A lösz-magaspartra épült Dunaújváros egyik sajátossága a jól kiépített, szakszerű partfal-védelem. Le sem zárult a fél évszázada kiépített partvédő művek felújítása és Római városrész alatti kiegészítése, amikor azzal szembesült 2010 őszén Cserna Gábor, a város újonnan megválasztott polgármestere, hogy veszélyesen megcsúszott az altalaj Táborállás területén és azonnal cselekedni kell.

Amire a 346 millióból jutott

Rendhagyó helyszínen, az Intercisa múzeum II. emeleti Matussné dr Lendvay Márta termében tartotta projektzáró rendezvényét Dunaújváros önkormányzata. Azért ott, mert a városháza „C” szárnya, benne a közgyűlési terem is építési területté vált.
Cserna Gábor polgármester visszaidézte a három éve történteket, amikor szembesült a sürgősen megoldandó táborállási helyzettel. A tűzoltóság elkezdte a kutakból a víz kiemelését, lezárták az területet, melyre gyorsan építési tilalmat rendeltek el, helyszíni fórumokat tartottak, döntött a város közgyűlése albérleti támogatásról, majd pályázat benyújtásáról, melyhez a szükséges önrész (52 millió forint) biztosítását is egyhangúlag megszavazta a testület. A 85%-os támogatást nyújtó pályázat összesen 346 millió forint értékű munkához biztosított fedezetet.
Noha a város folyamatban levő és most elkezdett beruházásaihoz (új kórházi szárny, belvárosi rekonstrukció) képest szerény összegből valósult meg a táborállási projekt, büszke arra, - említette így a polgármester - mert sikerült általa a lakosság életkörülményeit, életbiztonságát megoldani. Azt is megemlítette, hogy épp a napokban kapott köszönő levelet az érintettektől, mintegy száz aláírással.

Az országban egyedülálló módon

A kivitelező Sycons Kft. ügyvezető igazgatója, Szemesy István mielőtt összegezte volna, hogy mi készült el Táborálláson a 346 millió forintból, azzal kezdte mondandóját, hogy miről nem tett említést beszámolójában Cserna Gábor. Arról, hogy mielőtt elkezdődhetett volna a pályázattal államilag támogatott part-stabilizálás, „a város vett egy nagyon mély lélegzetet és az országban egyedülálló módon finanszírozott egy kísérleti projektet. Ez 2011 év elején történt.” A kísérleti projekt eredményei nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy egy olyan terv készülhessen, amely megalapozta az eredményes folytatást.
Vázolta az ügyvezető igazgató azt is, hogy a talajvízáramlás anomáliái miatt következett be a felszínmozgás. Aminek oka az extém csapadékos időjárás és az emberi tevékenység, melynek része, hogy a képződött szennyvizet „elfelejti” elvinni. Ezek bolygatták meg 2010-ben az alsó plató és a szakadó lap környezetét. Akkoriban 40-50 centis vízszintes mozgás is történt.
A műszaki megoldás 3 lépcsőre épült. Az első: a talajvízszint lehető legnagyobb mértékű csökkentése. Ennek kb 60%-át sikerült felszámolni, Részben az alsó lepény alá építettek be vízszintes fúrt szivárgókat, részben az Ivó utcai terület alá. És gyűjtő kavicsoszlopok is készültek ott, ahol átázott talajlencse volt. Mindezzel közel két méteres talajvízszint süllyedést értek el. A talajmozgást kiváltó nyomóerő 60%-át sikerült megszüntetni.

Amit elvégeztek és amit nem

A kivitelezői munka tényszámai az alábbiak: Víztelenítő szűrőcsövek (dréncsövek) kiépítése (32 db); függőleges kavicsoszlopok (ejtőkutak) kiépítése (116 db); Harcsa utcai vápás vízelvezető kiépítése 183 méter hosszban; repedések betömése, partél tereprendezése mintegy 250 méter hosszúságban; az Ivó utca ideiglenes vízelvezetésének kiépítése; Monitoring kutak kialakítása (10 db figyelőkút); 24 db fix mérőpont elhelyezése; az Üdülő sor mintegy 266 méteres szakaszának helyreállítása. Szemesy István vetített képekkel is illusztrálta mondandóját. Közülük néhányat közreadunk.
Szólt az ügyvezető igazgató arról is, hogy a rézsű és az Üdülő sor éle közötti terület mozgása rendkívüli módon lelassult. A 3 hónap alatt 1 – 2 centi nagyságrendű, szemben a korábbi 40 – 50 centivel. Elképzelhető, hogy a további vízkivétel hatására ez megáll. De nem tudjuk biztosan ígérni. Amire nagyon figyelni kellene, az öt-nyolc méter magas függőleges partfalszakasz környezete. Itt az önkormányzat kísérletet tett arra, hogy az kiegészítő rézsűrendezési munkát is végezhessünk ám ehhez az ingatlanok tulajdonosai nem adták hozzájárulásukat. Így erre nem került sor. Ott várható mozgás.

A szakember ajánlásai

Történjenek rendszeres mozgásvizsgálatok és vízszintellenőrzések Táborállás területén.
Fontos a csatornahálózat kiépítése. De bizonyos mozgások elviselésére is képes, korrekt csatornahálózatra lenne szükség, amely 1-2 centi talajmozgás esetén is víztömör marad!
A függőleges partfal-rész átépítése nagyon fontos. Másként az ott levő 10 – 12 ingatlanok értéke nullává fog válni.
Ha nem áll meg az alsó lepénynek (a Harcsa utca és az Üdülő sor közötti terület) az egészen lassú csúszása, akkor esetleg érdemes felszín alatti vasbeton cölöpökkel ezt a lepényt „leszögezni” abba az alsó agyagrétegbe, amelyik nem mozdult meg. Nagyon jól bevált már ez a megoldás Rácalmáson, Ercsiben.

Mi lenne a II. III. ütem?

A múzeumban megtartott rendezvény a Táborállás területén levő mozgásveszélyes partfalak stabilizálása biztosításának I. üteme hivatalos címen szerepelt. Ebből viszont valószínűsíthető, hogy lennie kell folytatásnak. De mi lenne az és mikor esedékes? Kérdésünkre Szendrődi Tibor projektfelelőstől az alábbi választ kaptuk:
A feltett kérdésre csak feltételes módban lehet válaszolni. Egyelőre nem tudjuk, hogy a lassuló mozgás megáll, vagy nem. Ha nem, a Harcsa utca és az Üdülő sor közötti rézsű megtámasztása lehet a folytatás. Ezen kívül a tervrajz tartalmazza ugyanezen a szakaszon kőbordák beépítését ami komolyabb beavatkozás lenne és érintené az ottani ingatlanokat. Illetve a Harcsa utcában egy ugyanilyen megtámasztás történhetne, mint amely az Ivó utcai területet támasztaná meg.
Mekkora költséget képviselne a folytatás?
Csak engedélyezési terv szinten készült el a második és a harmadik ütem. A költségeket viszont a kiviteli terv ismeretében lehet megadni. Kiviteli terv viszont nem készült az elsoroltakra. Azt lehet mondani, hogy a feladat hasonló nagyságrendű lehetne a most zárult projektéhez. Ami ha szükségessé válik, nyilvánvalóan pályázat révén kell az önkormányzatnak megszereznie a költségek
oroszlánrészét.

Csongor György