Tudják-e, hogy hogyan kérte meg felesége kezét, vagy apaként milyen érzései vannak? Én most ezekre a kérdésekre keresem a választ, de azért a jégkorongot is belecsempészve természetesen.

- Viviennek a leánykérést szerettem volna örökre emlékezetessé tenni, ezért azt egy kisebb játékkal fűszereztem meg. Találós kérdésekkel kellett megtalálni dolgokat, melyek alapján rá jöhetett arra, hogy ez a kis tréfa mire is megy ki. Ez aztán annyira jól sikerült, hogy választottam azonnal igent mondott. Ez nagyon szép pontja volt az életemnek, és Viviennek is sikerült örömet szereznem.

Mielőtt tovább faggatom Nikát, el kell mondjam, hogy beszélgetésünk helyszíne egy edzőterem, ahol a jégkorong csapat készül a következő szezonra. Stefan Lundh és Szilassy Zoltán felügyelete alatt kőkemény munka folyik, én már attól is elfáradok, hogy csupán nézem őket. Emelik a több tíz kilós súlyokat ezerszer egymás után, fekvőtámaszokat nyomnak, lazításként tekernek egy keveset a szobakerékpárokon, erősítik azokat az izmokat, melyek ehhez a sporthoz kellenek. Közben azért van idő arra is, hogy viccelődjenek, „zrikálják” egymást, főleg azt, aki a fizikai munka helyett a velem történő beszélgetéssel szakít egy kis időt a lazításra. De ez már csak így van, hiszen a csapatból nem lóghat ki senki. A nyári munkát, a száraz edzéseket kevésbé szeretik a játékosok, de tudják, hogy ez az a szükséges rossz, ami nélkül nem tudnának tovább fejlődni. De térjünk vissza a Nikához, akivel már az apaságról beszélgetek.

- Kimondhatatlanul jó érzés. Szavakkal kifejezni nem is lehet, mit érzek kislányom iránt. Először úgy gondoltam, hogy jönnek a csecsemőkkel járó problémák és gondok, de annyi jót hozott életembe csöppségünk, hogy mindez feledésbe merül. Nemrég ünnepeltük két éves születésnapját, fél éve kezdett el beszélni, próbál megtanulni minden új szót. Zabálni való kis csaj. Annyit azért látok benne, hogy alkatra hasonló lesz édesanyjához, de azért belőlem is van benne. Vékony, magas gyönyörűség. Az sem bántott – teszi hozzá mosolyogva -, hogy az első szava az anya volt. Izgő-mozgó teremtés, aki az alváson kívül nincs is az ágyban. Szeretném, ha sportolna, de abba, hogy mit válasszon, nem fogok beleszólni.

- Áttérve jégkorongra, hogyan értékeled az elmúlt szezont?
- Több kitűnő szakaszra bonthatom az évet. Úgy érzem, hogy a különböző bajnokságokban sikerült egy stabil szintet tartanom. A válogatott nagy élmény volt számomra. A MOL Liga siker, amit 4:0-ra söpörtünk be a Miskolc ellen, magáért beszél, a Kontinentál Kupa mérkőzései feledhetetlenek voltak, az újabb Magyar Kupa győzelem is nagy eredmény.

Természetesen felmerült annak a kérdése is, hogy a csatár marad-e Dunaújvárosban, melyre azonnal igennel válaszolt, kiegészítve azzal, hogy ha minden jól alakulna, akkor ő egész életében itt maradna. De arra is gondolt már, hogy erősebb bajnokságban próbálja ki magát. Most azonban még tart a nyár, melynek egy része a családi közös nyaralással telik majd, ahol naponta hallhatja majd kislányától azt is, hogy apa.