1964. XI. 9.

OMFB értekezlet.

Sebestyén Jánosmegnyitja az ankétot, utána

dr. Kopácsy ismerteti a szakadópart topográfiai, geológiai helyzetét, a part és a város kapcsolatát, a károkat és hogy miket kell tenni.

A löszpart több száz km – en húzódik a Duna mellett és szakadóparttal – 40-50 m magas - csatlakozik a parthoz.

Csúszások eddig is voltak, az idei volt a legveszélyesebb. A felépítés: felül lösz, alatta iszapok, agyagok, homokok.

Két rétegszelvényünk van. Hullámos plató, amelyik törmeléklejtővel csatlakozik a Dunához.

Érdekessége, hogy nyomás alatti talajvíz is van benne. Ez rétegvizekben tör elő, sőt a Duna alatt is kell legyenek források.

Az omlások károkat okoztak: radari épületek, vízkiemelés, kikötő (radari) stb.

Mik a veszélyeztetett létesítmények?

Vízkivétel

Később a város szélső házsorai, szennyvíztelep.

Kétféle a mozgás: lassú - hirtelen

Eddig sokan vizsgálták a körülményeket. Ezek a tanulmányok:

1./ Város telepítése során MTV tan.

sziv. tp, Vasmű, város biztonsága.

2./ Vízrendezés a várostól nyugatra

3./ Tervek a szivtp biztonságfokozására. Városi 800 m es partszakasz stabilizálása . Lecsapolás Ny-ra a várostól.

4./ Szakbizottság a Város és OT részvételével a múlt évben. Javaslat is készült.

5./ Csúszás után a Korm. biz mellett szakbizottság is közreműködött. Ez vonta be a Duna

rendezését is

A szakbizottság 2 irányban dolgozott

a/ vízellátás biztonság

b/ preventív intézkedések

A szakbizottság a szakadópart biztonságát vizsgálva az okokra a köv.-t mondja.

A lösz, agyag, iszap szárazon erős kohéziójú. Veszélyes, hogy a talajvíz depresszióval áramlik a part felé és ha még hozzá meg is duzzad, a víznyomással megemelkedett talajvíz ill eltoló erő a

talajt átitatja (kohézió → 0)

felhajtó erő (ellensúlyt csökkenti)

Az idén tavasszal történt csúszás oka is ez volt. Térszint alatti hidraulikus talajtörés történt, a talaj mint buzgár benyomult a Dunába. Miután a főok a talajvíz emelkedés, ennek okát kell keresni. 3 ok van.

1./ Beszivárgó talajvizek a várostól Ny-ra

2./ Talajvízszint ↑ a város alatt, mert

a/ a létesítmények adnak visszaduzzasztást

b/ közművek vízeresztése

c/ rendezetlen terepről is van beszivárgás

A kultúra alapján természetesnek kell mondani, hogy a talajvíz emelkedik. Nem szüntethető meg. Kecskeméten is van.

Az emelkedés független a Ny-i résztől is. A baj a forrásoknál van. Csökkenteni kell mindenképpen a talajba beszivárgó víz mennyiségét.

Vasmű talajvízszint növekedési térkép. Van 8 – m-es is.

Védekezés módja: talajvíz visszaduzzadást meggátolni.

Ez úgy történik, hogy a talajt szivárgóval, forrásfoglalással, táróval szárítani kell. Tárókkal a talajvizet össze kell fogni, de a parttól hátrább. Az így kiszárított tömb megtámasztja a hátsó részeket.

Másik mód, hogy a talajt lépcsőben lerézsűzzük. (Rézsű stabilitás)

Eddig elfogadott javaslatok vannak.

Kérdés: Kell-e szoros kapcs. a vasmű és a Duna között. (Vízigény csökkentés)

Ha távlati fejlesztés kell, tehát a vízigény ↑ új vízkivétel kell.

Javasolt intézkedések:

1. Dunaszabályozás, part elvitele beljebb

2. Part lerézsűzése

3. Forrásfoglalással a téli befagyást megszüntetni.

4. Talajvízszint észlelő kutakkal figyelni a tárók, szivárgók víztelenítő hatását.

5. A várostól Ny-ra levő vízfolyásokat rendezni. Ezzel együtt a közművek vízveszteségét csökkenteni.

6. Partszakasz terhelés csökkentése is érdekes, továbbá ép. ügyi előírások az építkezések határvonaláról.

A fenti intézkedések kb 350 mió Ftot igényelnek. 5 – 7 év alatt volnának elvégezhetők.

Vasmű által teendő intézkedések

(Réti Vilmos)

A megépített rendszerről, tapasztalatokról beszámol, kritikát gyakorol a vízellátásról.

A mennyiséget (Dunai vízkivétel) az Erőmű határozta meg, nem a kohászati üzemek.

Ezért elvetették a recirkulációt.

Az erőmű vizét adták a kohászati üzemeknek.

Mégis van recirkuláció: kokszoló

Nem egészen következetesen hajtották végre.

A gáztisztító recirk.-ja félig kész.

OK volt: a hűtőtornyok permetezik a vizet, rossz a talajra.

Kritika: nem gazdaságos. (KGMTI tanulmánya alapján).

E szerint a recirk. A frissvízzel szemben 16 – 80%-ot jelentene, attól függően, hogy kell-e hűtés után szűrni stb.

Ma tehát 20 – 84%-os többletköltséggel dolgoztunk.

Ma a kialakult helyzet miatt nincs víztakarékosság. A nagy költséget a Dunáról való felemelés jelentette, fent már nem kellett takarékoskodni.

Pl. a nagykohónál 50 – 90%-kal több víz fogy az előirányzatnál.

A hengerműnél is #m állás is van, a víz azért csak tovább folyik.

Azok az intézkedések, melyekkel víztakarékosság céljából bevezettek, nem hatékonyak. Pl. Acélműi elgőzölögtetés a DV vízköltségében nem jelentkezik, mert a víz a platón van, bár az Acélműi intézkedés jelentős.

Az 1 to acélra felhasznált víz 8x több mint ott, ahol a vízzel takarékoskodnak.

Diósgyőrött és Ózdon 20 – 30 m³/to acél vizet használnak, a DV ben 160 – 180 m³ víz fogy. Ez nem szükséges!!

A fentiek azt mutatják, hogy noha van bőven víz a platón, de a sziv. telepek kiesése katasztrófát jelenthet.

A biztonság csak abban áll, hogy elektromos kiesésre van tartalék. Sajnos – vízmennyiség-tartalék nagyon kevés. A 12000-es medence alig jelent tartalékot. Az üzemeknek alig jelentett biztonságot.

A turbofúvók csak friss vízzel láthatók el még ma is. Parti víz kiesése azonnal a kohók leállását jelenti.

Hiába vagyunk víz mellett, a Vasmű vízellátási biztonsága nincs meg.

A vízminőség is kérdéses. 1960 óta van a hengermű üzemben, ennek problémái felvetik a vízminőség és hőfok kérdését is.

A KGMTI 1963 – ban tanulmányt állított össze. Ez bejelenti, hogy a Vasmű fejlesztésével a vízellátás fejlesztését is meg kell oldani, elsősorban a recirkulációval. Erre jó példa volt az idei partfalszakadás. Ez a Vasmű életében jelentős volt. Két ok:

a./ partfal állékonysága

b./ felvetendő a „ha mégis”, azaz mit kell tenni, ha mégis mozgás lesz. DV biztonság!!! Mi történjék a vasművel, ha a part és üzem között megszakad a kapcsolat.

Ezért a DV már a tavasszal enyhíteni próbálta a veszélyt.

1./ A platón nagyobb víztartalékot kívántak képezni. Revésvízülepítő bekötve a 12000-esbe. Ez 50%-ot jelentett (18000 m³ víztartalék)

2./ A kohók hűtővizeit is visszatartották, bevezetve (2000 m³) a 12000-be.

Ezen vizeket a turbofúvók kondenzátorain nem tudták nyomás hiányában átvezetni.

3./ Ezeknél jelentősebb a pszichés változás, ami a dolgozókban végbement. Új szemlélet. Sokan rádöbbentek arra, hogy a vízellátás szempontjából nem az erőmű, hanem a kohászat az elsődleges.

Ebből jön, hogy a recirk kérdése is sokkal jelentősebb a vasműben.

Milyen intézkedéseket kell tenni a Vasműben?

A közvetlen teendők össze vannak állítva. A távlatok szempontjából tovább kell menni. A mai és jövőbeni – város + vasmű – ipari és ivóvízellátása a fontos.

A kohászati üzemek vízigénye a fontos. Az erőmű egyre inkább gőztermelő erőmű lesz! Azáltal vízigénye csökken, az üzemeké nő. Megfordul a helyzet rövidesen! A kohászat lassan több vizet igényel mint az erőmű. DV szerint az üzemek növekvő vízigényének megoldása nem sziv tppel de recirk. val oldandó meg.

Becsült adatok:

A vízigény 1970 – re 15 ezer m³/ó lesz.

(Vasmű + egyéb fogyasztók).

Ez fedezhető a sziv tp-eken

Recirk. rendszerekkel a frissvíz igény – az erőműtől eltekintve – 4,5 em³ lenne, azaz 1 szivattyú elláthatja.

Ebből 1500 már nem a DV-é, hanem az egyéb idegen fogyasztóké.

1980-ban – feltételezve a fejlesztést – a vízigény 30 – 40 e m³ lesz (Még nem ismert célok miatt) Ezen belül a frissvíz igény 10 – 15 e m³, amiből 6000 nem a DV-é, hanem a Papírgyár, Szalmacell stb.

Mindezen igény a meglevő sziv. telepi kapacitásokkal fedezhető.

Ma már újabb fogyasztóként jelentkezik a mezőgazdaság. Meg is valósult egy fürt.

Szabad-e ## idegen fogyasztókat ## vízrendszerről ellátni amikor a DV a saját frissvízigénye csak ⅔-a az összesnek, még a mg-i fogyasztás nélkül.

A DV még fontosnak tartja a házon belüli víztakarékosságot. Pazarlás megszüntetése.

A tennivalók között felvetendő, - erről ég nem beszéltek – a vízminőség.

A recirk megvalósításával a minőség várhatóan javul. Hőfok nagyobb lesz, de állandósága miatt kedvezőbb lesz.

Fel kell még vetni az ivóvíz minőségű hűtővíz igényt is. Egyre több ilyen igény jelentkezik. Foly. öntőmű, hengerműnél. Az egész területen óriási probléma az ivóvízellátás is. Ennek megoldását is célul kell kitűzni. Igénye:

1970 – 80 között a város igénye 1500 m³/ó, amibe a Vasmű igénye nincs benne. Ez is elég komoly! A városban egyéb üzemek is létesülnének (élelmiszer), amely ugyancsak ivóvízigényt jelent. Az ivóvíz fővezeték helyzete sem mondható biztonságosnak.

A perspektív feladathoz tartozik a visszafolyó – szennyvizek – problémája. A Vasmű sok mió Ft kártérítést fizetett már. A halak némák, de ha kiabálni tudnának hangos lenne a Duna völgye.

A jövőben a vegyi szennyeződések várhatóan növekedni fognak. Ez nem kívánatos.

A III. vízmű problematikája is érdekes lesz. Ehhez a DV szempontját hozzáadja.

A jövő vízfogyasztás nem tenné szükségessé sziv tp-i kapacitás növelését.

Indoklása biztonsági okokból történik. Hiszünk-e a geológusoknak? Mozog-e a fal? Ha stabilitása nem megbízható, kell foglalkozni a III. tp-pel.

Ezzel szemben

kapacitása város is?!

rendeltetése /

biztonsági vagy üzemszerű volta

volna komolyan megfontolandó.

Ma még nem lehet eldobni a másik két telepet.

∑ A vasmű fejlesztését a vízellátással együtt szabad csak megvitatni.

__________ . __________

(Folyt. köv.)