Szervezetten, csoportosan sem egyszerű bejutni a gumiabroncs-gyártás műhelyeibe. Ám ha minden rendben volt – a HÍD Egyesület szakmai klubjai ezt előzetesen elrendezték – udvarias fogadtatásban és tájékoztatásban részesítették a majd ötven fős csoportot.
Sang Il Lee ügyvezető igazgató többek között ismertette a dél-koreai cég alapításának, fejlesztésének legfontosabb fordulópontjait, az ötödik (az egyetlen európai gyáruk) alapításának mozzanatait és azt, hogy a cég ma a hetedik legnagyobb gumiabroncs-gyártó a világon termelési kapacitását tekintve. A Hankook Tire és annak magyarországi gyára nem, vagy alig érezte meg a jelenkori gazdasági világválságot. A jövőbeni terveket vázolva megemlítette, hogy megcélozták a világtermelés ötödik helyének elfoglalását.
Miután a cég helyi vezetője elköszönt, a gyár vezető PR munkatársa, egy mérnök sorolta tovább a Hankook Tire Magyarország Kft. műszaki, termelési, gazdasági adatait. Megemlítette például, hogy míg az első ütemben felépített gyárkomplexum évi 5 millió gumiabroncsot gyártott, a nemrég befejezett második ütemmel együtt (amely az elsőhöz képest a kapacitás megkétszerezését jelentette) az éves termelés nemcsak megduplázódott, évi 12 millióra nőtt!
Tájékoztatójából megtudtuk: a foglalkoztatottak létszáma már elérte a 2100 főt, a világ 180 országában értékesítenek Hankook gumiabroncsokat, Európában a legnagyobb vásárlójuk Németország. Büszkén sorolta a ma már nem kevés autómárkát, amelyek gyáraiban immár Hankook abroncsokkal szerelik az ott készülő személygépkocsikat. A gyár környezetvédelméről szólva megemlítette, hogy a környezetet terhelő kibocsátás a határérték felét sem éri el, az onnan elfolyó ipari víz – állítólag – tisztább az oda érkező vezetékes víznél.
Engedtessék meg e sorok írójának három szubjektív megjegyzés a Hankook általi környezeti hatásokkal összefüggésben, mivel hétvégi telkünk a Hankook gyárától mintegy 300 méterre helyezkedik el. Az első: sem a gyár beindulásakor, sem később semmiféle légszennyezési hatást nem tapasztaltam. A második: esetenként - talán légköri hatásoktól is függően – egy-egy téli napon 5-10%-kal több hó hull az Északi városrészben, mint a város többi részén. A harmadik: most húsvéthétfőn é a rá következő kedden tarolt a hajnali vagy. Pakson például – 6 fokos fagyot regisztrált a meteorológiai szolgálat. Dunaújvárosban alig volt tapasztalható fagyhatás. Kerti hőmérőnk a két napon +2, illetve +0,5 fokot regisztrált. Gyümölcsfáink virágait nem bántotta a fagy. Miért? Dunaújvárostól délre igen jelentős hőtermelők az ISD Dunaferr Zrt. üzemei. Városunk északi szélén ugyancsak nagy hőtermelő a Hankook. Ahol – elmondták a gyárban – mintegy 170 fokon vulkanizálják egyenként tíz-tíz percig a készülő gumiabroncsokat. Immár évente 12 millió darabot! Talán nem lenne haszontalan e szempontot mérlegelve elemezni Dunaújváros és tágabb környezete mikroklímájának a különbözőségét.
Mérnöki vezetéssel végigkísérhették a „HÍD” Egyesület taglai a gumiabroncs-gyártás magas fokon gépesített folyamatait, a jól szervezettnek tűnő munkát és benyomásokat szerezhettek a városunkban meghonosított új iparágról, a gumiabroncs-gyártásról.
Visszatérve a Hankook Tire Magyarország Kft. ismertetett (és sokak által ismert) városszerkezeti hatásaira, feltétlenül említést érdemel a Dunaújvárosi Főiskolán elindított posztgraduális mérnökképzés, valamint a Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskolában megszervezett OKJ-s szakmunkásképzés, ami korábban nem létezett. Aki ilyen bizonyítványt szerez, azt automatikusan felveszik a gyárba.

A Hankook-látogatásról szóló összegezés előtt érdemes idézni Urbán Lászlónak („HÍD” Egyesület Üzletemberek Klubja elnök) néhány meghökkentő (vagy legalábbis továbbgondolásra érdemes), az internetről összegyűjtött információját a Koreai Köztársaságról: Az ország területe alig nagyobb Magyarországénál, igaz 48 millióan élnek ott. A nyolcvanas években az egy főre jutó GDP 82 dollár volt, ami napjainkra 680%-kal (!) emelkedett. Korea a világ leggyorsabban fejlődő országa! Ma a Koreai Köztársaság a világ 14. legfejlettebb országa, az ázsiai térségben pedig a negyedik Kína, India és Japán után. Van mit tanulni tőlük is.
(csgy)