Rendhagyó volt – az utóbbi hónapokban megszokotthoz képest – a csütörtöki rendkívüli közgyűlés. Az ellenzéki oldalhoz tartozó képviselők olykor egymásra is licitálva kérdeztek, érveltek, nyújtottak be módosító javaslatokat a napirendi pontok többségéhez, sőt politikai adok-kapokra is sor került. A testületi ülést Cserna Gábor helyett (akit feladata a Parlamentbe szólított) Tóth László alpolgármester vezette.

A közérdeklődés elsősorban az általános iskolai oktatás átszervezési döntéseit kísérte, érthetően. Többen kifogásolták, hogy a több bizottság által megszavazott módosító javaslat szövegét (amely szerint nem szűnik meg a Petőfi Sándor Általános Iskola) csak a közgyűlés előtt kapták kézhez a képviselők, az előterjesztés az említett iskola megszűnéséről szólt. Az őszinte párbeszéd hiányát, a döntés-előkészítésben való részvétel lehetőségének a hiányát is szóvá tették még. Tóth Kálmán két módosító indítványt is tett. Ezek egyike az Arany János és a Kőrösi Csoma Sándor iskola (mint iskolai egység) megtartása volt. Azért is, mert a két iskolaépület közüzemi hálózata összefüggő rendszert alkot. A másik indítvány a város két régi iskolájának (Móricz Vasvári) önállóságának meghagyásáról szólt. Előbbinek az igazgató-asszonya elcsukló hangon kérte hozzászólásában iskolája önállóságának meghagyását. A reagálások közül kiemelendő Kiss Andrásnak, az oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottság elnökének az érvelése. Eszerint mindenképpen szükség van az intézményhálózat karcsúsítására. Egy új előterjesztéshez kapcsolódó egyeztetési eljárás miatt nem lehetne a következő tanév kezdetéig lebonyolítani a szükséges változtatásokat. Az Arany János Általános Iskolában (amelyhez tartozó egység a volt Kőrösi) csupán annyi gyerek tanul, amennyi elfér az egyik iskolaépületben. A közművek szétválasztása technikai kérdés. A Móricz és Vasvári iskolák ügyére térve megjegyezte, hogy nem lenne szerencsés a kivételgyártás. Az előkészítés igen sok egyeztetést követelt, igyekeztek minden szempontot mérlegelni.

MSZP-s képviselők kifogásolták még, hogy az oktatási ágazat átszervezését (szükséges szűkítését) a középiskolák helyzetelemzésével együtt kellett volna kezelni, akkor esetleg jobb döntések is születhettek volna.

A végül 8 támogató és 5 öt ellenszavazattal meghozott közgyűlési döntés az alábbiakat tartalmazza:

A Szórád Márton Általános Iskola 2011 augusztus 1.-vel megszűnik, az intézmény beolvad a Petőfi Sándor Általános Iskolába, tanulói oda kerülnek át. Ugyancsak beolvad a Petőfibe a Gárdonyi Géza Általános Iskola, azzal a különbséggel, hogy tanulói továbbra is a Gárdonyi épületében maradnak. A Gárdonyi a Petőfi iskola intézményegységeként működik tovább közös, kötelező beiskolázási körzettel.

Megszűnik 2011. augusztus 1.-től a Logopédiai Intézet és a Nevelési Tanácsadó Intézet jogi önállósága, beolvadnak a Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménybe, mely összetett, közös igazgatású, négy tagintézménnyel működő intézményként működik tovább. A megszűnő Logopédiai Intézet a Móra épületébe költözik, a Nevelési Tanácsadó Intézet, mint egység, továbbra is a Lilla közben működik a továbbiakban.

Megszűnik ugyancsak 2011. augusztus 1.-jei határnappal a Móricz Zsigmond Általános Iskola és a Szilágyi Erzsébet Általános Iskola jogi önállósága, előbbi a Vasvári Pál Általános Iskola, az utóbbi a Dózsa György Általános Iskola intézményegységeként működik tovább. A két-két így összevont intézmény beiskolázási körzete is összevonódik. Megszűnik végül az Arany János Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor egysége. A szabadidőszárny (tornaterem) az Arany János iskolához tartozik a jövőben.

Az átszervezések folytán felszabaduló épületek hasznosítását célzó egyeztetéseket követően a döntési alternatívákat a közgyűlés elé kell terjeszteni.

*****

A városban és környékén élők számára fontos (húzós) napirendi pont volt az Alba Volán Zrt. kérelme a helyi tömegközlekedés tavalyi 87,9 millió forintos veszteségének megtérítésére. E napirendi pont keretében kellett volna dönteni a helyi buszjáratok menetrendjének – a szolgáltató által tervezett – módosításáról is, az idei év veszteség-minimalizálása érdekében. A tervezet szerint kiiktatnának egyes járatokat, továbbá júliusban és augusztusban „takaréklángon” működne a helyi tömegközlekedés. Az Alba Volán számítása szerint még ez esetben is több tízmilliónyi veszteség képződik, amit jövőre ugyancsak az önkormányzatnak kellene majd megtérítenie.

Az Alba Volán Zrt. tervezete a jegyárakat – a negyedéves bérletek kivételével – nem tervezte változtatni, mert a drágább jegyekből kevesebbet vásárolnak meg, a cég bevétele nem nő.

Dunaújváros önkormányzata munkabizottságot alakított, - amelynek munkájában főként a bizottságokat irányító közgyűlési képviselők vettek részt, s amelynek feladata volt a lakossági érdekek és a szolgáltató elvárásai közötti kompromisszum kimunkálása volt.

A több fordulós egyeztetés eredményeként abban sikerült megállapodni, hogy az Alba Volán a tavalyi veszteség ellentételezési igényét 76,98 millió forintra mérsékelte. Abban is megállapodtak, hogy ezt az összeget hét egyenlő részre osztva havonta fizeti meg az önkormányzat. A viteldíjak legtöbbje változatlan marad. A negyedéves összvonalas felnőtt bérlet 18.400 forintról 20.000 forintra, a diák, nyugdíjas bérlet 6.200 forintól 7.000 forintra, az arckép nélküli (céges) bérlet 41.000 forintról 55.000 forintra drágul áprilistól.

A futásteljesítményt csökkentő, módosítandó menetrendről az egyeztetés nem fejeződött be, ezért erről egyelőre nem döntött a közgyűlés.

*****

A harmadik, húsba vágó döntés a bölcsődei térítési díjak – kimondható – drasztikus emelése. Januárban már 7,3 százalékkal drágultak a térítési díjak, ám a rezsiköltséget az önkormányzat állta. Egy módosult szabályozás lehetővé teszi, hogy a rezsiköltség maximum felét beépítsék a bölcsődék a napi térítési díjba. A vita után végül megszavazott döntés szerint a rezsiköltség 30 százaléka épül be áprilistól a térítési díjba, ami bruttó 390 forint lesz az eddigi 300 forinttal szemben. Az ebből származó többletbevétellel (9 hónap alatt körülbelül 3,1 millió forint) csökken az önkormányzati hozzájárulás a bölcsőde-hálózat fenntartásához.

*****

Sürgősséggel döntött a testület arról, hogy részt vegyen Dunaújváros az „iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztésének, felújításának támogatása” címet viselő pályázaton. A részvétel célja a dunaújvárosi tornacsarnok belső játéktéri világításának korszerűsítése. Kalkuláció szerint 17,3 millió forintból oldható meg a csarnok világítás-korszerűsítése. A pályázat 20% önrészt ír elő, így 3,5 millió forintot kell biztosítani az igényelt 13,8 millió forint támogatáshoz.

*****

A Családi Hétvége – benne az immár igen népszerű Parázs Varázs programmal és gyermeknapi rendezvényekkel – egyike a város három nagy-rendezvényének (a másik kettő augusztus 20. és az Adventi Randevú). Ezekre együtt 13,75 millió forint céltartalékot különített el az idei költségvetés. Most arról kellett dönteni, hogy mennyi legyen a Családi Hétvége költségkerete. Az előterjesztésben javasolt 8 millió forintot sokallta Szabó Zsolt és Selyem József. Kismoni László azzal érvelt, hogy két nap alatt elfogynak az asztalbérletek. Önfenntartóvá kellene tenni a rendezvényt. Hosszabb vita után a testület megszavazta, hogy a Parázs Varázs asztalbérletek díja a korábbinak duplája, ötezer forint legyen. Ettől függetlenül a Családi Hétvége keretösszege 8 millió forint marad.

*****

A közfoglalkoztatás feltételei idén módosultak. A finanszírozást biztosító pályázaton ezúttal nem vehetnek részt profitérdekelt cégek. Ezért kíván belépni a rendszerbe egy évekkel korábban alapított civil szervezet, a Dunaújvárosi Városgazdálkodók Alapítványa. Ezt a szervezetet annak idején a DVG Rt. hozta létre, elnöke jelenleg Gebei Bálint. Az alapítvány vállalja, hogy 140 aktív korú, szociálisan rászoruló embernek biztosít napi 4 óra (kétnaponként 8 óra) időtartamú munkalehetőséget 3 hónapon át a közfoglalkoztatás keretei között. A munka a város közterületeinek, játszótereinek, közparkjainak fenntartása és tisztítása önkormányzati érdek is. Ezt a feladatot tavaly közcélú foglalkoztatás keretében a Dunanett kft. látta el. A városgazdálkodók alapítványának előfinanszírozásra van szüksége ahhoz, hogy beléphessen az új rendszerbe (a pályázat utófinanszírozású). Mivel idén három alkalommal lehet pályázni, ha eredményes lesz az első próbálkozás, részt vesz az alapítvány a további pályázatokon is. A közgyűlés egyhangúlag megszavazta a Dunaújvárosi Városgazdálkodók Alapítványával kötendő céltámogatási szerződést.

*****

Oda-vissza szócsatával kísért vita előzte meg azt a döntést, miszerint Dunaújváros közgyűlése hozzájárul a technikumi Ságvári fiókkönyvtár megszűnéséhez. A döntés előzménye, hogy a József Attila könyvtár idén már nem tudja kigazdálkodni a fiókkönyvtár helyiségeinek 2 millió forint összegű bérleti díját.

Katona Zsuzsanna könyvtárvezető bejelentette, hogy a korábbi évek gyakorlatával ellentétben nem fog bezárni a nyáron a József Attila könyvtár (eddig a fiókkönyvtár szolgálta ki az olvasókat a nyári szünet idején), sőt ősztől terveznek egy házhoz szállítási megoldást a nehezen közlekedő olvasók számára.