A legrangosabb hazai építőipari elismerést, az idei Építőipari Nívódíjat rehabilitáció kategóriában, valamint a XII. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj második helyezését is a Dunaújvárosi Főiskola A-épület és városi park együttesének ítélte a szakmai zsűri.

A díjátadón a FIABCI Magyar Tagozata javasolta, hogy a Dunaújvárosi Főiskola campus-fejlesztési pályázata vegyen részt a FIABCI Prix d’ Excellence pályázatán, ahol a világ legsikeresebb ingatlanfejlesztéseit választják ki.

Az 1951-ben alakult FIABCI napjainkra a legnagyobb ingatlanszakmai szövetséggé vált. A szervezet 56 tagországban működik és a világ számos neves ingatlanszakértőjét tömöríti magába – ezáltal egy teljes mértékben globális ingatlanszakmai hálózatot alkot.

A FIABCI minden évben megrendezi a Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatot (Prix d’Excellence), amelynek célja a legsikeresebb ingatlanfejlesztések kiválasztása és megjutalmazása. Az elbírálás fő szempontja a FIABCI alapelveinek megfelelően az, hogy „az adott ingatlanfejlesztés mennyire szolgálja a társadalmi érdekek érvényesülését”, vagyis nem az épület nagysága, a tervezés illetve a kivitelezés minősége az elsőrendű szempont, hanem az, hogy a megvalósult létesítmény hogyan javítja az adott település lakosainak életkörülményeit, ellátását, valamint mennyire elégíti ki a felhasználó igényeit. Éppen ezért a díj elnyerése egy igen jelentős eredmény.

De már az sem jelentéktelen értékítélet, hogy a FIABCI magyar tagozata javasolja a Dunaújvárosi Főiskola campus-fejlesztés nemzetközi pályázaton való megmérettetését.

A campus-fejlesztés építészeti terveit Rombauer Gábor vezetésével a Térműhely Kft. készítette, a generál kivitelezést pedig a Strabag MML. Kft. végezte.

%%%%%

Néhány mondat az Építőipari Nívódíj Pályázat 2010 értékelő szövegéből:

„Az a dunaújvárosi beruházás-sorozat, amely nyomán egy elhanyagolt technikumi épületből és leromlott ipari környezetéből egy évtized összehangolt fejlesztései nyomán valódi felsőoktatási negyed, igazi campus és szerethető városi környezet jött létre, sok tekintetben szolgálhat példaként, sikere tanulságos”.

”A mintát követendőnek tartjuk az építési feladat, a program gondos megfogalmazása, az intézményi, városrészi és városi érdekek összehangolása miatt”.

”A gazdaságossági elvek szigorú megvalósítása miatt, hiszen az összedőlő szocialista ipar felhagyott létesítményeinek ésszerű megtartásával/ átalakításával alacsony fajlagos beruházási költségű, olcsón üzemeltethető épületsor jött létre”.

„A környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása miatt, hiszen e barnamezős beruházásban valódi építési/ipari műemlékek híján is a megőrzött természeti, épített értékek, épületszerkezetek jelentik a környezetalakítás legkarakteresebb elemeit, a revitalizáció ökológiai lábnyoma minimális”.

„Végül, de nem utolsó sorban a létrejött együttes építészeti minősége okán, ami különösen azok számára tűnik hihetetlennek, aki az örökölt, szlömös, nyomasztó „épületvagyont”, illetve az erősen kötött telepítési adottságokat ismerte”.

„Az a beruházás-sorozat tehát, amely a Dunaújvárosi Főiskola önállósodásával, illetve a környezetében álló - főleg ipari - épületek funkcióvesztésével kezdődött, gyökeresen átalakította a városrészt”.

„A változások motorja a felsőoktatás bővülése volt, így az oktatási, szállás jellegű és szabadidős funkciók mennyiségi és minőségi elvárásainak radikális növekedése. Természetesen nem elhanyagolható indikáció volt a program megfogalmazásában a városi terek, utcák kritikán aluli állapota”.