Dr. Bognár László főiskolai rektor a házigazda szerepkörében megjegyezte, hogy irigykedésre is okot adhat a győri, kecskeméti felsőoktatás helyzete, hiszen mindkét felsőoktatási intézmény jövője biztos az Audi, illetőleg a Mercedes fejlesztéseinek köszönhetően. Dunaújvárosban ez nem áll fenn, bár nyolc jelentős cég veszi igénybe a mi főiskolánk nyújtotta lehetőségeket. Dr. Belinda Károly, a Kecskeméti Főiskola dékánja – előadásában – válaszolt erre a gondolatra, amikor felvázolta a járműiparhoz – is – kapcsolódó felsőoktatás országon belüli elhelyezkedését. Dunaújváros, elhelyezkedését tekintve, éppen beleillik ebbe a körbe. Mert amíg Kecskemét a műanyagok technológiájában profi, Borsod a mechatronikában, Győr a motorok tekintetében, Veszprém az üzemanyagokkal, kenőanyagokkal foglalkozik intenzíven, nincs profilgazdája a felületkezelésnek. De lesz! Így a gyors válasz dr. Kadocsa László dunaújvárosi rektorhelyettestől: épül az új szárny új laborokkal, amelyek felületfizikától a fémtanig felölelik a kérdéses területet.

Csodát említett több megszólaló is. Ilyen még nem volt, hogy többen protekcióért folyamodtak dr. Bognár Ferenchez, Králik Gyulához, a helyi kamara elnökéhez: tegye lehetővé részvételüket a konferencián! Már ez is siker. Cserna Gábor polgármester is sikerként könyvelte el a kitapintható érdeklődést kamara kezdeményezésére megalakult Platform és a Danuwin iránt, elismerve az összefogás sikerét ami megnyilvánul a konferencia iránti érdeklődésben is, majd utalt az új Széchenyi terv által megragadható lehetőségekre-

Valerij Naumenko, az ISD Dunferr Zrt. vezérigazgatója mind a sajtótájékoztatón, mind előadásában kiemelte azt a különbséget, ami a kohászat és más iparágak között jelen van. Nagyságrendekkel kisebb az Audi szállítási igénye (tonnákban kifejezve), más cégeknél akkor is eltörpül fontos alkatrészek fuvarköltsége, ha repülőgéppel szállítják azokat. A Dunaferr viszont magyar bajnok ebben a tekintetben, hisze évi 5 millió tonna áruforgalmat bonyolít le, a termékei költségének 30%-a szállítással kapcsolatos kiadás. Ezért is szeretné megérni azt a napot, amikor eljut a Dunához az időnként emlegetett széles nyomtávú vasútvonal. Mivel a vasmű oroszországi technológián, kurszki, krivoj-rogi ércszállításon alapul, a széles nyomtávú vasút dunai végpontja nem lehet máshol, mint Dunaújvárosnál. Őrültség, hogy az áruszállítás 47%-a közúton történik – jegyezte meg közbevetőleg. A jelenlegi kikötő kapacitása 50-60 százalékos kihasználtságú. Felesleges pénzköltésnek véli új kikötő tervezését és építését, hiszen azt a tervezett kapacitást bővítéssel kisebb költséggel meg lehetne oldani. Igaz, tisztázni kellene a jogi feltételeket, ha befogadnák a közforgalmú funkciót.

A Dunaferr stratégiájáról szólva megemlítette, hogy – környezetvédelmi megfontolásból – nem tervezik az üstmetallurgiai fázis fejlesztését, ugyanakkor növelni kívánják a gyártott termékek palettáját, a meleghengerműi kapacitás 60%-os bővítését, a fémbevonó kapacitás növelését, a melegen hengerelt szalagok darabolás-bővítését, egy új kokszolóblokk építését és erőműi fejlesztést.

A stratégiánál maradva nem kellően kiaknázott melléktermék a hulladékhő. Sem pénz, sem technológia nincs arra, hogy a termelésbe vissza lehessen juttatni ezt a hőt, ugyanakkor szívesen átadnák térségi hasznosításra. Ipari hulladék a salak, amit deponálnak is, útépítés céljára értékesítenek is. A kommunális hulladék energetikai hasznosítása is megoldásra váró ügy, amit a szinergia elvét alkalmazva lehetne a térség számára megoldani.

A Dunaferr Magyarországon a legtöbb (jelenleg 7651) munkavállalót foglalkoztató cég, ahol gyárkerítésen belül dolgozik mindenki. A Magyar Posta például több embert alkalmaz, de szétterítve az egész országban.

A „problémafelhordásban” talán Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara járt az élen. Előadásában adatok sokaságával igazolta, hogy hazánk az utóbbi években távolodott kissé az unió átlagától a remélt felzárkózás helyett. Veszteségeink fő okának az import kitettség tényét, de leginkább a 30 százalék körüli árfolyamveszteséget tartotta. A gyengébb forint a gazdaság számára előnyösebb lenne. Erőforrásaink további 4 – 5 százalékát viszik el a kamatterhek. A földgáz indokolatlanul magas hazai árát is a gazdaság akadályozó tényezői közé sorolta, majd megemlítette, hogy egyes külföldi bankok 3 év alatt kitermelték a vételárát magyarországi bankfiókjuknak! Az anomáliák közé sorolta a szakképzés visszásságait, közte az elmélet túlsúlyát és a gyakorlati képzés rövid idejét és gyenge teljesítményét. Holott a cégeknek „hadra fogható” szakemberekre lenne szükségük. Jellemző a helyzetre, hogy az iskolákból kikerülő diákok harmada nem tud elhelyezkedni. Szükségtelen például textilipari képzést fenntartani, ha tanult szakmájában mindössze egy-két végzett fiatal helyezkedik el.

Szinte rímelt Parragh László állítására az amit dr. Szikla Zoltán, a Hamburger Hungária Kft. ügyvezető igazgatója mondott. Ő - nem is tagadta - egy papírgyártó cég szemüvegén át nézte és értékelte a hazai gazdasági környezetet. Bevezetőként megemlítette, hogy Magyarországon (a kis tételben speciális papírokat előállító diósgyőri gyárat leszámítva) ma már csak Dunaújvárosban van papírgyártás. Az alapanyag 52%-ban hulladékpapír. Az erdőket féltőket ez talán megnyugtathatja. Hazánkban az erdőállomány az új telepítéseknek köszönhetően megduplázódott. Évente hatszázezer tonna papírt állít elő a Hamburger Hungária Kft. ami 67 milliárd forint termelési értéknek felel meg. Az új gyár 70 milliárd forintba került. Mégis előállhat olyan helyzet, hogy érdemesebb lesz bezárni a gyárat, mint tovább működtetni! Az ok egy ausztriai papírgyárral összehasonlítva a jóval alacsonyabb hozam. Ugyanakkora mennyiségű orosz földgáz Ausztriában 19,1 euró, nálunk 27,7 euró! Létezik Magyarországon is energiatőzsde, ám ahhoz a gyár nem tud hozzáférni. Valakik (nem nevezett meg konkrét céget) lekötötték a teljes mennyiséget. A forint/euró árfolyam aránytalansága is szerepelt az igazgató felsorolásában. Szerinte egy 33%-kal gyengébb forint lenne a reális. Gond még a magas kamatszint és az is, hogy a hulladékpapír jelentős részét importból kell beszerezni. Míg az unióban a hulladékpapír begyűjtésének aránya 70%, nálunk csak 53%.

A dunaújvárosi cégek nem mindegyike ennyire borúlátó. A Hankook Tire Magyarország Kft. kommunikációs menedzsere imponáló adatokkal támasztotta alá, hogy a dél-koreai cég jól prosperál, évről évre jobb termelési adatokat mondhat a magáénak. Magyarország logisztikai szempontból nagyon jó hely, itt gyártott termékeik 98%-át exportálják. A magyarázat: gumiabroncsot vízi úton érdemes szállítani súlya és térfogata miatt. Ázsiából viszont a vízi út 45 nap. Magyarországról viszont 5 napon belül kiszolgálhatók az európai vevők. A cég magyarországi beruházásának második üteme rövidesen befejeződik. Még kétszáz munkavállalót vesznek fel. Tervezik a teherautóabroncs-gyártást is, ami a fejlesztés harmadik üteme lehet.

A Paksi Atomerőmű Zrt. bemutatására Süli János vezérigazgató-helyettes vállalkozott. Ebből két konkrétumot érdemes kiemelni. Mint ismeretes, a Parlament elvi döntést hozott két új energiatermelő blokk telepítéséről. Az előkészítés fázisa tart még. A két, 60 éves időtartamra tervezett 1000 - 1000 MW-os blokk a mai számítások szerint 2022-ben és 2025-ben léphet be. A mai ismeretek szerint az atomerőművekben termelt villamos energia a legolcsóbb, ami az egész magyar gazdaság számára előnyt jelenthet.