Hihetetlenül sok pedagógiai munka eredményéről ad számot a mai (2011 06 01) projektzáró rendezvény és sajtótájékoztató. Ezzel kezdte mondandóját Kiss András. Összegezéséből kiderült: nagyszerű program teljesült, hiszen olyan gyerekek együttes nevelésére került sor, akiket a korábbi pedagógiai gondolkodás szerint külön intézményben oktattak. Az új keletű, korszerű pedagógiai gondolkodás hozta azt, hogy a sérült, a különös gondoskodást igénylő gyerekek számára fontos, hogy az egészséges emberek, gyerekek környezetében nevelkedhessenek, hogy láthassák és megtapasztalhassák és elsajátíthassák a szocializálódás egészséges mintáit.

A most zárult projekt fő hozadéka nem az a 26,8 millió forint, ami a pályázatban szerepelt, nem az általa tárgyiasult eszközök összessége, hanem az amit a gyerekek kaptak, amivel gazdagabbak lettek mindazok, akik ennek a programnak résztvevői lehettek.

Az integrációs és együttnevelési programban három iskola, nevezetesen a Móra Ferenc Általános Iskola és Módszertani Központ, a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Szórád Márton Általános Iskola vett részt.

A Móra iskola igazgatója, Alpekné Major Valéria azzal egészítette ki az oktatási bizottság elnökét, hogy 46 pedagógus részesülhetett továbbképzésben a projekt keretében. Megjegyezte, hogy Dunaújvárosban évek ta folyik integrációs program, ezért nem volt ismeretlen a feladat. De most a továbbképzések révén olyan háttértudáshoz juthattak a pedagógusok, amit annak idején nem kaphattak meg a főiskolán, egyetemen, amely a sajátos nevelési igényű tanulók optimális fejlesztését szolgálja. Nemcsak az iskola projektben részt vevő tíz tanulójára vonatkozik mindez, hanem a pedagógiai munka egészére a jelenben és a jövőben is.

Az érintett tíz tanuló esetén a program hozadéka, hogy a két partner-iskolában (Petőfi, Szórád) a kéttanítós módszer keretében matematika és informatika órákon is részt vehettek, ráadásul az informatikai óraszám lehetővé tette a gyerekek osztályozását, amit bevezethettek a bizonyítványukba is, ami előny, ha tovább akarnak tanulni. Alaphelyzetben a Mórában nincs informatika tantárgy, csupán szakköri foglalkozás lehetséges.

Bíró Éva Zsuzsanna szerint mind Dunaújvárosban, mind a kistérségben példaértékű mind a részleges integrációban résztvevő tíz (Móra iskolás), mind a többségi iskolákba járó sajátos nevelési igényű tanulók számára az úgynevezett kéttanáros modell, amikor az órákon a fogadó iskola pedagógusa mellett a Móra iskola tanára (aki átkísérte a projektben részt vevő tanulókat) is aktívan részt vett a tanórákon.

Konklúziója: a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését biztosító pedagógiai tevékenység az akkreditált képzéseknek köszönhetően (a most zárult projekten túl) az összes osztályban megvalósítható. Az elért szemléletváltozás lehetővé teszi a módszertani sokszínűség bővülését, a tanulók számára pedig az elfogadó megközelítést.