Pedig a hatvanéves város kétharmadnyi múltja tiszteletet parancsoló – fűzte tovább gondolatait városunk egyik legismertebb történetírója, aki ezúttal a köz- és kereskedelmi vendéglátás történetét dolgozta fel „Babgulyás, ezüstkanállal” című kötetében.

A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara szervezte a „Lapok a vendéglátás történetéből” alcímmel megjelent kötet szeptember 5-i ünnepélyes bemutatóját. A rendezvény azzal is magára hívta a figyelmet, hogy azt – a megszokottól eltérően ezúttal - ebédre időzítették, s nem másért, mint azért, mert a kötet címe azt diktálta, s mivel a vendéglátók ezúttal is vendég láttak. Sőt, ha tovább bonyolítom, ezúttal az egykori vendéglátókat vendégelték meg. Segített visszarepülni az időben a korhűen felújított Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza enteriőrje mindazoknak, akiket oda vonzott a kötet megjelenésének híre. Ötvenes évek hazai zenei válogatásával, archív sztálinvárosi fényképekkel és az itteni vendéglátáshoz kapcsolódó relikviák fotóival várták a vendégeket.

- A gyár és a város fejlődése magával hozta a köz- és kereskedelmi vendéglátás kialakulását. A városépítésre érkező több ezer ember ellátásáról és elszállásolásáról kellett gondoskodni, ami az akkori kaotikus állapotokban nem volt egyszerű. Pionír munkát végeztek azok a politikai nyomás alatt dolgozó vezetők, akik megteremtették ennek feltételeit. Közülük többnek a neve felkerült a Béke étterem falán lévő emléktáblára. Olyan „nagyágyúk” vettek részt a város vendéglátásának kialakításában, mint Gundel Ferenc, vagy Hauer Ernő. Természetesen egyikük sem, mint jó néhány más vendéglátós, önszántából jött Sztálinvárosba. A könyv időutazás a város gasztronómiájában, akkor, amikor manapság a zacskós ételek világát éljük, és már a babgulyás és az ezüstkanál sem igazi…- gondolatokkal ajánlotta az elkészült művet Bakonyi Ferenc a megjelentek figyelmébe.

A kétharmad és egyharmad az egész

Miskolczi Miklós megköszönte a kötet elkészültében közreműködők népes táborának munkáját, különös tekintettel Szabó Gyuláét és a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamaráét. A kötet szerzője nem feledkezett meg a támogatókról sem. Köszönetét kiterjesztette mindazokra, akik az elmúlt hatvan évben munkájukkal írták a vendéglátás dunaújvárosi történetét: - Az utóbbi időben azt tapasztaltam, mintha zavarban lenne a város, ha a múltjáról esik szó. Mintha szégyellni való lenne az, ami az elmúlt első negyven évben történt. Egy tradícionális város könnyen kiradírozhatja a történelméből azt a harminc, negyven évet, amit nem szeret, de Dunaújváros hatvan évének, az a negyven év, több mint kétharmad része. Az a kétharmad igencsak tiszteletet parancsoló. Ne próbáljuk a múltat eltörölni, mert ez egyszer-kétszer már nagyon-nagyon nem sikerült. Sokkal inkább jól tesszük, ha a latin bölcsességhez ragaszkodunk, mi szerint az élet a történelem tanítómestere, s ebbe a tanításba beleillik az elődök tisztelete, azoké, akik egész életüket, hitüket beleépítették a város falaiba, akik hitték, hogy jót tesznek. Az utódoknak meg kötelessége és joga is megismerni ezt a múltat – mondta Miskolczi Miklós.

A teljesség igénye nélkül

A Béke étterem megnyitásának 60. évfordulóján - az épület Május 1. utca felé néző, külső falán - emléktáblát avattak, amelyet Králik Gyula, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke leplezett le. A dicsőségtáblára felkerült: Árvai László, Baján László, Bencsik Katalin, Grábics Gyula, Halász József, Kertész Alfréd, Kovács József, Kreskai Zoltán, Mizsei Józsefné, Mohai Miklós, Rosta Gyula, Sipőcz János, Sonyák Béláné, Szabó Gyula, Szörényi Ferenc neve. Ők azok, akik sokat tettek Dunaújváros vendéglátó-kultúrájának megteremtéséért, és a sor természetesen ezzel nem ér véget...

Szociográfia, mentés másként

A város történetének új megközelítésű feldolgozása képet ad a szocializmus természetéről, a háború utáni gazdasági és társadalmi változások átpolitizált világáról. Az üzemi és vendéglátás sztálin- és dunaújvárosi története több tekintetben egyedülálló, éppen ezért érdemes megismerni mind a szakmabélieknek, mind pedig a laikusoknak.
A szerző mindjárt a könyv elején köszönetet mond Mohai Miklósnak, aki az általa gyűjtött adatokat egykor átadta a Kereskedelmi és Vendéglátó Múzeum levéltárának. A képek Mohai Miklós levéltárban elhelyezett hagyatékából, Békési Györgytől és más magángyűjtőktől származtak. A kötet olvasószerkesztője Munkácsi Imre, a lektorálás Králik Gyula és Szabó Gyula nevéhez fűződik. A kiadvány tervezési, grafikusi munkáit, a borítótervvel egyetemben Várnai Gyula végezte. Készült a TEXT Nyomdaipari Kft-ben, Dunaújvárosban. Felelős vezető: Knyihár Lajos. Kiadó a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara. Felelős kiadó: Dr. Markovics György.
A kötet a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamarában (Latinovits utca 10.) 2000 forintért megvásárolható.

Szente Tünde