Nem pusztán egy szabadidős elfoglaltság, hanem egy közösséghez tartozás és egy tradíció folytatása is. Az elmúlt 65 év alatt már a 4. generáció érzi szükségét annak, hogy gyermeke is megtapasztalhassa azt a semmihez sem fogható érzést, mint amikor a csizmák csattanása a színpadon egybeforr a közönség kezének tapsolásával. Próbák viháncolásai, fellépések izgalmai, a gyönyörű ruhák, a felcsendülő népdalok, s az a tudat, hogy azokat a lépéseket ismétlem, amelyeket szüleim vagy nagyszüleim tettek a színpadon. A Vasasban lenni maga a folytonosság.

Egy kis történelem.

Sztálinvárosban Forrai Kálmán vezetésével 1952-ben alakult meg a Vasas Táncegyüttes. Mecénásukról, a Dunai Vasműről nevezték el magukat. A kezdeti próbálkozások a kor szellemének megfelelően, elsősorban a közösségi rendezvények, felvonulások színesebbé tételét célozták. Mindamellett a táncosok saját szórakozásuknak is tekintették az együttesi munkát. Röviddel az alakulás után, 1954-től dolgozott a tánckarral Wünsch László és felesége, Tomcsányi Éva, az ő irányításuk alatt emelkedett szakmai színvonal. „Város született” címmel 1960-ban nagy formátumú táncjátékot mutatott be az együttes, amelynek forgatókönyvét Wünsch László felesége, Tomcsányi Éva írta, zenéjét pedig Borlói Rudolf szerezte.. A következő állomás a bemutatószínház csináló, Péterffy Attila nevéhez kötődik. Vele egy új és eredményekben gazdag időszak kezdődött a dunaújvárosi vasas táncosainak életében.
Fesztiválok és díjak
A lendület a 70-es évekre azonban alább hagyott, 1980 őszén vette át Tóth Jánosné akkori MMK igazgató megbízásából Neuwirth Annamária és Szögi Csaba a közösség irányítását. Mindketten Novák Ferenc és Foltin Jolán tanítványai voltak. A mesterektől tanult, látott tapasztalatokkal, módszerekkel és jókora ambícióval láttak neki az enervált, munkára váró tánckar újjáélesztéséhez és az ekkor már 400 főt számláló utánpótlás megszervezéséhez. A komoly munka meghozta a várva várt eredményt: 1981 őszén Goriziából (Olaszország) az Európa Fesztivál I. díját hozták haza. 1982 nyarán az együttes ismét külföldön mérhette össze tudását a franciaországi Dijonban. A Világfesztivál II. díja (Ezüstlánc) mellett külön díjban is részesítették a tánckart. Az együttes az 1989-es év januári és februári hétvégein tűzte műsorára a 14 előadásból álló második Táncszínházi sorozatát. A táncszínházi produkciókkal a lehetséges összes nívódíjat, együttesi és koreográfusi díjakat „begyűjtötte” az együttes. Mégis valami megváltozott. Az amatőr együttest nem lehetett ebben a formában tovább működtetni, Szögi Csaba hónapokig távol volt az együttestől, mert már teljesen a Népszínháznak, utána pedig a Közép-Európa Táncszínházának élt. Néhány táncost magával vitt, megbontva ezzel a helyi együttes magját.
Az újrakezdés
A talpra állás Rácz Attila (Ciceró) feladatává vált, mert ő volt az a táncos, koreográfus, aki összetartotta a megmaradt együttest. Vezetésével a Vasas Táncegyüttes 1996-ban Thaiföldön és Dijon-ban rendezett fesztiválon képviselte hazánkat és természetesen városunkat. Az együttes 1997-ben több fesztiválon is sikerrel szerepelt, így Portugáliában a XVI. Nemzetközi Folklór Fesztiválon és az olaszországi valgregentinói fesztiválon. Az együttes kiérdemelte Dunaújváros Önkormányzatának legrangosabb kulturális elismerését, a „Pro Culturara Intercisae” díjat. Egészen addig… amíg Dunaújváros Önkormányzatának döntése alapján 1999. július 1-jén, a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza keretében, megalakult „Dunaújváros Táncszínháza”. Tagjai a Vasas új generációs felnőtt táncosai, valamint más együttesektől átkerült profi táncosok lettek. Művészeti igazgató Rácz Attila, munkatársa pedig Skaliczky Andrea lett. A különválás tehát megtörtént, következménye az lett, hogy a Vasas Néptánc Együttes jelentősen meggyengült.

Az MMK igazgatója, Szántó Péter, Neuwirth Annamária szakmai tanácsára kereste meg Halmi Zoltánt és Balogh Edinát. Ők lettek a következő vezetők…”A két kitűnő mester, aki időt és fáradságot nem kímélve dolgozott, elérte azt, hogy 2002-ben a Dunaújvárosi Vasas Néptánc Együttes fennállásának 50 éves jubileumi műsorával fergeteges sikert aratott. Bizonyítást nyert, hogy nekik is sikerült megindítani azt a folyamatot, ami az elődöket a szakmai sikerek magaslataira emelte.

Megtépázva szponzorok nélkül
A vezetőpáros későbbi magánéleti problémáit az együttes is megérezte, így a 2010-es évek a túlélés és a fennmaradás jegyében teltek el, míg Szőke Genovéva - Suplicz Mihály vezetőké nem lett az irányítás. Nekik sem volt azonban könnyű dolguk. A Dunaferr támogatásának megszűnésével, a szponzoráció csökkenésével sem új fellépő ruhákra, sem megfelelő körülményekre, de még csak távolabbi fellépésekre sem nagyon futotta, egy-egy új koreográfia megvásárlására és betaníttatására is alig volt lehetőség, így a szakmai sikerek is érthető módon elmaradtak. Az intézményen belül így a hangsúly a modern táncoké lett, de a Vasas még így is élt tovább.
Segít az alapítvány
Újabb lehetőséget jelentett, hogy néhány elkötelezett szülő és volt táncos támogatásával létrejött 2007-ben a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes Alapítvány, amelynek irányítását Horváth Attila elnök látja el.
Orgovány Zoltán a kuratórium tagja hangsúlyozta, hogy az alapítvány 2007-ben azzal a céllal alakult, hogy a fenntartó szervezetek mellett segítse az együttest. Fő feladatai közül kiemelkedik az együttes utazási, szállási költségeihez való hozzájárulás, segítség a költsége autentikus felszerelések, népviseletek beszerzéséhez-elkészítéséhez. Céljai között szerepel a szakmai továbbképzések, szakirányú továbbtanulást vállalók támogatása annak érdekében, hogy hosszabb távon biztosítva legyen az együttes szakmai, művészeti szintje, és annak növelése. A 2015-ös évben pályázati úton elnyerve, több mint 2.500.000 Ft támogatást nyújtottak! A 2016, illetve a 2017-es évben ez tovább emelkedett, így évenként több mint 4 millió forinttal támogattak minket!
Új lendület
Változást jelentett a Vasas életében, hogy a fenntartó Munkásművelődési Központ vezetője Kováts Rózsa lett. Akinek sikerült forrást szerezni arra, hogy az együttes megfelelő körülmények között dolgozzon. Légkondicionált próbaterem, felújított öltözők állandó foglalkoztatásban dolgozó szakmai irányítók, képzett táncpedagógusok vannak az együttes mellett, s minderre az intézmény a költségvetéséből évente 20 millió forintot szán. Az alapítvánnyal szoros együttműködésben felfrissítették kosztümtárt és újonnan vásároltak csizmákat, már vannak fellépési lehetőségeik is.
A külföldi és hazai sikerek új életet lendületet adtak az együttesnek. A továbbiakban a szakmai fejlődését tartják fontosnak a jelenleg 5 korcsoportban 150 tagot számláló együttesnek. Már most a 65 jubileumi gálára készülnek, amely azt igazolja, hogy a Vasas jelenleg is Dunaújvárosé, mint ahogy Dunaújváros a Vasasé.