Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése a Fejér Megyei Bíróságra 2 fő ülnököt és 1 fő pedagógus ülnököt, a Munkaügyi Bíróságra (ennek székhelye: Székesfehérvár) 7 fő ülnököt, a Dunaújvárosi Városi Bíróságra 25 fő ülnököt és 5 fő pedagógus ülnököt választhat meg.

Ülnöknek az a büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár választható meg, aki a 30. évét betöltötte, de 70. életévét nem érte el.

Az ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel és választójoggal rendelkező magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok és a társadalmi szervezetek - kivéve a pártokat - jelölik.

A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei jelölik.

A munkaügyi bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdek-képviseleti szervei jelölik.

A jelölt a jelölés elfogadásáról írásban nyilatkozik. A jelöltnek hatósági (erkölcsi) bizonyítvánnyal igazolnia kell büntetlen előéletét. E bizonyítvány a Magyar Postánál beszerezhető formanyomtatványon (3.100 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében) igényelhető.

A jelöltséghez szükséges formanyomtatványok Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában (2400 Dunaújváros, Városháza tér 1.) a „B” épület I. emelet 123-as irodahelyiségében szerezhetők be.

A hiánytalanul kitöltött formanyomtatványokat és az erkölcsi bizonyítványt 2011. április 8-ig lehet eljuttatni az ügyintézőhöz.

Cserna Gábor polgármester a bírósági ülnökválasztás megszervezésével dr. Kovács Zoltán osztályvezetőt bízta meg. Ő válaszol az esetleg felmerülő kérdésekre a 25/412-211-es telefonszám 359-es mellékén, a kovacszoltan@pmh.dunanet.hu e-mail címen. Az osztályvezető személyesen a polgármesteri hivatal „B” épület I. emelet 125. sz. irodahelyiségében érhető el.

Az ülnökök jogai, kötelezettségei

Az ülnöknek az ítélkezésben a hivatásos bírákkal azonos jogaik és kötelezettségeik vannak.

Az ülnökök a megbízatásuk időtartama alatt nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet sem folytatnak Az országgyűlési képviselői megbízatás, az önkormányzati képviselő-testületi tagság politikai tevékenységnek tekintendő. Nem politikai tevékenység a munkavállalói – szakmai, érdekvédelmi – szervezetben való részvétel.

Az ülnököt az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekménye tekintetében az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4. §-ában meghatározott tartalommal mentelmi jog illeti meg.

A megválasztott ülnöknek bírói esküt kell tennie.

Az ülnököt a bíróság elnöke hívja be és osztja be az ítélkező tanácsba. E tisztsége gyakorlásának idejére az ülnököt a Bjt. 128 § rendelkezései szerint átlagkereset, illetőleg tiszteletdíj illeti meg, amelyet a bíróságok költségvetésükből térítenek meg.

Joga az ülnöknek, hogy a behívásáról legalább egy hónappal korábban értesüljön, illetve, hogy kérésére, fontos okból a bíróság elnöke elhalaszthassa a működése megkezdésének időpontját.

Az ítélkező tanácshoz beosztott ülnök joga, hogy a tárgyalandó ügyek tény- és joganyagát megismerhesse, arról őt az ítélkező tanács elnöke tájékoztassa.

Az ítélet meghozatalát megelőző zárt tanácskozással kapcsolatos tanácskozási titok megőrzése az ülnök számára is kötelező. Ez vonatkozik a szolgálati, illetve az államtitokra is.

A bírósági ülnök alapvető kötelezettsége – csakúgy, mint a hivatásos bírónak -, hogy a Magyar Köztársasághoz, annak Alkotmányához h legyen, lelkiismeretesen járjon el, és mindenkor tanúsítson a tisztségéhez méltó magatartást.

Az ülnökökre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény tartalmazza.