő újdonság, hogy Horvátország két új autópálya építését kezdte el, amelyek Berzencénél, illetve Barcsnál közelítik meg a magyar határt. Ez távlatban felveti annak a szükségességét, hogy az M60-as autópályát érdemes lesz továbbvinni a határig. Ez esetben Zágráb és Pécs között is létrejön (majd) autópálya kapcsolat.

A hosszú távra szóló előretekintés 2013-tól a 2027-ig tartó 14 évet fogja át. Ez két uniós tervezési időszak. A hosszú távra szóló úthálózat-fejlesztési tervek ezt a 14 évet négy időszakra osztják. Berg Tamás kiemelte a ma érvényes, ezen időszakra szóló tervek közül a dunaújvárosiakat leginkább érdeklő M8-as ügyét. Az első etapban, 2013 és 2016 között indulna el az új kelet-nyugati összeköttetés, mégpedig Szolnoktól Nagykőrösig. A második ütemben 2016 és 2020 között az M8 kiépül Körmendtől az országhatárig, valamint Nagykőröstől Dunavecséig, továbbá Veszprém környékén néhány szakasz. Ezzel Pécs Dunaújváros Szolnok között kialakul a gyorsforgalmi úti kapcsolat. A 2020 és 2024 közötti időszakban. 2024 utáni időszakra marad e terv szerint a Balatonvilágos Enying Sárbogárd Dunaújváros közötti része az M8-asnak, valamint a Bakonyon átvezető Veszprém Vasvár közötti rész.

Az előadó megemlítette, hogy az útfejlesztési elképzeléseket visszafogja az uniónak az az új álláspontja, hogy elsősorban a vasútfejlesztéseket kívánja támogatni a jövőben. Hazánknak e területen is van bepótolni valója, főként a vasúthálózat tekintetében. Ezzel is számolva csak 15 éves távlatban sikerült beütemezni a 476 kilométer hosszúságú M8 kiépítését. A „HÍD” Egyesület eredményes lobbi-tevékenysége esetleg segíthet a gyorsításban.

Ismertetett Berg Tamás egy tervezői elgondolást és javaslatot, amellyel pótolni lehet az M8 hiányát annak elkészültéig. Ennek szemléletes térképábrája érzékelteti, hogy kerülővel ugyan, de kialakítható viszonylag kis ráfordítással egy olyan útvonal, amely elkerüli a lakott területeket, miközben biztosítja a Veszprém Szolnok közötti kapcsolatot. Ehhez az alföldi részen Kecskemét térségében ki kellene építeni a 445-ös út elkerülő szakaszát, valamint egy Solt városát elkerülő útszakaszt. A Dunaújváros Székesfehérvár közötti 62-es út Perkátát és Seregélyest elkerülő szakaszának és a külön szintű vasúti keresztezéseknek a kiépítése folyamatban van. A 8-as úton Várpalota elkerülését kell megoldani és a székesfehérvári elkerülő út harmadik ütemét kell kiépíteni.

Kitért az előadó a nemzeti közlekedési stratégia kidolgozásával kapcsolatos feladatra, amelyre a felkérést most februárban kapták meg. A téma azért fontos, mert az összes közlekedési ágazat egymásra hatását kell vizsgálni, hogy a következő hét éves időszak fejlesztései megalapozottak legyenek. Készült ugyan 2008-ban úgynevezett egységes közlekedési fejlesztési stratégia, amely elsősorban a közúttal, a vasúttal és a fővárosi közlekedés kérdéskörével foglalkozott de például a vízi közlekedéssel és a légi közlekedéssel nem. Ráadásul a közúti ágazatnak is vannak nagyon komoly adósságai. A mellékút-hálózat fejlesztési terve sem készült még el, s nincs olyan stratégiai anyag, amely üzemeltetés és fenntartás kérdéseit tárgyalná. Az összközlekedési stratégiába nem csak a 30 ezer km országos hálózat tartozik, amely a forgalom 75%-át viseli, hanem a többit út is.

A jelenlegi magyarországi gyorsforgalmi utak helyzetét vösszegezve megemlítette, hogy ma a gyorsforgalmi úthálózat hossza 1254 km. Ebből 1055 km az autópálya, 199 km az autóút. A folyamatban levő fejlesztések között legfontosabb M0 déli szakaszának bővítése 2x3 sávra két Duna híddal. Csatlakozik hozzá az 51-es úttól az M5-ös autópályáig egy 6 km-es, 2x3 sávos szakasz. Néhány héten belül átadják az M43 autópálya Szeged és Makó közötti 32 km-es szakaszát. Jó dolog, hogy tovább épül az M3 Mátészalkáig, de már kiírták a továbbépítését Vásárosnaményig. Utóbbinak is 2012 végéig kell elkészülnie.

csgy