Tavaly a novemberi közgyűlésen már bejelentette Cserna Gábor polgármester, hogy a városi költségvetés terheinek csökkentése érdekében szervezeti átszervezésekre kell sort keríteni a polgármesteri hivatalban, az alsófokú oktatási ágazatban. A civil szervezetek elhelyezése és a polgármesteri hivatal átszervezése már megtörtént, az alsófokú oktatás takarékosabbá alakításának koncepciója elkészült. Idén a II. félévben megtörténik még az önkormányzati szolgáltató cégek munkájának költségtakarékosabbá alakítása is.

Dunaújváros oktatási ágazatának palettája színes és magas színvonalú. Ezen nem kíván változtatni az átszervezés, hangsúlyozta Cserna Gábor. Megerősítette: a tagozatok, hivatalos kifejezéssel az emelt szintű képzések mindegyike megmarad akkor is, ha valamelyik intézmény egy másikba beolvad, vagy helyet változtat – majd.

Az előzményekről – a demográfiai helyzet hosszú távra visszatekintő alakulásáról az Iskolabezáráshoz illesztett múltidézés című írásunkban számoltunk be nemrég – a sajtótájékoztatón is szó esett, sőt kiegészült további adatokkal. Ezek egyike, hogy az oktatási állami normatívát városunk saját költségvetéséből még 48,7%-os arányban (956 millió forinttal) kiegészíti. Egy további tény az, hogy a szomszédos településekről mintegy 600 diák jár naponta Dunaújváros általános iskoláiba. Hiába kérték a város vezetői írásban a környékbeli települések polgármestereit, hogy községük (illetve Rácalmás esetében városuk) is járuljon hozzá arányosan az oktatás pluszkiadásaihoz, vagy az volt a válasz, hogy szűkös költségvetésük nem teszi azt lehetővé, vagy válaszra sem méltatták a kérést.

Cserna Gábor, továbbá Gombos István humán alpolgármester, Kiss András, az Oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottság elnöke és dr. Deák Mária, a Humán Szolgáltatási Igazgatóság igazgatója nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a tervezet még csak koncepció, készek befogadni minden jobbító szándékú javaslatot, de a racionalizálás (érdemi kapacitás-szűkítés) nem mellőzhető.

A szakértői véleményekre is alapozott koncepció három változatban készült. A „C” változat alsófokú oktatási igazgatóság létrehozásával számolt. Ezt a helyi szakmai és politikai vezetők egyaránt elfogadhatatlannak tartották, ezért vitára sem bocsátották.

A „B” változat annyival több az alább részletezendő „A” változatnál, hogy az iskolák szakmai önállóságának megtartása mellett a gazdasági feladatokat egységes szervezet (GESZ) látná el, vélhetően az ismert óvodai GAMESZ-hez hasonlóan. Ez a változat az előzetes számítások szerint 6 millió forint plusz megtakarítást eredményezne az „A” változathoz képest.

Az „A” változat két általános iskola, nevezetesen a Szórád Márton és a Petőfi Sándor nevét viselő intézmények megszűnésével számol. A Szórád iskola diákjainak száma a tíz évvel ezelőtti 380 – 390-ről 70 valahányra apadt. Befogadójuk a Béke városrészi Arany János Általános Iskola. Mindössze egy szórádos osztályközösség költözik át teljes létszámban, a többieket (osztályonként 6 – 8 diák) az Arany János Általános Iskola meglevő osztályközösségei tudják fogadni. Elhangzott: ha a szülő kéri, a város másik iskoláját is választhatja gyermeke számára.

A Petőfi iskola összes tanulóját be tudja fogadni a Gárdonyi Géza általános iskola. De mert még csak koncepcióról van szó, elképzelhető más, hasonló megtakarítást eredményező megoldás is.

A Nevelési Tanácsadó Intézet és a Logopédiai Intézet a szakmai irányítás és a szakmai önállóság megtartása mellett a Móra Ferenc Általános Iskolába költözik. A Dózsa városrész óvoda épületének így felszabaduló helyét pedig bérbe veheti a Waldorf szülői közösség. Ők elkészítették pedagógiai programjukat is, felmenő rendszerben tervezik elindítani képzésüket. Az már nem az önkormányzaton múlik, hogy élnek-e a majd a kínálkozó lehetőséggel. A koncepció szerint szervezetileg megtörténne a Móricz Zsigmond és a Vasvári Pál, valamint a Dózsa György és a Szilágyi Erzsébet iskolák összevonása szakmai önállóságuk és eddigi épületük megtartása mellett.

A vázolt „A” változat teljesítéséből várható megtakarítás tanévenként 115 millió forint körüli összeg lehet.

Arra is kitért Cserna Gábor, hogy csak az egyeztetéseket követően, március végén, legkésőbb áprilisban meghozandó közgyűlési döntés ismeretében lehet személyi kérdésekben állást foglalni. A még nem végleges koncepciót ugyanis tantestületek, szülői szervezetek, pedagógus szervezetek, közalkalmazotti tanács, diák-önkormányzatok véleményezték/véleményezik. Megérkezett az a független szakértői vélemény, amelynek arra kellett válaszolnia, hogy jelent-e aránytalan terhet a tervezett változtatás az érintetteknek. Véleménye nemleges. A Fejér Megyei Önkormányzatnak is állást kell foglalnia a tervezettel kapcsolatban.

Megkérdeztük: tervez-e valamiféle lépést, megkötést a környékbeli településekről bejáró iskolásokkal kapcsolatosan Dunaújváros önkormányzata, mivel többletterhet okoz esetükben a normatíva kiegészítése. A kérdés azért ellentmondásos, mert a kapacitás kitöltése alapvető érdek, plusz költséget az okoz, ha a bejárók miatt az osztályközösségek számát kell gyarapítani. Ráadásul hátrányos megkülönböztetés lenne, ha nem férne a választott emelt szintű képzéshez valaki csak azért, mert nem helybeli lakos.

Cserna Gábor szerint törvénymódosítással lehetne megnyugtatóan rendezni ezt a kérdést. Dr. Dorkota Lajos parlamenti képviselő várhatóan indítványt nyújt be a törvény módosítása érdekében. Ugyanezt tervezi Kósa Lajos, Debrecen polgármestere is. A Megyei Jogú Városok Szövetsége decemberi ülésén felvetődött ugyanis, hogy a nagyobb városok mindegyikénél gondot jelent az, hogy igen sok környékbeli lakos veszi igénybe a központi város szolgáltatásait, ám a finanszírozás erre jelenleg nincs tekintettel.

Cs. Gy.