Az ünnepi közgyűlésen a Központi Énekkar elóadását követően Cserna Gábor polgármester tartotta meg ünnepi beszédét.

"Egy ilyen ünnepi alkalommal, mint Dunaújváros várossá nyilvánításának hatvanhatodik évfordulója, mindennél fontosabb, hogy emlékezzünk, és a városban lakó polgárok közösségét ünnepeljük. Az ő munkájukat, az ő teljesítményüket, az ő életüket, amellyel felhúzták a falakat, felépítették a várost és otthonaikat, létrehozták és itt tartották családjukat.
Napról napra, hatvanhat éve.

Az ünnep, városunk születésnapjának ünnepe olyan, akár egy mérföldkő: kiemelkedik a mindennapokból, jelzi a megtett utat, biztos irányt mutat.
Összeköt minket az előttünk járókkal és az utánunk jövőkkel, összeköt mindazokkal, akikkel együtt ünnepelünk.

A középkorban volt egy mondás, miszerint „a város levegője szabaddá tesz.”
Ha egy fiatalember meg tudott szökni a földesurától, és becsületes munkát végezve egy év, egy napot eltöltött valamely városban, szabad ember, városi polgár lett. Olyan szabad polgár, aki kézbe vehette az életét, innentől rajta múlott minden.

Ma már más időket élünk, Hölgyeim és Uraim, de várossá lenni minden település minden polgára számára rangot jelent.
Bármely történelmi időben.

Számomra, Dunaújváros Megyei Jogú Város polgármestere számára a város irányítása nemcsak rangot, sokkal inkább feladatot, sőt: küldetést jelent.
Ahogyan „a kis hercegtől” tanultam, tanultuk:
„Embernek lenni pontosan annyit jelent, mint felelősnek lenni.”

Olyan közösség első polgárának lenni, ahol mindenki tudja és érzi, hogy felelősek vagyunk önmagunkért, gyermekeinkért, idős szüleinkért, a családunkért.

Felelősek vagyunk városunkért, annak közösségeiért, hazánkért és a nemzetünkért.
Felelősek vagyunk a jó Istentől kapott talentumokért, melyeket kötelességünk gyarapítani.
Felelősek vagyunk a ránk bízott értékekért, hagyományokért, nyelvünkért és kultúránkért, melyeket át kell örökítenünk a következő nemzedékre.
Felelősek vagyunk jelenünkért és a jövőnkért.

Úgy, ahogyan Wass Albert írta:
„Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség.”

Hölgyeim és Uraim!
Tisztelt Ünneplők!

Büszkén mondhatjuk, hogy ezekben az években Magyarország megújításának idejét éljük. Ebből mindenki kiveszi a részét, így mi, dunaújvárosiak is.
Tudjuk, hogy a politika, a kormány önmagában nem tud építeni.
Feladata az, hogy legyen lehetőség, forrás, legyen háttér, törvény és szabályozás a közösségek fejlődéséhez.

A mi felelősségünk, Dunaújváros Önkormányzatának felelőssége, hogy a kormányzati támogatásból, illetve a magunk erejéből fenntartsunk és éltessünk otthont és vállalkozást, családot és közösséget, hagyományt és kultúrát.
A mi felelősségünk Dunaújváros jelene és jövője, közösségei, polgárai jóléte, fejlődése.

Ennek jegyében elkészítettük Dunaújváros Megyei Jogú Város cselekvési programját. Lefektettük, milyen várost szeretnénk magunknak és az utánunk jövő generációnak.
Megvizsgáltuk, mi a teendőnk a közlekedéssel, a munkahelyekkel, önkormányzati tulajdonban lévő épületeinkkel.
Számba vettük ezek korszerűsítését, esetleges funkcióváltását.

Dunaújváros jövőjét, a fejlődés irányát a „Modern Városok Program”, illetve a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, közismert nevén a TOP-os pályázatok jelentik.

Mindezekből most arról számolok be Önöknek, ahol már túl vagyunk a városlakók számára láthatatlan tervezés, pályázatírás, egyeztetés fázisain, és most már a fizikai megvalósulás következik.

2

A belváros rehabilitációjának folytatása „Zöld város kialakítása” nevet viselő programunk.
Megszépülnek a két Vasmű út közötti és a posta mellett lévő parkok, teljesen felújítjuk a Dózsa Mozicentrum épületét.
A felső Duna-parton az Aratók szoborcsoport és a játszótér közötti területen új járda, megújult közvilágítás, felújított lépcsősor fogja várni az alsó Duna-part irányába közlekedőket.

Újjászületik a Béke városrészben a Napsugár Óvoda és a Makk Marci Bölcsőde, a Technikum városrészben az Aprók Háza Óvoda.

Energetikai korszerűsítésen megy keresztül három iskolánk épülete a Dózsa, a Petőfi és a Vasvári iskolák esetében.

A város útjai közül a Magyar út egy kilométer hosszúságban már megújult, az út további szakaszaira hamarosan sor kerül a Szalki-szigetre és a volt ruhagyár felé vezető utakkal együtt.

A Fejér Megyei Kormányhivatallal együtt alkottuk meg a Dunaújvárosi Járási Foglalkoztatási Paktumot.
Jelenleg 42 szervezettel, önkormányzatokkal, vállalatokkal, oktatási intézményekkel dolgozunk azért, hogy javuljon a térségben a foglalkoztatás helyzete.

Elkészültek a Radari Sporttelep korszerűsítésének kiviteli tervei, jelenleg egyeztetést folytatunk a minisztériummal a támogatás nagyságrendjéről.

A stadion átépítésének 2. üteme kiemelt állami beruházás.
A támogatási szerződést már aláírta a minisztérium, a kivitelezési tervek hamarosan elkészülnek.

A zöld SZTK-val kapcsolatban elmondhatom, hogy e hónap végére kell elkészülnie a kivitelezési dokumentációnak, az épületbe közintézményeket fogunk költöztetni.

Ezt követte a díszpolgári cím átadása..Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése az idei évben a Dunaújváros Díszpolgára kitüntető címet Urbán László, a MOMERT Zrt. vezérigazgatója részére adományozta.

A díjazott méltatása

Urbán László az egri Dobó István Gimnázium után a miskolci egyetemen diplomázott. Gépészmérnökként a Mátravidéki Hőerőműnél helyezkedett el. 1973. június elsején érkezett a dunaújvárosi Magyar Optikai Művek vállalatához. Akkor, pedagógus feleségével öt évet adtak maguknak, hogy megteremtsék az egzisztenciájukat. Tulajdonképpen így kezdődött Urbán László karrierje, aki ma a Momert Zrt. vezérigazgatója és többségi tulajdonosa, és akinek élete összefonódott a vállalat és a város életével.

A budapesti MOM, azaz Magyar Optikai Művek 1973-ban kezdte letelepíteni Dunaújvárosba az óragyártó részlegét. A sorozatgyártás 2 év múlva kezdődött a városban az alkatrészgyártó üzem vezetője pedig ekkor már Urbán László volt. 1976-tól Triumph-Adler írógépeket szerelt össze a gyár német bérmunkában. Ezt a formát elsőként ő vezette be az országban, akár csak a háztartási mérlegek gyártását. Ettől kezdve a cég műszaki vezetőjeként dolgozott a rendszerváltásig.

1989-ben alakult részvénytársasággá a gyár, ekkor nevezték ki a vezérigazgatói posztra, közben pedig folyamatosan bővítették a Momert termékskáláját. Óra, mérleg, floppy, MENKE villanymotor alkatrészek, kávéfőzők gyártása és értékesítése volt a feladat. Nem volt éppen irigylésre méltó helyzetben, hiszen a keleti piacok összeomlása után nem tudta értékesíteni a floppy meghajtókat és a mechanikus órák gyártásának kora is lejárt. Ebben az időszakban jelentős veszteséggel működött a gyár, a létszámot közel a felére kényszerült csökkenteni. Rajta kívül bizony nem sokan láttak esélyt arra, hogy a cég megálljon a lejtőn.

118 évi múlt után 1994-ben végelszámolással megszűnt a budapesti MOM, a MOMERT a többi leányvállalattal együtt az ÁVÜ-höz, azaz az Állami Vagyonügynökséghez került. A privatizáció idejében végül sikerült a csőd szélén álló, jelentős adósságot felhalmozó céget megmentenie a dolgozókból és menedzsmentből összeállt konszernek, amit ezt követően egy amerikai üzlet indított el azon a pályán, hogy a tartozásállomány eltűnhessen.

A változás pedig évről-évre szembetűnővé vált, stabil külföldi piacokat sikerült meghódítani és 1997 óta folyamatosan nyereséget termel a cég. A megtermelt nyereséget mindig a fejlesztésre fordították, így sikerült saját fejlesztő csapatot, önálló szerszámüzemet létrehozni. A technológia korszerűsítésére is több pályázatot nyertek. 2000-ben a Momert a világ első 10 mérleggyártói között szerepelt.

A Momert márka 2015-ben ismét elnyerte a MagyarBrands címet. Azokat a magyar vonatkozású márkákat díjazták MagyarBrands elismeréssel, amelyek a magyar vállalkozások méltó képviselői lehetnek hazánkban és határainkon kívül is. A díjazott márkákhoz kapcsolt értékek olyan kézzel fogható előnyt jelentenek, amely révén növelhető a termékek megbízhatósága, elismertsége.

Az 1967-ben alapított MOMERT Zrt. a kezdetek óta Dunaújvárosban működik, itt találhatók gyáregységei, raktárai és irodái egyaránt. A vállalat teljes egészében magyar tulajdonú. Urbán László alapító tagja volt annak az elnökségnek, ami a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamarát létrehozta, végig kitartott a megbízható munkaerő fejlesztésében, Dunaújváros innovációs lehetőségeiben. Az idén 50 éves fennállását ünneplő Momert Zrt. humánerőforrás bázisát stabilan megőrizte az évtizedek alatt, felelősségvállalása pedig mindvégig kiterjedt a helyi kulturális nagyrendezvények megvalósítására, támogatására is. Rendkívül jó kapcsolatot ápol mind a helyi, mind a térségi nagyvállalatok vezetőivel, tanácsaira számíthatnak partnerei.

A több száz főt alkalmazó vállalat, a MOMERT Zrt. dinamikusan felfelé ívelő eredményei Urbán László következetes vezetői magatartásának, kiemelkedő szakmai munkájának, emberi és erkölcsi magatartásának köszönhető. 1978-ban Kiváló Dolgozó elismerést, majd 1981-ben Kiváló Munkájáért díjjal jutalmazták, majd 2000-ben Fejér megye legjobb vállalkozójának kijáró „Év Vállalkozója” díjjal ismerték el példaértékű tevékenységét.

Urbán László magas szakmai színvonalon végzett tevékenységével, maradandó érdemeket szerzett, elősegítette Dunaújváros értékeinek gyarapí¬tását, öregbítette jó hírnevét. A több évtizedes példaértékű szakmai tevékenységének elismeréseként, Dunaújváros MJV Közgyűlése a Dunaújváros Díszpolgára kitüntető címet Urbán László vezérigazgató úr részére adományozta.

A méltatásban elhangzott: