Ünnepi aktussal kezdődött a 2011. március 17-i közgyűlés. Dr. Bakos Károly, a helyi választási bizottság elnöke tényszerűen beszámolt a március 6-i időközi választásról, majd átadta a megbízólevelet a választás győztesének, Tóth Kálmánnak (MSZP). Az időközi választásra azért került sor, mert dr. Dorkota Lajos, akit a kormányfő kormánymegbízottnak nevezett ki, lemondott közgyűlési képviselőt tisztéről összeférhetetlenség okán. Ezután Cserna Gábor polgármester kivette az esküt Tóth Kálmántól.

Ezt követően – ilyen sem volt még – bocsánatkéréssel kezdődött a testületi munka. Napirend előtt kért szót Pintér Tamás képviselő (Jobbik). Elnézést kért, mert a január 20-i közgyűlésen megalapozatlanul állította, hogy csődben van az Autó Formula Kft. és megalapozatlanul állította, hogy az említett cég többségi tulajdonosa Pomázi Csaba.

Sürgősségi indítvány befogadása miatt eltért a szokott rendtől a közgyűlés. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ugyanis támogatásra érdemesnek ítélte a Szent Pantaleon Kórház és az önkormányzat pályázatát, amely új, műtőblokkos épületszárnnyal tervezi kiegészíteni a gyógyintézményt. Az elbíráláshoz hiánypótlást kell csatolni március 21-ig, amely tartalmazza a korábbinál magasabb, 273 millió forint önrész vállalását is. Ha sikerrel zárul a pályázat, 3,3 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg a várost és jelentős térséget ellátó kórházban.

A megelőző időszakban néhány perces polgármesteri beszámoló ezúttal hosszúra nyúlt. A hozzászólások és kiegészítések sorát gratulációk nyitották meg, amelyek méltatták Gombos István kitüntetését a megyei Vörösmarty Mihály díjjal, Cserna Gábor Parlamentbe kerülését és eskütételét, majd a polgármester a március 15-i ünnepség kapcsán megköszönte Tóthné Záhorszky Margit, valamint Németh Tünde szóvivő szervező munkáját, hiszen a szokottnál többen vettek részt az ünnepségen, továbbá minden párt és szervezet a városi rendezvény alkalmával helyezte el a megemlékezés koszorúját.

A polgármester bejelentette, hogy parlamenti döntés rendelt el árstoppot a közüzemi szolgáltatók számára, ami azt jelenti, hogy a főhatósági döntésig nálunk sem drágulhat a távfűtés, vízdíj stb.

A „Zöld Rendelő” épületében praktizáló háziorvosok tarthatatlan helyzete ismét téma volt. Két – újabb – megoldás látszik körvonalazódni. Egyik szerint a védőnők Derkovits utcai bázisa adhatna helyet a háziorvosoknak, ha felszabadul. Erre akkor kerülhet sor, ha a kiürített Civilek Háza lehet – sikeres pályázat és megfelelő átalakítás után – az Egészségmegőrzési Központhoz társított védőnői szolgálat telephelye. Ezt a tervezett átalakítást megszavazta a testület. Egy másik elgondolás szerint a dunaújvárosi kis-és középvállalatok (sajnos csak néhányuk által igénybe vett) évenkénti 50 millió forint önkormányzati támogatását lehetne a „Zöld Rendelő” inkubátorház-szerű átalakítására fordítani. Egy ilyen felújítás esetén maradhatnának eddigi helyükön az orvosok.

Veszélyben van az idei Arany Üst úszóverseny. Megrendezéséhez nem elegendő az idei, jóval kisebb önkormányzati támogatás. A több évtizedes hagyományt nem lenne szabad veszni hagyni, mondták többen is. Megfogalmazódott, szponzori segítséggel lehetne/kellene pótolni a hiányzó összeget. Szó esett még az önkormányzat honlapjának elavultságáról, az oktatási intézmények esetében a pártegyeztetés hiányáról és elhangzottak további kérdések, észrevételek. A beszámolót elfogadta a közgyűlés.

A méhnyakrák elleni védőoltás biztosítása érdekében módosította a gyermekvédelemről szóló rendeletét a közgyűlés. Eszerint az a dunaújvárosi szülő, akinek 13 éves lánygyermeke van, ingyenesen beoltathatja gyermekét, de azt legkésőbb április 30-ig kérnie kell a városháza szociális osztályán, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.

A táborállási partcsúszással érintett ingatlantulajdonosok közül tizenketten fordultak azzal a kérelemmel a közgyűléshez, hogy vásárolja meg, vagy sajátítsa ki telküket az önkormányzat. Négyen konkrét összeget is megjelöltek eladhatatlanná vált javaik ellenértékeként.

Az előterjesztésben olvasható helyzetismertetés szerint „megállapítható, hogy a tulajdonosok építési lehetőségei jelentősen lekorlátozódtak, a vizsgálatok során megállapításra került, hogy az ingatlanok a földcsuszamlás következtében életveszélyes zónában találhatóak, de a tulajdonosok annak tudatában építették meg ingatlanaikat, hogy a terület roskadásveszélyes állapotú, valamint, hogy a hatályos építésügyi előírások ismeretében kellett legyenek az építkezéskor”.

Szót kért és kapott – mindössze öt perc időkeretben – Liszkai Erzsébet károsult, Üdülő sor 48. sz alatti, jelenleg albérletbe kényszerült lakos, aki több érintett nevében bírálta az előterjesztés számos megállapítását, hivatkozott néhány, az előterjesztésben fel nem sorolt jogszabályra, továbbá arra, hogy a város korábbi rendezési terveiben csúszásveszélyesként szerepelt a kérdéses táborállási terület, amelyet zártkertként használtak tulajdonosaik. Ha tehát később mégis kiadtak hatósági építési engedélyeket, a felelősség nem az ott építkezőket terheli.

Az öt perc leteltével nem kapott lehetőséget Liszkai Erzsébet mondandójának folytatására, amit – kérésére, mint a tárgykörhöz tartozó szempont-csokrot – írásunk végéhez illesztünk változtatás nélkül.

Szabó Zsolt, majd Pintér Attila képviselő a döntés elhalasztását kérték azzal, hogy ma nincs minden ismeret birtokában az önkormányzat. Javaslatukat megszavazta a testület, így ebben a tárgykörben nem született döntés..

Jóváhagyott a közgyűlés néhány kórház-szakorvosi óraszám-átcsoportosítást, az igényeknek megfelelően. Ha az egészségpénztár helyben hagyja, a gyógytorna, a tüdőgyógyászat, a diabetológia rendelési ideje bővül kevésbé igénybe vett területek rovására. Az össz óraszám nem változik. A szemészet korszerű műszerre alapozott többletkapacitás igényét is támogatta a testület. Utóbbinak a jóváhagyása esetén nem kell Fehérvárra, vagy a fővárosba utazniuk az érintett betegeknek, a kórház pedig 21,4 millió forint többlet bevételhez juthat.

Hosszabb vita kerekedett Kismoni László képviselői indítványából. Ennek lényege, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védetté nyilvánította a dunaújvárosi acélszobor-parkot. A megküldött határozat szerint 63 műtárgy tartozik a tárgyegyütteshez. A védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosa (birtokosa) köteles a javakat épségben fenntartani, őrzésükről, szakszerű kezelésükről és megóvásukról gondoskodni. A szoborpark turisztikai vonzerő is, amit jelez, hogy már jöttek ide látogatók Amerikából, kifelezetten a szoborpark miatt. Az eredeti indítvány 4 millió forint biztosítását célozta az értékes együttes ellenőrzésére, karbantartására.

A vita abból eredt, hogy a Dunaferr Art Dunaújváros Alapítvány két alapítójának (városi tanács, Dunai Vasmű), illetve jogutódjainak mi a joga és kötelezettsége, hogy az alapítvány (amelynek kuratóriumi elnöke Klein András és egy tagja évekkel ezelőtt lemondott, jogszerűen működik-e és hogy ebben a helyzetben mit kell és lehet tenni. Ugyanis az ellenőrzés elmulasztása, a karbantartás mellőzése akár balesethez is vezethet...

Kismoni László új fejleményként bejelentette, egyúttal köszönetét fejezte ki azért, hogy Tóth Ferenc, a Partvédelmi Vállalat igazgatója elvállalta a területen levő szobrok rendszeres ellenőrzését, evégett már feladatlapot is szerkesztett és jelzi, ha gond lenne valamelyik szoborral. Vállalta a szobrok környezetének rendbetételét is. A szakszerűség biztosítása érdekében bevonják az ellenőrzés munkájába Móder Rezső Munkácsy-díjas festő- és szobrászművész is bekapcsolódik.

Gombos István humán alpolgármester ugyancsak megköszönte a Partvédelmi Vállalat segítségét, hangsúlyozva az összefogás fontosságát a milliárdos érték megőrzése érdekében.

Kérdés persze, hogy az ISD Dunaferr Zrt. bekapcsolódik-e eme különleges örökség fenntartásába. Evégett azt a határozati javaslatot fogadta el a testület, hogy a kuratóriumot képviselő személyek (Klein András Kismoni László) első lépésként vegyék fel a kapcsolatot az ISD Dunaferr Zrt. vezetőivel.

========================================================================================

Liszkai Erzsébet fel nem olvasott észrevétele a 2011. március 17-i közgyűlés 5. napirendi pontja: Javaslat állásfoglalás kialakítására a megvételre felajánlott Táborállási ingatlanok vonatkozásában című előterjesztéshez:

1.A Gazdasági Bizottság ülésén kifejezésre jutott az a félelem, hogy ha a felajánlott ingatlanokat megvásárolná az Önkormányzat, akkor mások is igénnyel lépnének fel. A csúszó terület 22 ingatlana közül 9 ingatlan tulajdonosa ajánlotta fel megvásárlásra ingatlanát, - őket érte jelentős anyagi kár és ők nem érzik biztonságban magukat - és ezek közül csak három a lakóingatlan. E súlyosan károsult területen, ahová most a dréncsöveket is elhelyezték csupán Fekete Gáborék 3084.Hrsz., és a mi tulajdonunkat képező 3094. Hrsz. ingatlan lakóingatlan, továbbá Antal Gábor 3081. hrsz. ingatlanát most építette át és a lakhatási engedély megkérése a káresemény idején folyamatban volt. Nekünk kellett albérletbe költözni, és minden szempontból kilátástalan a helyzetünk. Úgy véljük, hogy e pár ingatlan kivásárlásának /a biztosító által fizetendő összeggel csökkentett/ értéke jelentéktelen összeg az önkormányzat költségvetéséhez és az itt elvégezni szükséges beruházáshoz képest, de számunkra egész életünk munkáját és jövőnket jelenti.

2.Az Önkormányzat etikátlan, a közvéleményt félrevezető módon próbálja visszahárítani a felelősséget az ingatlantulajdonosokra. Ezek közül szükségesnek tartunk párat megemlíteni.
1. Tudomásunk szerint ez ideig – amióta ott lakunk biztos, hogy nem került sor a szennyvízkezelés ellenőrzésére, de a káresemény bekövetkeztekor ez ügyben megindították az eljárást. A vizsgálat pontos eredményéről nem kaptunk tájékoztatást bár kértünk. Egy hete kaptuk kézhez a határozatot eljárás megszüntetéséről. Ennek ellenére a mai napig felelős vezetők szájából hangzik el olyan állítás, hogy a káresemény szikkasztás következménye.
2. Az is többször megjelent a médiában, hogy aki a meredély szélére építkezik, számoljon a következményeivel. Csakhogy, aki így nyilatkozik az vagy nem tudja, hogy ezen a területen nincs semmiféle meredély és a felszíni domborzati viszonyok nem utalnak egy ilyen káresemény bekövetkezhetőségére, vagy szándékosan félrevezeti a közvéleményt.
3. Az előterjesztés azt állítja, hogy a tulajdonosok az ingatlanokra vonatkozó építési tilalmak tudatában vásárolták meg az ingatlant és építkeztek oda. Ugyanakkor a lakóház tulajdonosok rendelkeznek az Önkormányzat által kiállított hatályos építési engedéllyel.
A hivatkozott 2/1997. évi rendeletet nem találtuk a honlapjukon. Viszont minden az abból az időből származó építésügyi helyi rendelet végén a kihirdetés módjánál az áll, hogy megtekinthető az Önkormányzat 101. hivatalos irodájában. Nos, mi pont ezt tettük annak idején. Aki a Bükkben élt és nevelkedett, miért kellene, hogy ismerje Dunaújváros helyi rendeleteit? Megtetszett a természetközeli telek, és lelki szemeink előtt láttuk, hogyan telnek itt kertészkedéssel nyugdíjas éveink. Mielőtt megvásároltuk volna, bementünk a hivatkozott irodába, és megkérdeztük, hogy lehet-e ezen a telken lakóingatlant építeni? Azt a választ kaptuk, ha az ingatlan 700 m2 felett van, akkor nincs akadálya. A miénk 705 m2. Miért nem tájékoztattak arról, hogy ez a terület roskadásveszélyes? Miért adták ki az építési és lakhatási engedélyeket? De ez a fajta támadás is csupán félrevezetés, hiszen nem azért csúszott meg a part, mert e néhány tulajdonos ide építkezett, hanem mert az Önkormányzat nem hajtotta végre azokat a feladatokat melyeket az éppen az általa hivatkozott saját rendeletei /1991.Tsz:3018-168, 2/1997.,19/2003. 74. §, 23/2006./ és az Önkormányzatokról és a vízgazdálkodásról szóló törvények, sőt az Alkotmány írnak elő.
3.A tulajdonosok az elmúlt 10 évben /lehet, hogy korábban is, de mi azóta lakunk itt/ többször szóban és írásban is jelezték az Önkormányzat felé hogy nagy esőzések alkalmával a csapadékvíz elvezetés hiánya miatt milyen jelenségek, károk történnek. 2007-ben 61 tulajdonos aláírásával több más probléma megoldása mellett kértük az Önkormányzatot, hogy oldja meg a csapadékvíz elvezetést. Írásban ígéretet kaptunk, hogy a 2008. évi költségvetésben szerepeltetni fogják. Azóta sem történt semmi. Illetve igen: 2007-ben az akkor még meglévő ártéri erdő aljába vezették a Hankook megtisztított ipari vizét. 2008-ban kivágták a most csúszó part melletti kb. háromszor akkora területű ártéri erdőt és a helyére nyomatták az öböl iszapját. Kérdésünk: végeztek-e környezettanulmányt? Volt-e közbeszerzési eljárás? Tavaly 60 éve nem tapasztalt mennyiségű csapadék esett. Az épületek körül, később a földben a közműveken és az épületeken is egyre nagyobb károk keletkeztek. Ezt szeptember elején írásban jeleztük az Önkormányzat felé. /ekkor még nem tudtuk, hogy az Ivó utcában leszakadt a part/. Erre nem történt reagálás. Október 4-én az általam felkért talajmechanikus helyszíni bejárására a volt és újonnan megválasztott polgármester urakkal történt telefonbeszélgetésem hatására Szendrődi Tibor és Kiss András urak is eljöttek, melyről jegyzőkönyvet vettünk fel. Mint ekkor kiderült az Ivó utcai leszakadás májusban elkezdődött, és erre az ott lakók felhívták az Önkormányzat figyelmét. Már akkor azonnal szakvéleményt kellett volna kérni és megtenni a szükséges megelőző lépéseket. Ehelyett levelezgetés ment az Önkormányzat, a TSZ és a Polgári védelem között. Hónapokon keresztül életveszélyben voltunk és nem is tudtunk róla. Mi ez, ha nem különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás, igazgatási jogkörben elkövetett mulasztás?

4.Szükségesnek látjuk megemlíteni, hogy az elvégzendő beruházás /mely több évtized elodázott beruházása/ nem csupán a csúszóparton lévő ingatlanok megmentését célozza - hiszen akkor olcsóbb lenne azok felszámolása - hanem partvédelmet biztosít az egész táborállási /volt laktanya területe és környezete számára/ ahol már több száz ingatlan és új lakótelep található – jelenleg csapadékvíz elvezetés nélkül. E fennsíkon a talajba bekerülő vizek az Üdülő sor, Harcsa utca alatt gyűlnek össze a kiteknősödött agyagréteg miatt. /Megjegyzendő, hogy amilyen magasságban most kivezették az ártéri erdőre a három dréncsövet, árvíz idején annál jelentősen magasabb szokott lenni a vízszint. Vagyis árvíz idején valószínű, hogy az agyagréteg fölé ér. Már ezért sem érezhetjük – még a beruházás megvalósulása után sem – teljesen biztonságosnak. A természetet nem tanácsos megerőszakolni./
Ha a MÉLYÉPTERV decemberben ismertetett partvédelmi tervei véglegesek, akkor a beruházás 1. és 2. ütemét párhuzamosan célszerű megvalósítani.

5.A DHVB 1/2010. határozatában kimondta, hogy a terület életveszélyes és elrendelte 2010. 10. 14-én a kitelepítést. Az ingatlanokra építési tilalmat jegyeztettek be. /Ezt már akkor meg kellett volna tenni, amikor az Önkormányzat első olyan rendelete megszületett, amelyben kimondták, hogy „roskadásveszély miatt rendezendő terület”. Akkor most nem lenne miről tárgyalni./ A káresemény bekövetkeztével az addig egyre keresettebb és népszerűbb helyen levő ingatlanunk forgalmi értéke nulla forint lett. Több kérdésünkre azóta sem kaptunk hivatalos választ:
1.Az Önkormányzat rövid- és középtávú terve alapján mikorra várható a beruházás első két ütemének befejezése?
2.A beruházás elvégzésével – a 4. pontban leírt aggályunkat is mérlegelve – felelősséggel kimondható lesz-e, hogy megszűnt az életveszély, lakható a terület? Ha igen, ez mikorra várható?
3.A beruházás befejeztével fejlesztési szempontból mi a tervük az Üdülő sor Harcsa utcai területtel? Szándékoznak-e levenni az építési tilalmat az ingatlanokról? Ha igen, az mikorra várható?
4. Addig mi történik velünk, meddig kell albérletben laknunk, nehezen finanszírozva az albérleti díjat? És meddig fizeti az Önkormányzat az albérleti díj hozzájárulást?
4.Optimistán tételezzük fel, hogy pár éven belül mindez realizálódik, vajon még felújítható állapotban lesznek-e a már most is jelentős kárt szenvedett ingatlanok? Miért akarnak bennünket egy több szempontból is bizonytalan környezetbe visszakényszeríteni? Számunkra az már sosem fogja a biztonságos otthont jelenteni. Az minden vagyonunk, egész életünk munkája és mostanra értéktelenné vált. Az anyagi károkon túl – minél tovább húzódik kilátástalan helyzetünk megoldása – az események következtében folyamatosan romlik mentális-egészségügyi állapotunk. Ha nem tudunk az Önkormányzattal számunkra elfogadható módon megállapodásra jutni, kénytelenek leszünk mindennemű káraink megtérülését jogi úton érvényesíteni. Több jogi vitát von maga után és beláthatatlan anyagi következményei lehetnek, ha most az egész terület ügyéről nem komplexen, kellő átgondolással, távlatokban gondolkodva döntenek.

6.Az előterjesztés javasolja a 3084. hrsz. lakóingatlanon a csapadékcsatorna kialakításához a rendelkezési jog megszerzését és a 3094. hrsz. lakóingatlanból 140 m2 ingatlanrész megvásárlását a Harcsa utca terven jelölt kialakításához. Ez az Önkormányzati szándék is indokolja az ingatlanok kivásárlására vonatkozó kérésünket.

Ezúttal is tisztelettel kérjük gondolják át - minden tulajdonos helyzetét és szándékát felmérve - a táborállási helyzetet. Ingatlanunk kivásárlása a beruházás megvalósítása szempontjából több jogi és műszaki kérdést is megoldana, ugyanakkor emberségből példaértékű lenne.